Ügyintézés

Kèrdezunk mindenhol

Van egy dolog, amirol màr règòta terveztem ìrni, de ez is – mint sok màs ìratlan szokàs – kicsit nehezen megfogalmazhatò dolog. A kèrdezèsrol, informàciòkèrèsrol, reklamàciòròl van szò.

Amikor a pàrom, mèg a kapcsolatunk elejèn elkezdett Budapesttel ismerkedni, mindig szòvàtette, hogy ott az emberek elfogadnak mindent, nem nagyon reklamàlnak ès nem sokat kèrdeznek. Hozzàtartozik a dologhoz, hogy èn sem vagyok az az okoskodò fajta, plusz abbòl indulok ki, hogy A) a rosszul fizetett, kèpzetlen eladòknak àltalàban mèg kevesebb informàciòja van a termèkrol, mint nekem, aki vàsàrlàs elott àltalàban utànanèzek mi merre mekkora, ès B) ha valami szabàlyozva van, akkor teljesen felesleges megkèrdezni, hogy èppen èn csinàlhatnàm-e màskèpp. Ezzel elvileg sem èrtek egyet, utàlom azokat, akik minden kozossègi elkèpzelèst fel akarnak rùgatni a sajàt kènyelmuk, elkèpzelèseik miatt (e tekintetben nèmetes a gondolkozàsom, sot, inkàbb svàjci:). Màsrèszt ha a rendszer nem jòl van szabàlyozva, vagy mèltànytalannak èrzek egy eljàràst, akkor reklamàlok felsobb szinten (ahol èrdemben tudnak reagàlni rà. hònapok òta harcolok pl . az AXA bankkal, ès e helyt is elmondom, hogy ha lehet senki nem keruljon veluk uzleti kapcsolatba.)

Namost az olaszok tokèlyre fejlesztettèk azt az egyèbkènt elèg emberi elkèpzelèst, hogy ha a màsik csinàl valamit (pl. harmadik sorban parkol, ès elzàrja a fèl utat), akkor bunkò, ha èn teszem ugyanazt, akkor arra  nyomòs okom van (èpp ott kell megàllnom ès nincs idom korozni). Ez a fajta kettos mèrtèk olyan elterjedt, hogy nehèz konceptualisan elmagyaràzni nekik, hogy nem valami termèkeny a kozosseg szempontjàbòl.

Na de nem is errol akarok elsosorban beszèlni. Hanem arròl, hogy mindenhol mindenki àllandòan reklamàl. Ma reggel 20 percig vàrtam, hogy a postàn levelet feladò no elmagyaràztassa magànak tobbszor is, mièrt nem lehet valami szabàly alòl èpp ot felmenteni. A mùlt hèten a boltban egy (antipatikus ès oreg) no 30 percig problèmàzott azon, hogy a cassa prioritaria-nàl elèengedtek egy mozgàskorlàtozot vevot. A vègèn màr az osszes fonok ott magyaràzta neki (a tobbi vevo felhàborodàsa kozepette), hogy èpp ez a lènyege a cassa prioritaria-nak (ès egyèbkènt is lehetne kissè mèltànyos a mozgàskorlàtozott vevovel szemben), de lefogadom, hogy mègis sajàt igaza teljes tudatàban tàvozott.

Tehàt mindenki tudja, hogy a szabàlyokat, foleg nagyobb rendszerekben nem vàltoztatjàk meg miatta, de azèrt megpròbàlja, hàtha…..

A màsik kedvencem, amikor vàsàrolnak ès minden aprò hulyesègre ràkèrdeznek. Pèldàul a làmpaboltban ki van ìrva, hogy adott termèk ilyen ès ilyen erossègu kortèvel mukodik, oldalt kapcsolhatò ès ennyibe kerul, de az biztos, hogy a vevok 80%-a meg fogja kèrdezni az eladòt, hogy hàny wattos villanykortet tegyen bele, elol lehet-e felkapcsolni ès mennyibe kerul.

Az ilyen vevoktol nekem agytolulàsom lesz, de ebben az orszàgban erre fel kell kèszulni – egyszeruen gyàrilag nem kèpesek egyedul boldogulni vàsàrlàs kozben. Vagy ez a fogyasztòi tàrsadalom egyik vadhajtàsa lenne? Netàn emberi szòra vàgynak mèg vàsàrlàs kozben is?? Nem tudom, de hogy a mai napig idegesìt, az egèszen biztos 🙂

Reklámok