Munkakeresès

Az olaszorszàgi munka veszèlyei

Tegnap egy konferencián voltam, ahol a (főleg külföldi, bevándorló) munkások veszélyeztetettségéről volt szó. Mivel sok magyar jön idénymunkára, alkalmi „job”-ot végezni, nem haszontalan, ha beszélünk erről.

Elsősorban az olyan – főleg feketén dolgozó és külföldi munkaerőt foglalkoztató – szektorokról van szó, mint a mezőgazdaság, az építőipar és a házi gondozás.

Inkább Rómától délre jellemző, de előfordul bőven északon is.

Félelmetes történeteket hallottunk, kezdve onnan, hogy a paradicsomot, barackot, egyebet szüretelők a napi 12 órás (napon!) munka után, ha nem sikerült a reggel kiszabott penzumot teljesíteni, akkor az eredetileg rekeszenkénti 4-5 (paradicsom), 8-9 (barack) ár helyett csak 1 eurót kapnak. Napközben az őket felügyelő strázsa a szendvicset, vizet 5-6 eurós áron árulja. Netán az ágyhelyért is vészesen magas árat kérnek.

A szerződésekről már ne is beszéljünk, ha vannak egyáltalán, szinte csak idénymunkáról szólnak, ami nem sok jogot ad a dolgozóknak.

A másik, még ennél is nehezebb szektor a házi gondozás. Rengeteg olyan esetről hallani, hogy az idős családtagot, gyereket felügyelő személyt kihasználják, rosszabb esetben akár szexuálisan is zaklatják. Esetleg a magát munkaközvetítő ügynökség a kiérkező fiatal lányoktól elveszi az irataikat, bezárja őket, súlyos esetben prostitúcióra kényszeríti.

A modellekről is sok negatív információt hallani, sokszor Milánóban fizetés nélkül dolgoznak, és abból kell, hogy éljenek (a befutásra várván), hogy gazdag férfiakat szórakoztatnak, netán a bárnak segítenek az italfogyasztás fellendítésében.

Mit lehet tenni ellene?

Természetesen nem kell lemondani az olaszországi munkáról, de fontos, hogy mielőtt kiutaznánk, próbáljunk meg neten érdeklődni a közvetítő cégről, vagy ha magunk szerveztük a munkát, akkor az itteni munkát kínáló cégről.

Mindig kérdezzük meg előre, hogy lesz-e szerződés, és ha igen, milyen feltételekkel. Ha lehet, mindig legyen a kezünkben valamilyen írás a nekünk járó juttatásokról.

Írjunk listát még otthon arról, kihez lehet fordulni, ha baj van. Magyar követség, konzulátus, rendőrség telefonszáma mindig legyen nálunk, netán ha van kint élő ismerős, az övé is. Legyen nálunk elég pénz egy hazaútra, és nem árt, ha annyit tudunk olaszul, hogy ezeket magunk tudjuk intézni. Az sem árt, ha nem egyedül indulunk neki a nagy kalandnak, hanem mondjuk a barátnőnkkel, barátunkkal. Gyanakodjunk, ha akármilyen indokkal elveszik az iratainkat, netán a telefont. És ne féljünk segítséget kérni, ha akár csak a gyanúja felmerül bármilyen visszaélésnek.

Tudom, hogy sokan nem akarják elhinni, hogy Olaszország ennyire veszélyes hely lehet, de sajnos a statisztikák (és délen a maffiatörténetek) sajnos sok ilyen esetről tudnak. Jobb tehát óvatosan nekiindulni, mint kezelhetetlen helyzetben találni magunkat.

Reklámok

1 című bejegyzés “Az olaszorszàgi munka veszèlyei” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s