Ügyintézés

Uniós munkavállalás: mennyi lesz a nyugdíjunk?

Kiküldetések, tréningek

Uniós munkavállalás: mennyi lesz a nyugdíjunk?

Utolsó módosítás: 2009. október 08.

Egyre gyakoribb, hogy más országban dolgozunk, mint ahol lakunk. De külföldi munkavállaláskor ritkán foglalkoztat minket, mennyi lesz a nyugdíjunk és hogyan kell azt majd kiszámítani. Íme, néhány sarokpont, mire érdemes odafigyelniük az Európai Unióban munkát vállalóknak nyugdíjuk megállapításakor.
// <![CDATA[
if(!window.goA)document.write('’);
// ]]> //

Egyre többen gondolkoznak el azon, hogy megélhetésüket egy másik országban próbálják meg biztosítani. Vannak, akiknek keresni sem kell a lehetőséget, mivel munkáltatójuk dönt kiküldetésükről. Az ilyen kiküldetésekre általában akkor kerül sor, ha az anyavállalatok vagy a csoporthoz tartozó cégek megállapodást kötnek a globális tudás megosztása, a hatékonyabb erőforrás kihasználása vagy csak egyszerűen tréning célok megvalósítása érdekében.

A magánszemélyek döntéseit  elsősorban  az adott országban elérhető kereset nagysága, vagyis a vágyott nettó bérszintjük befolyásolja.A munkavállalók szabad áramlásának biztosítását az Európai Unióban többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával igyekeztek megoldani. A 1408/71 EGK rendelet meghatározza, hogy több ország érintettsége esetén mely országban kell a járulékokat fizetni és hol lehet az ellátásokat igénybe venni munkavállalóknak és önálló (egyéni) vállalkozóknak.

A koordináció során számos alapelvet vesz figyelembe e rendelet. Elsőként azt, hogy egy tagállam területén foglalkoztatott összes  munkavállaló egyenlő bánásmódban részesüljön. Emiatt elsősorban annak a tagállamnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyben az adott munkavállaló  dolgozik. A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók egyszerre csak egy tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozhatnak és nem tartható fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő alatt több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultság.  Például, ha egy magyar állampolgárt Németországba küldenek ki, és Németországban is kapja fizetését, akkor a német szabályok szerinti kedvezőbb mértékkel vonják a járulékokat a német béréből. Ugyanakkor, ha emellett magyar társadalombiztosítási jogviszonyát is fenntartják minimálbéres fizetése alapján, akkor hiába fizet egyidejűleg két helyen járulékokat – csak egyszer veszik majd figyelembe szolgálati időként ezt az időszakot.

Az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátások (pl. öregségi nyugdíj, árvaellátás, özvegyi nyugdíj) megállapítását is összehangolja, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott. Ugyanakkor az egy vagy több tagállam jogszabályai szerint megszerzett ellátás nem módosítható vagy visszavonható azért, mert a jogosult egy másik tagállam területén lakik, mint ahol a fizetésre kötelezett intézmény található. Például, ha egy holland állampolgár Magyarországra költözik nyugdíjának megállapítása után, akkor a holland hatóságok a holland nyugdíj folyósítását az elköltözés miatt nem szüneteltethetik – teljesíteniük kell a nyugdíj kifizetését.

A kötelező öregségi nyugdíjrendszerek által biztosított ellátások a legfontosabb szociális biztonsági ellátások közé tartoznak. Ezeket a rendszereket többnyire az állam működteti, a jogosultság feltételeit pedig jogszabály rögzíti. A Rendelet ezek összhangját hivatott biztosítani a koordinációval. Fontos tudni, hogy az EU tagállamain kívül más országokban, így Izland, Liechtenstein, Norvégia, valamint Svájc területén is a Rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Társadalombiztosítási nyugdíj-járulékfizetés szabályai kiküldetés illetőleg külföldi munkavállalás esetén

A 12 hónapnál rövidebb kiküldetés esetén a korábbi társadalombiztosítási jogviszony fennmarad. Ennek biztosítására az E101-es nyomtatvány szolgál, melyet a munkáltató igényel az illetékes hatóságtól, Magyarországon az Országos Egészség Pénztártól (OEP). Amennyiben a kiküldetés időtartama várhatóan több, mint egy év, vagy ha munkavállaló helyi munkaszerződés és nem kiküldetés alapján látja el az adott országban munkáját, a főszabálytól az illetékes hatóságok közös megegyezéssel eltérhetnek. Eszerint, ha egy magyar állampolgárt 5 évre a magyar munkáltató román leányvállalatához küldenek ki, akkor a magánszemély kérheti, hogy a magyar és román hatóságok megállapodjanak abban, hogy továbbra is a magyar jogszabályok szerint fizessen járulékokat mind az alkalmazott, mind magyar munkáltatója. Az E101-es nyomtatvány birtokában a magyar biztosítási jogviszonyban a járulékfizetés a korábbi eljárás mellett, de megváltozott járulékalappal folytatódik, hiszen adóelőleg-alap sok esetben nincs. A járulékalap ilyenkor főszabály szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbér.

Amennyiben mégsem lehetséges egy E101-es nyomtatvánnyal a korábbi biztosítási jogviszony folytatását garantálni, akkor a magánszemély a munkavégzés országában, annak jogszabályai szerint válik biztosítottá, és lesz köteles többek között a nyugdíjjárulékokat is megfizetni. A járulékmértékek országonként nagyon eltérőek lehetnek. Több olyan ország is van az EU-ban, ahol vagy a magánszemély, vagy a munkáltató, vagy mindkettő nyugdíjjárulék (társadalombiztosítási járulék) fizetési kötelezettségét korlátozzák, ilyen többek között  Magyarországon kívül Ausztria, Szlovákia, Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság vagy Csehország is.

Társadalombiztosítási nyugdíj megállapítása az EU-ban

A nyugdíj megállapítása az Európai Unió területén nem harmonizált: nem egy egységes „EU-nyugdíjat”  fizetnek, hanem az egyes országokban az ottani szabályoknak megfelelően, a Rendeletet is figyelembe véve, (rész)nyugdíjakat állapítanak meg. Az uniós polgárok biztosítási időszakait a nyugdíjigénylés időpontjáig valamennyi ország, amelyre a Rendelet vonatkozik, számon tartja. A nyugdíjkérelem feldolgozása a mindenkori lakhely szerinti állam nyugdíjintézetének a feladata. Ez az intézmény felelős azért is, hogy az igénylő által a többi országban teljesített, akár az uniós csatlakozást megelőző biztosítási időszakokról szóló adatokat összesítse.

Ennek megkönnyítésére 2009-ben új szabályt vezettek be Magyarországon: a magánszemélynek be kell jelentenie a külföldi biztosításának kezdetét és végét, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül. Vagyis amikor egy magyar idénymunkás Hollandiában vállal munkát júniustól októberig, akkor kétszer kell bejelentést teljesítenie a magyar hatóságok felé arról, hogy külföldön biztosítási jogviszonyt létesített (1) és megszüntetett (2). A befizetett járulékokat is az egyes országok rendszerei tartják nyilván. A már befizetett járulékokat nem lehet a magánszemélynek egy másik ország társadalombiztosítási rendszerébe „átkérnie”, vagy azt kérni, hogy neki kifizessék. A járulékok azonban nem vesznek el. Amikor a nyugdíjkorhatárt elérve az érintett magánszemély öregségi nyugdíjat igényel, mindegyik ország kifizeti a nyugdíj azon hányadát, amelyre az adott országban befizetett járulékok alapján kötelezett.

A Rendelet értelmében az igénylő minden országból nyugdíjat kap, ahol egy évnél több biztosítási időt szerzett, feltéve, ha az összes szolgálati idő összeszámításával az adott országban érvényes öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjjogosultságot szerez. Azonban az 1 évnél kevesebb idő sem vész el, mivel ezt az időt ahhoz az EGT tagállamban szerzett biztosítási időhöz számítják, ahol az igénylő utoljára 1 évnél hosszabb ideig dolgozott. Ha például egy svéd állampolgár kiküldetés keretében 8 hónapig végzett munkát Magyarországon, és ezalatt a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozott, a rövid idejű járulékfizetés nem alapozza meg a Magyarországról történő nyugdíjszolgáltatást. Ha a magánszemély utoljára Svédországban dolgozott 10 évig, akkor svéd biztosítási időként kerül a magyar járulékfizetés nyolc hónapja is beszámításra.

Ha egy Belgiumban élő magyar állampolgár igénylő Magyarországon (20 év), Belgiumban (8 év), Portugáliában (3 év) és Írországban (2 év) dolgozott helyi munkaszerződésekkel, amelynek során nyugdíjjárulékot a munkavégzés helye szerinti országokban fizetett, akkor az igénybejelentést a tagállamokban irányadó különböző nyugdíjkorhatárok betöltésekor – azaz eltérő időpontokban – kell megtennie. Így az igénylő nyugdíjazására legkorábban 62 éves korában Magyarországon nyílik lehetőség. Ezt követően a magánszemély 65 éves korában igényelhet nyugdíjat Belgiumból és Portugáliából, míg Írországból a 66. életév betöltésekor. A nyugdíjigényt Belgium illetékes intézményénél kell előterjeszteni a megfelelő E 200 jelű formanyomtatványon az EU bármelyik hivatalos nyelvén, akár magyarul is.

Nyugdíjszámítás országonként

Minden ország a saját jogszabályai alapján számítja ki, mennyi nyugdíjat fizet a magánszemélynek. Ehhez figyelembe veszi az adott országban szerzett tényleges biztosítási időt és járulékfizetést az alábbiak szerint:

a) Nemzeti nyugdíj megállapítása a helyben szerzett szolgálati idő és bér alapján. Abban az esetben, ha a nyugdíjat igénylő az adott országban elérte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt, a nyugdíjat kiszámolják az adott ország jogszabályai alapján (Magyarországon elegendő a 20 év szolgálati idő és a 62. életév betöltése a teljes jogú öregségi nyugdíj megállapításához).
b) „pro rata” nyugdíjszámítás (összes szolgálati idő figyelembevétele, majd arányosítás). Az egyes országok elvégzik a Rendeletnek megfelelő arányosítást, azaz kiszámítják azt a nyugdíjrészt, amely az adott tagállamban szerzett és az összes országban szerzett biztosítási idő arányának felel meg.  Összeadják az egyes országokban szerzett szolgálati időket, és ha az elegendő a jogosultsághoz, akkor megállapítanak egy számított elméleti résznyugdíj összeget.
c) Összehasonlítás: az egyes országok az a) pont szerint megállapított nemzeti nyugdíjat összehasonlítják a b) pont szerinti résznyugdíj összegével, és a kedvezőbb összegű ellátást folyósítják.

És az adózásról se feledkezzünk el…

A befizetett nyugdíjjárulék néhány EGT tagállamban – köztük Belgiumban, Franciaországban – az adóalapból levonható. Másutt viszont a befizetett járulékok helyett a nyugdíjszolgáltatás adómentes vagy élvez adókedvezményeket, ilyen például Magyarország is. A nyugdíjkifizetések és a járulékok adózásánál viszont nemcsak a helyi jogszabályokra, hanem a magánszemély adóügyi illetőségét és az alkalmazandó kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményeket sem szabadfigyelmen kívül hagyni.
Ágoston Katalin
Szenior menedzser, Adónácsadás
Deloitte Zrt.

Reklámok

1 thought on “Uniós munkavállalás: mennyi lesz a nyugdíjunk?”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s