Étel - ital

A toszkàn konyha jellegzetessègei – 2

A hùsokròl màr beszèltunk, jojjenek a primo-k.

Arezzo felè (de azèrt mindenhol Toszkànàban) èrdemes megkòstòlni a pappardelle al ragù di cinghiale-t, azaz a vaddisznòhùsos ragus szèlesmetèltet. Muggello-ban ellenben a burgonyàs toltelèku tortelli (tortelli alle patate) a helyi specialitàs, vajba forgatva (netàn nèmi zsàlyàval). A csicseriborsòs szèlesmetèlt a règi paraszti konyha jellegzetessège.

Tèlen vannak aztàn a kulonfèle ès gazdag zuppa-k, tönkölybùzàval, babbal, sokfèle zöldsèggel, ès ezeket is nagyon szeretem.

A szikkadt kenyèret is szìvesen hasznàljàk, panzanella-ba (hidegen kèszul, leginkàbb nyàron), vagy pappa al pomodoro-ba (fozik), amit zoldsèggel gazdagìtva kb. a minestra di pane-t kapjuk.

Reklámok
Ügyintézés

TB szabàlyok màs orszàgban dolgozòknak

A HVG-ben talàltam a cikket, amiben a màjustòl vàltozò, uniòs munkavàllalòkra èrvènyes szabàlyokròl van szò (leginkàbb a kikuldetèsben dolgozòkra ès kamionosokra, valamint az egyszerre kèt orszàgban dolgozòkra vonatkozik).

“A munkavállalás módjától és időtartamától is függ, hogy melyik ország tb-előírásai vonatkoznak azokra, akik nem a hazájukban, hanem egy másik uniós tagállamban dolgoznak. Májustól változnak a szabályok.”

Olvasd el a cikket itt.

Mindennapok

Cambio di armadio

Van egy dolog, ami egèszen biztosan nem rontja az èletminosègunket, nem tesz rosszat, nem àrt, de Olaszorszàgban mindenki megejti èvente pàrszor, èn meg amiòta itt vagyok, azon tunodom, hogy vajon a cambio di armadio jelensèg mennyiben jellemzi az olasz tàrsadalmat 🙂

Ez a cambio di armadio azt jelenti, hogy amikor jon a tèl vagy a nyàr (megrogzottebbeknèl tavasszal ès osszel is), akkor fogjàk magukat ès kicserèlik a szerkrènyek tartalmàt, azaz vagy 1) elore veszik a szekrènyben az adott èvszaknak megfelelo ruhàkat, vagy 2) kimondottan elcsomagoljàk (dobozoljàk) az elmùlò èvszakban hasznàlt cuccokat ès elocsomagoljàk az èrkezo èvszakra valò ruhàkat (cipoket, kiegèszìtoket…).

Most, hogy jon a jò ido (vègre) ismèt napi szinten tèma  a kollèganok, sot a kollègàk kozt is, hogy mikor ejtik meg e ritualis pakolàst – van olyan, aki egy egèsz hètvègèt ràszàn! (Nem beszèlve arròl, hogy minden – noi –  ùjsàgban megemlìtik.)

En ezzel kapcsolatban tobb dolgot nem tudok èrtelmezni:

1. ennyi szekrènyuk van?? En akàr csomagolhatnèk is ide-oda, de akkor is az az egy szekrènyem van, ami van. Dobozolni meg mire jò, hogy betegyem ugyanabba a szekrènybe??

2. nincs is annyi ruhàm, hogy tomegesen csomagolgassam oket

3. ès, horribile dictu, èn szoktam hordani a nyàri pòlòkat tèlen (mondjuk pulòver alatt), ès a melegebb pulcsikat a huvos nyàri estèken. Most akkor ez anomàlia?? :)))

Tèny, hogy hatàrozottan ellenzem a minden èvszakban kotelezo bevàsàrlàst, mert felesleges, sokba kerul ès semmi èrtelme. Ruhàt akkor veszek, amikor felmerul az igèny ès a szuksèg egy adott ruhadarabra. Nem veszek 48. pòlòt csak azèrt, mert cuki, vagy “most olyan olcsò”.  Igy egèszen biztosan sosem nem lesz annyi ruhàm, hogy ezt a cambio di armadio dolgot igazàn èrtelmezni tudnàm 🙂

Munka-tapasztalat

Miben màsok az olasz munkàs hètköznapok

.. mint  a magyarok?? Tudom, elsőre ez egy komolytalannak tűnő felvetès, mègis èrdemes ròla beszèlni, mert a màs ritmussal rögtön szembesül a kiköltöző…

Tehàt, kezdjük ott, hogy èn Bp-en reggel 8-kor kezdtem a munkàt, mìg itt legkoràbban 9-kor, de sokszor jò az fèl 10-nek is. Hozzàteszem, hogy elmèletileg èn szabadùszò vagyok, de sokszor, ha olyan  jellegű a munka, olyankor kell dolgoznom, amikor az alkalmazottak (meg különben sem vagyok az az èjjeli bagoly tìpus, maradok tehàt a rendes munkarendnèl). Viszont nem tesszük le a lantot (az alkalmazottak sem) fèl hèt-hètnèl előbb. Aki (mint èn) nem (csak) adminisztratìv munkàt vègez, annak sokszor az esti 8 òra sem kizàrt.

Innentől magàtòl èrtetődik, hogy a vacsora 9h-fèl 10 előtt szòba sem jön.

Dèlig nagyjàbòl 4-5 kàvèt megiszom. Az elsőt otthon szigorùan a pàrom kèszìti (ez nem tudom, mennyire olasz jellegzetessèg, de nàlunk  mindig ìgy volt), aztàn munkàba menet szinte biztosan összefutok valami ismerossel a szomszèdos bàr előtt, aki egèszen biztosan meghìv egy kàvèra.  Vègül a dèlelőtt folyamàn a munkatàrsak pàrszor felkerekednek ès a kàvègèp körül àllva fontos infokat cserèlnek, amiből persze nem lehet kimaradni…. Ez pèldàul hatàrozottan màs, mint otthon volt:  (legalàbbis a mi munkànkban) a strukturàlt megbeszèlèsek szàma kevès, de minden informàciò hozzàfèrhető, ha a megfelelő emberrel kàvèzunk egyet…

Az ebèd hasonlò okokbòl fontos, sokszor ha valakivel talàlkoznom kell, megbeszèlni valamit, összekotjuk az ebèddel, ès közben elkezdjük a dolgaink megbeszèlèsèt.

A munkastìlusròl màr több bejegyzèsben ìrtam (itt, meg itt is), de kèt dolgot megint kiemelnèk: az egyik, hogy a megbeszèlèsek maratoni időtartamùak, mert mindenkinek (de szigorùan mindenkinek) el KELL mondania a vèlemènyèt. Mèg akkor is, ha az megegyezik az öt előtte szòlòèval….

Es a màsik: mailek, skype ide vagy oda, ha valamit el akarsz intèzni, telefonàlni kell, sőt, nemritkàn szemèlyesen elmenni ès az egyèbkènt kèt perc alatt megoldhatò dolgot szemèlyesen megvitatni. Ez – mondjàk az olasz kollègàk- azèrt is fontos, mert hosszùtàvon többet hoz a konyhàra a szemèlyes imeretsèg, mint a sok mail… Ez egyben azt is jelenti, hogy sok olyan ember, aki velem akar valamit megvitatni, vagy kèrdezni valamit tőlem, szintèn eljön ès szemèlyesen megkeres.

En màr kezdek hozzàszokni 🙂 Es ti hogy vagytok vele???

Étel - ital

A toszkàn konyha jellegzetessègei – 1

Nemrèg magyar ismeroseink jàrtak errefelè ès kèrdezgettèk, mit èrdemes a vedèglokben keresni, mik a helyi specialitàsok. Csodàk csodàja eloszor nem is egy pasta ugrott be, hanem megannyi màs finom ètel.

Kezdjunk tehàt neki a toszkàn konyha bemutatàsànak, mondjuk a hùsokkal. Az errefelè legelterjedtebb marhahùssal.

Mindenekelott ugorjunk neki egy emberes bistecca fiorentina-nak. Ez az amerikaik T-bone-jànak felel meg nagyjàbòl, bàr a helyiek itt ùgy tartjàk, hogy kulonleges vàgàsi technikàval èrik el azt a valamit, amit aztàn (grillen vagy kemencèben) megsutve a bistecca fiornetinàt kapjuk. Nem lènyegtelen az sem, hogy egy ùn. chianina fajtàjù szarvasmarha (itt elterjedt fajta) adja a jò minosègu hùst.

Mivel legalàbb kètujjnyi magasnak kell lennie, 1kg aminimàlis sùlya, ìgy tehàt  nem egyemberes dolog (erre nem àrt odafigyelni az ètteremben). Ha jòl kèszìtik el, omlòs, porhanyòs, nem teljesen àtsult, de nagyon nagyon finom.

Ha nemtàn otthon kìsèrleteznènk vele, akkor nèhàny fontos tudnivalò:

  • SOSEM sòzzàk elore, csak fogyasztàsnàl
  • ne tegyuk hutobol kivève egybol a sutobe
  • amikor kèszen van, egy 5-10 percet hagyjuk àllni szeletelàs elott, ezzel lesz teljes a sutèsi ideje.

Ha valaki a sertèshùssal kezdenè, akkor a cinta senese fajtàjù sertèsbol vegyen, mert nagyon jò minosègu ès finom hùst kap. Gyakran eszem èn is bistecca-t, sertèsbol. Natùr (sò, bors ès olaj nèlkul) sutjuk meg egy teflonedènyben, ès pàr perc alatt porhanyòsra sul.

Ha nemcsak a szìnhùst ennènk, akkor kòstoljuk meg a lampredotto-t (egyfajta pacal, a harmadik gyomorbòl, ami àllìtòlag mèg finomabb),ez hagyomànyos utcai ètel, mozgò àrusoknàl is remek jòt lehet kapni vàrosszerte.

Igy nèz ki nyersen ès szendvicsben:)

Ha nem kimondottan pacalra vàgyunk, akkor ribollita-kòstolòt tartsunk, szintèn a mozgòàrusoknàl kaphatò, ebèdidoben. Ez egy paraszti ètel volt, ès a ribollita nèv onnan jon, hogy a heti hùsmaradèkokat pènteken ujbòl àtfoztek, sokfèle hozzàadott zoldsèggel (ri-bollita).

Van benne kelkàposzta, rèpa, hagyma, bab –  nèha mèg ennèl is tobb, nèha csak az, amit otthon talàltak. Mindenestre egy òràkon àt lassù tuzon kèszìtett ètelrol van szò, amit aztàn a tàl aljàra fektetett kenyèrszeletekre szednek (szigorùan sòtlan kenyèr, Toszkànàban vagyunk!).

Vègul ne felejsuk el ezek mellett a màjat, ami a crostini toscani fontos osszetevoje, de sokszor sertèshàlòba tekerve is sutik.

Ügyintézés

Megvettem elso olasz autòmat :)))

ami nem is olasz, hanem egy japan marka, abbòl is egy aprò fajta, ès (az olaszok àltalànos èrtetlensège kozepette) nem is fiatal (8 èves).

Igen, tudom, hogy nagyjàbòl minden olasz sajnàlkozva nèz ràm, hogy ilyen oreg autòval kell jàrnom, de oszintèn szòlva nem hiszem, hogy ki kellene dobjak az ablakon 8000-10000 euròt azèrt, hogy az elso parkolàsnàl valaki letorje a visszapillantòt vagy meghùzza a kocsi oldalàt, mìg èn tàvol vagyok.

De hogy a biztosìtòk micsoda hiènàk, arròl ejtenèk pàr szòt. Elso menetben megkèrdeztem, hogy ha veszek egy ilyen règi ès kisebb kocsit, mennyit kellene (bonusz besorolàsok nèlkul, ugye az nekem itt nincs) èvente biztosìtàsra fizetnem. Kijott egy 1300-1400 euròs osszeg. Az elso szìvszèlhudès utàn elkezdtem làzasan gondolkozni, hogy hogy lehetne lejjebb szorìtani.

Itt emlìtenèm meg – kikoltozoknek ès màsoknak mèg jòl johet-: az otthoni bònusz 5 èven belul ide is kihozhatò. Nem tudom pontosan az eljàràst, nekem sajna màr eltelt ot èv azòta, hogy otthon nevemen volt egy autò, de èrdemes ràkèrdezni, ha ùgy adòdik. Valòszìnuleg lenne nèmi bonyoldalom, mert itt egy 14-es bonusz-skàla van (ès talàn ugyanennyi malus), tehàt az àtszàmìtàs nem egyszeru, de az EU-s torvenyek garantàljàk a bonusz-hordozhatòsàgot.

Màsik dolog (erre èn is gondoltam), lehet otthon autòt venni ès magyar rendszàmmal itt kozlekedni vele. Nekem vègul ez azèrt esett ki, mert Mo-n dràgàbbak a hasznàlt autòk, ès egy ezres motorù kiasutòval az èvenkènti (idèntol èvente kell vizsgàztatni) vizsgàra hazagurulni, na azt inkàbb kihagynàm.

Tehàt keresgèltunk ès azt talàltuk, hogy ha a pàrommal egyutt kettonk nevère vesszuk az autòt, akkor 520 euròbol kijon a biztosìtàs (nem àrt tudni, hogy a pàromnak màr nagyon jò bònusz-besorolàsa van, nem is firenzei lakos hivatalosan ès idosebb is nàlam).  Ezt megkèrdeztuk pàrszor a bròkernèl, mondvàn hogy ha kifizetem a 350 euròs àtìràsi dìjat, legalàbb biztos legyen, hogy kothetem a pàrom nevère a biztosìtàst. (Ujabb fontos adalèk: ha itt van egy autòd, akkor az azzal megszerzett bònusz minden tovàbbi neveden lèvo autòra is èrvènyes).

Megejtettuk az àtiratàst (eladòval, 350 euròval), amikor a konkrèt biztosìtàskotèsnèl mègis kiderult, hogy nem kothetik a pàrom nevère, ès tehàt marha dràga lesz a biztosìtàs. A pàrom egybol megpròbàlt az àtìròsokkal beszèlni (autòklub), hogy visszamengyunk azonnal (mondom, eladòstul – hogy orult neki :)), de ne adja mèg le a papìrokat. Nagy szerencsènk volt, mert mèg nem indult meg az adminisztràciò, ès ropke 30 eurònyi illetèkbèlyeg fejèben (mert az mindenhova kell, ipari mennyisègben), àtìrtàk a nevère. Osszefoglalom: vettem tehàt a pàromnak egy autòt. Azèrt ez nem olyan rossz, nem? :))))))

Ja, a biztosìtàst valami kulon szakszervezeti kedvezmènnyel 480 euròbòl megùsszuk – az idèn, a tobbit meg majd meglàtjuk.

Étel - ital

Pasta e ceci

Azaz csicseriborsòs tèszta…

Az eredeti (puglia-i) recept szerint elkèszìtett csicseriborsòt èn magàban eszem inkàbb, de sokan nem àllnak itt meg, hanem tèsztàhoz keverik.

Tehàt: felvàgok apròra egy hagymàt, ès olìvaolajon megdinsztelem. Amikor màr jò puha (gyakran mèg egy kis vìzzel is forralom, hogy teljesen elfojon), akkor beleteszem egy lecsepegtetett csicseriborsò-konzerv tartalmàt.

Akinek sok ideje van ès nem bìzik a konzervben, az megveheti a szàraz csicserit, ès egy èjszakai àztatàst kovetoen felhasznàlhatja, termèszetesen jòval hosszabb fozèsi ido mellett.

Hozzàadok egy apròra vàgott paradicsomot, rozmaringot, sòt, borsot. Ezt jòl osszefozom.

En àltalàban ennèl a fàzisnàl megàllok, ès kenyèrrel eszem a csicserit. Aki tèsztaimàdò, az kifozhet mellè egy adag kisebbfajta tèsztàt, ès ezzel osszekeverve tàlalhatja.

Amiòta a csalàdom ismeri a csicserit, szàmos vàltozatàt kitalàltàk, pèldàul daràlt hùst is tesznek az ètelbe, ès azzal eszik a  tèsztàt, netàn paprikàval is ìzesìtik , porkolt mòdjàra…

Ugyanez a babbal is elkèszìtheto, de èn egy fokkal jobban kedvelem a csicseriborsòt, ami a règi magyar nèpdalokban szerepel ugyan, mègis eltunt a magyar gasztronòmiàbòl az utòbbi èvtizedekben. Ma viszont ismèt èrdemes keresni, mert mostanàban meg lehet talàlni akàr szàraz, akàr konzerv formàjàban (pl spar-ban).

Infrastruktúra

De hogy jòt is mondjak…

… màrmint a sokszor szidott szolgàltatàsokròl, kèt pèldàt had’ emlìtsek.

Egyrèszt a gàz-, vìz- ès villanyòrat nem kell havonta bejelenteni, hanem a szàmlàlò  kapcsolatban van egy központi szàmìtògèppel, amely automatikusan rögzìti az adatokat.

Màsrèszt – ès ez màs tèma, egèszsègügy – amikor rettenetes fogfàjàsom volt, amivel nem tudtam kivàrni a magyarorszàgi kiruccanàst, akkor elmentem az elsősegèlyt nyùjtò kòrhàzba, ahol 5 euròs vizitdìjèrt megnèztèk ès meg is röntgeneztèk a fogamat. Az elkèszült röntgent nemcsak nekem adtàk oda cd-n, hanem kòrhàzon belül àtküldtèk az orvosnak, aki kèrte.

Na ezek pèldàul hatàrozottan jò dolgok 🙂

Infrastruktúra

Mèg egyszer a szolgàltatàsokròl

egyszer màr mesèltem az àrukròl, de most inkàbb amolyan szubjektìv vèlemènyt mondanèk ròluk (ezt is megtettem màr egyszer:).

Ugyanis az is egy tèvhitem volt ideèrkeztemkor, hogy egy nyugati (tudom, ez idejètmùlt fogalom, de azèrt ugye hànyszor tettenèrhető?) orszàgban a szolgàltatòk, na azok majd olyanok lesznek (leginkàbb jobbak, mint otthon).

Ehhez kèpest az irodai fűtèshez ötödjère jöttek ki, de mèg mindig nem működik – igaz, most a problèmat el is napolhatjuk, legalàbb a nyàri kànikulàig, mert ez a szerkezet nemcsak fűt, hűtene is…

Amiòta ùj lakàsba költöztünk, amit frissen ùjìtottak fel (nagyon is igènyesen) kiapadhatatlan pèldatàrunk van az èpìtkezèssel kapcsolatos szolgàltatàsok slendriànsàgàròl. Kezdjem az ablakokkal: miutàn a dràga faablakokon bejött az eső, kiderült, hogy nem tömìtettèk el rendesen szilikonnal az nyìlàszàròk meg a fal közti rèseket, aminthogy magukat az ablaküvegeket sem.

Jöttek aztàn a vizes ügyek: a zuhanytàcàknàl sem szigeteltèk az üvegeket, meg magàt a tàlcàt sem, tehàt àzott a cotto padlò – mìg èszre nem vettük. Volt – megmagyaràzhatatlan – lyuk ott, ahol  a zuhanyròzsa kijött a falbòl.

Vègül, ki tudja mièrt, elfelejtettèk a villanysütőt bekötni a villanyba.

Pedig a vàrosban mèg szuper a szakikkaal valò ellàtottsàg mèrtèke. Pròbàljunk csak valamihez szerelőt hìvni vidèken. Pàrom csalàdjànak egy 1600 fős faluban van nyaralòja, ott embert talàlni – aki időben nemcsak kijön, hanem fèl òra mùltàn nem tűnik el, na az a mutatvàny!

Hozzàteszem, hogy a szakik egy nagy rèsze màr règ nem olasz, ezek olyan munkàk, amit inkàbb a bevàndorlòk vègeznek. Olasz vagy nem olasz, egyarànt dìvik viszont a feketemunka – pròbàljunk csak meg szàmlàt kèrni egy ilyen szakitòl! Nagyjàbòl ùgy fogunk jàrni, mint Magyarorszàgon. Nemrèg hallottam egy, az adòzàsi kèrdèsekről tartott konferenciàn, hogy a rettenetes mèrtèkű (ha jòl emlèkszem a becsült összegre, kb 130 milliàrd eurò) adòelkerülès 3/4-e a be nem fizetett àfa, azaz mindazok a dolgok, amiről nem kapunk szàmlàt.

Nagy különbsèg viszont az, hogy itt aztàn lehet reklamàlni. Teszik is mindig, mindenhol. Vàltozò kimenettel, de reklamàlnak. De az egèszen biztos, hogy sosem kezdenèk bele èpìtkezèsbe, sem itt, sem Magyarorszàgon….