Étel - ital

Konyhai alapvetések

Az itt élőknek nyilván alapvetés, de mégis meg kell emlékeznünk néhány nagyon makacs és kitartó kulináris tévhitről – melyek elterjedésében gyanítom, hogy nagyobb szerepet játszott az amerikai konyhai melting pot, mint maga az olasz gasztronómia.

 

Először is pár szó a kávékról: a rendes olasz presszókávé tényleg „rövid”, azaz kis mennyiségű. Ellentétben a hírével, kevesebb koffeint tartalmaz, mint az amerikai vagy német hosszúkávé (amelynél a kávéőrlemény több ideig érintkezik a vízzel, azaz több koffeint „bocsát” ki). Capuccinot leginkább reggel isznak, vagy esetleg később is, de semmiképpen nem egy kiadós ebéd után. Annál nagyobb szentségtörés kevés van, hogy mondjuk egy lasagne ebéd után valaki tejes capuccinot kér (és sokak szerint csak az amerikai turisták képesek erre J).

 

Aztán, az olasz ételekben egyszerre csak 1-2 féle fűszernövény van. Teljesen elképzelhetetlen, hogy egy ételbe – a mediterrán konyha jegyében – egyszerre tegyünk kakukkfüvet, rozmaringot, oregánót, bazsalikomot, zsályát stb…. mert különben nem lesz delicato J

 

A pizzatészta elég vékonyka, még akkor is, ha lehet vastagabb és vékonyabb (alta / bassa) közt választani, és a rajtalévő paradicsomszósz-alapot sem komplikálják túl: passzírozott paradicsom, só, bors és ajóka. A ketchup egyszerűen szóba sem jöhet!

 

Ellenben a (bolognai) raguban van hagyma, passzírozott paradicsom, zöldségek (répa, zeller), só, bors és darált hús (ortodox verzióban sertés és marhahús), és órákig fő lassú tűzön. De milánói makaróni és bolognai spagetti nem létezik, ha egyáltalán, akkor csakis tagliatelle (metélttészta) al ragù. Természetesen a tésztát csak al dente kell megfőzni, de eléggé sós vízben. Ha már tészta, csak durumtésztát jöhet szóba, és sosem valaminek a köreteként. Kanállal-villával  tésztát fogyasztani csak a németek szoktak…

Sajtot nem tesznek mindenféle tésztára, a finomabb ízeket (pl. tenger gyümölcsei) nem szabad erő sajtízzel megrontani.

A spaghetti carbonara egyáltalán nem tartalmaz tejszínt, még mutatóban sem, csakis tojást (félig nyersen).

 

A panino (szendvics) nincs megvajazva, csak egyszerűen beleszórják a hozzávalókat, sőt gyakran elég egy dolog, mondjuk sonka vagy sajt.

 

A sor biztosan folytatható, hiszen az olasz konyha amolyan ismeretlen ismerős, azaz mindenki ismerni véli, sőt főzi (mert sok időtakarékosan készíthető ételük van), de ritkán találkozik az ember igazi ínyenccel, aki valóban olasz módra készíti mindezt.

Reklámok