Kultúra

1848-49 / Magyarorszàg / Itàlia – 2. rèsz

Az 1948-49-es szabadsàgharc kapcsàn az olasz-magyar kapcsolatokròl  ma Madaràsz Imre tanulmànyàbòl idèzünk:

“A magyar és az olasz nemzeti forradalom irodalmi találkozásainak krónikájában külön fejezet illeti meg Petõfi Sándor olaszországi kultuszát.

Aleardo Aleardi, a hazafias költõ, aki 1848-49-ben az elsõ olasz függetlenségi háborúban részt vett a római és velencei forradalmi eseményekben, s ezért börtönbüntetést is el kellett szenvednie, a második függetlenségi háború idejébõl való, 1861-ben publikált A hét katona (I sette soldati) címû elbeszélõ költeményében Petõfit mint “Sándort” szólítja meg, mivel az olaszok keresztnevükkel nevezik legnagyobb géniuszaikat (elég Dantéra, Leonardóra, Michelangelóra, Raffaellóra, Galileóra utalni): “paraszti Türtaiosznak”, “a dalok és a kard kegyeltjének” nevezi, s elsiratja õt és “a haldokló Magyarországot”, amely még sírját sem ismeri, “ahol letérdelvén elsirathatná” nagy fiát, akit “egy kozák embervadász”, tatár vagy “a magas hegyek vad lakója” ölt meg.

Szicíliában valóságos Petõfi-fordító “iskola” mûködött: az udinei hungarológus, Roberto Ruspanti külön könyvet írt róla. A messinai Tommaso Cannizzaro 1882-ben Alpokon túli virágok (Fiori d’Oltralpe) címû kötetében tette közzé Petõfi-fordításait, némelyiket szicíliai dialektusban. Az Agrigento melletti Sciaccából való Camillo Sapienza Ragusában 1901-ben külön Petõfi-verskötetet publikált (Traduzioni dall’ungherese di Alessandro Petõfi). A notói Giuseppe Cassonét (1843-1910) Ruspanti Petõfi “olasz hangjának” és “olasz apostolának” nevezi, Koltay-Kastner Jenõ pedig egyenesen “a nagy magyar költõ mind közt legjobb külföldi fordítójának” minõsítette: Cassone úgyszólván élete végéig fordította Petõfi költeményeit, köztük Az apostol t és a János vitéz t is, fordítói érdemeiért a Petõfi Társaság tiszteletbeli és a Kisfaludy Társaság levelezõ tagja lett.

Hála e derék fordítóknak, Petõfi Olaszországban is a szabadság, a nemzet és a nép ügyéért tollal és karddal küzdõ vátesz jelképe lett. Az egységes Olaszország koszorús poétája, Giosue Carducci, az olasz irodalom utolsó, minden szempontból klasszikus költõje (Croce szavával élve, “utolsó vátesze”) és elsõ Nobel-díjasa 1872-ben Goffredo Mamelivel, az olasz nemzeti himnusz (Fratelli d’Italia, 1847) szerzõjével, a mazziniánus Római Köztársaság 1849-es védelmében hõsi halált halt költõvel hasonlította össze Petõfit, de az összehasonlításba bevonta a németek szabadságharcos költõjét, a Napóleon ellen vívott lipcsei csatában hõsi halált halt Theodor Körnert is (az õ emlékének ajánlotta Alessandro Manzoni 1821 Márciusa címû nagy hazafias “polgári ódáját”): “Petõfi igazibb költõ volt. Költészetében benne van a vad puszta napja, a magyar ló vágtatása, a tüzes magyar bor heve, a magyar lányok formás szépsége. S mennyire átérzi nagy, nyugodt természetét! És mennyire szereti borát és lányait! Megénekli a magyarok istenét is, mert az hazája hagyományait jelképezi: de fõleg a szabadságot szereti és dalolja, minden nép szabadságát: ebben õ negyvennyolc fia, mint Mameli… És meghalt, miután kiürített sok hazai borral töltött poharat, megcsókolt sok hazai leányt, lekaszabolt sok osztrákot és kozákot; meghalt, hátrahagyva egy kötetnyi verset, melyek az utóbbi negyven év legszebb európai versei közé tartoznak. Meghalt? Nem, eltûnt, mint egy szép görög isten. Nem látták visszatérni, és nem találták meg a testét soha. És a magyar paraszt meg van gyõzõdve róla, hogy a honvéd költõ (a honvédet Carducci magyarul írja – M. I.) nem halt meg; a bármikor visszatérhet… [[Otilde]] is mítosz.”

Advertisements

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s