Az olaszok meg a hó

Hogy van-e hó Olaszországban? Hát persze! A sí szerelmesei jól tudják: remek (és jó drága) sípályákat is találnak északon, de ettől függetlenül azért mégis az a mediterrán, „meleg” képünk van az országról, ami miatt mindenki úgy szeretne itt élni.

Toszkána persze már az Appenineneken innen található, a hegy és a tenger közé szorulva védett a nagy hidegektől (azért nem olyan meleg a tél itt sem, erről már írtam).

Mindenesetre statisztikailag kb. húszévente érkezik olyan nagy havazás, ami jelentősen megbénítja a várost. Vagy ne is így mondjuk, mert ez is egy olyan város, ahol két szem hó miatt felborul az élet, de jól tudjuk, hogy az még olyan országokban is így van, ahol menetrendszerűen havazik (ld. Mo ). De kijelenthetjük, hogy nagy havazás ritkán van. Idén úgy alakult, hogy karácsony előtt költözünk az új lakásba, és hát nem is Olaszország lenne, ha nem éppen akkor – egy nappal a tervezett hurcolkodás előtt – érkezne a rettenet nagy hó. Igen, határozott érzésem az, hogy ez az ország orrol rám. Amióta kijöttem, minden olyan dolog megtörtént, ami az itt élőkkel nem nagyon szokott, de nagyon bosszantó fennakadásokat, gondokat okoz. (Találkoztunk kötözködő arabokkal az első hivatalosan itt töltött estémen – és még telefonom sem volt, hogy hívjam a rendőrséget. Betörtek, és mit vittek el? kizárólag az én ékszereimet. A szomszédság elviselhetetlen – mondjuk ez ország-független, csak itt nehéz kitenni az utálatos lakókat-, és a hűtőnk is a szeptemberi kánikulában robbant le, természetesen a vakáció utáni nagybevásárlást követően. Na de zárjuk is be a zárójelet és térjünk vissza a hóra). Tehát sűrű havazás közepette nekiindultunk egy rakománnyal az új lakás felé, hogy kiderítsük, mi a közlekedési helyzet. Már az odavezető úton fél órát vártunk a szertehagyott autók és kocsit tologató emberek miatt. De sebaj, odaértünk. Csakhogy visszafelé a biztonságosabbnak hitt útvonalat választottuk (mint mások is), ahol sikerült 3 órát dekkolni, mert az autók felének nem hogy hólánca, de még téligumija sincs, a havon való vezetési tapasztalatról meg már nem is szólva, ami így együtt egy jeges lejtőn megtette a hatását. Pozitívum, hogy 3 óra elteltével megérkezett a rendőrség és a polgári védelem (a rendőrségnek ez túl hosszú, a polgári védelemnek viszont figyelemreméltóan rövid felkészülési idő), és közös erővel feloszlatták a dugót. Nekem pedig volt időm telefonon lemondani a másnapi költözést. (Nem ecsetelném, hogy egy héttel vagyunk karácsony előtt és előzetes tervek szerint mi Magyarországon töltenénk a karácsonyt. Ez jelen pillanatban, mikor írom a bejegyzést, hát legalábbis bizonytalan.)

Viszont figyelemreméltó az a tény, hogy bár szinte sosem havazik, és nagy hidegek sincsenek, ma, hogy havas minden, szinte mindenkinek hótaposó csizma, usánka és bunda a viselete. Honnan veszik elő, és vajon egyáltalán miért veszik meg ezeket a dolgokat, ha csak néhanapján használják?? Jó, tudom, Toszkánában, amikor fentről közelíti a 10 fokot a hőmérséklet, már mindenkin hosszú tollbélésű kabát van (hogy bírják a meleget???), dehát biztos alacsonyabb az ingerküszöbük. Én biztos nem veszek meg komplett téli felszerelést, ha nem használom állandóan. De hát én sosem leszek olasz