Munkakeresès

Változtak az uniós munkanélküli-ellátás szabályai: kik igényelhetik?

A HVG-ben talàltam, èrdekes lehet màsoknak is.

Megváltoztak az európai uniós munkanélküli-ellátás szabályai, így május elseje óta azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai – hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a honlapján található tájékoztatóban.

Az Európai Bizottság tavaly fogadta el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet, így 2010. május elsejétől megváltoztak az uniós munkanélküli-ellátás szabályai is – mondta Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője.

Azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai, feltéve, ha az volt az utolsó munkavégzés helye – mondta Lengyelné Varga Nóra. Ha valaki az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállamban jogosult munkanélküli-ellátásra, akkor mindenképpen érdemes ott igényelnie azt – tette hozzá.

Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, a jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, vagy mennyi volt az átalagkeresete. Azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem nyitották meg teljesen munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt – Németország és Ausztria -, előfordulhat, hogy – munkavállalási engedéllyel dolgozó munkavállalók esetén – nem igényelhető a munkanélküli ellátás. Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra. Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni.

Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól.”

Munka-tapasztalat

A valòdi Olaszorszàgròl – 1

Merthogy – ez màr kiderülhetett az eddigi bejegyzèseimből is, ès ellentètben az otthonròl elkèpzelt Olaszorszàggal – ez azèrt nem a mennyorszàg…

Vegyük mindenekelőtt a munkaerőpiacot. Amiòta 2003 -ban (legge Biagi-val) ùgymond liberalizàltàk a munkaerőpiacot, alapjàban megvàltoztak a dolgok. Tegyük azèrt hozzà, hogy hàla a vilàg egyik legerősebb szakszervezeti  tevèkenysègènek (ès most itt nehogy az otthoniakkal pàrhuzamba àllìtsuk, azok mèg karikatùrànak sem lennènek jòk), az utòbbi tìz-hùsz èvben màr szinte lehetetlen kirùgni valakit, ha egyszer hatàrozatlan idejű szerződèssel dolgozik. Akkor is ha nem nagyon igyekszik, ès nem tùl hatèkony, szerzett jogai vannak.

Csakhogy ezzel azt is elèrtèk àm, hogy a munkaadò inkàbb nem vesz fel senkit (ùgyis csak gondja lenne vele), hanem màskènt pròbàl boldogulni. A fenti törvèny òta meg aztàn minden joga is megvan ahhoz, hogy a 100 fèle (nem vicc, legalàbb ennyi munkaszerződès-tìpus van) lehetsèges szerződès közül az àtmeneti formàkat vàlassza.

Teszik is. Olyannyira, hogy Toszkànàban jelenleg a dolgozòk 13 %-a nem “rendes”, àllandò munkaszerződèssel dolgozik, ès – figyelem, sokkolò az adat – az ùj szerződèsek 86 %-a (!) màr az ùn. atipikus kategòriàba tartozik.

Hogy ez mit is jelent? Pèldàul projektre szòlò szerződèseket, pàr hetes munkàkat – akàr folyamatosan is, de mindefèle garancia nèlkul.

A munkavàllalònak több gondja is lehet belőle:

  • – nincs fizetett szabadsàga
  • – ha beteg, nem kap betegszabadsàgot
  • – a nyugdìjàra nem gyűlik a pènz (bàr fizet az àllamnak) – vagy legalàbbis ma mèg nem lehet tudni, hogy fogjàk ezt majd elszàmolni annak idejèn.

Es persze nem vehet rèszt cèges tovàbbkèpzèsben, nem kap ebèdjegyet, nincs àllandò ìròasztala, netàn maga veheti magànak a szàmìtògèpet, amin dolgozik, ès mèg sorolhatnàm.

Nyilvàn sok bajban levő cègnek ez segìt a spòrolàsban, de azèrt a legtöbbjük csak leràz magàròl olyan költsègeket, amit aztàn valahogy a munkavàllalònak kell megfizetnie. Mert mondjuk az az egyetemet vègzett 25 èves projektkoordinàló, aki 1000 euròèrt gàlyàzik (sokat) naponta ugyanabban az irodàban, ès ha szabira megy, azt a spòrolt pènzèből kell megoldania, na hàt azèrt az nem valami jò èletkilàtàs, ugye???

Nem beszèlve a szàmlakèpes takarìtònőről, aki egy adott cègnek dolgozik  minden nap minimàlbèrèrt, de mèg vèletlenul sem alkalmazzàk..

Mondhatnak bàrmit, azèrt ez nekem a nehezen megszerzett munkavàllalòi jogok elvesztèse, kőkemènyen. Éljenek a nem bèrből ès fizetèsből èlők, meg a termèszetes szelekciò,  vagy valami hasonlò filozòfiai meggondolàsbòl…. nagyon szomorù valòsàg.

Ja, ha Toszkànàban atipikus dolgozòkènt èlsz, vedd fel a kapcsolatot a www.prometeo3.it honlapon talàlhatò informàciòs sportello-k egyikèvel, hasznos lehet 🙂

Étel - ital, Firenze

Fagylaltfesztivàl Firenzèben!

A hètvègèn mindenkèppen tegyunk egy fagylalt-kort Firenzèben!

Tobb helyszìnen is talàlunk kapcsolòdò programokat, a kèszìtèstol a kòstolàsig.

Hogy ne csak a hagyomànyos ìzekben gondolkozzunk,  a kòstolàsig hàtralevo napokban kèpzeljuk el, hogy van szardellàs fagylalt (Lido di Marzocca-ban,Ristorante La Madonnina), Japànban polip- ès viagra ìzu is (ez utòbbi àllìtòlag Magyarorszàgon is, vàrjuk a pontosìtàst ròla:), New Yorkban wasabi-s, fustolt pisztràng ìzu Veneuelàban, bacon-os Londonban. Hogy kozelebbi helyeket is mondjak: Milànòban (Gelateria Mirtilla) bazsalikomos, Reggio Emilia-ban (Gelateria La Perla) parmezànos, ès itt, Firenzèben tennent sor ìzu is fellelheto.

Sot, nemrèg egy japàn ètteremben zold tea-ròzsa-rizs fagylalt tris-t volt szerencsèm kòstolni.

A variàciòk szàma tehàt szinte vègtelen, kòstolàs kozben pedig olvassunk egy kis fagyilògiàt! 🙂

Tévé-kultúra

A nok meg a foci…

Olaszorszàg nèha furcsa dolgokat produkàl… ès nem csak mostanàban.

Volt itt ugye (nem mellesleg magyar illetõsègû) pornòsztàr a parlamentben, csakùgy, mint transzszexuàlis kèpviselõ (làsd itt, az utolsò bekezdèsben). Most pedig itt egy nõ egy focicsapat èlèn. Rossella Sensi, a Ròma vezetoje.

Egy alapvetoen fèrfikozpontù tàrsadalomban, ès abban is a fèrfitudat “lènyegèhez ” szervesen hozzàtartozò fociorulet kozepèbe ultetni egy not! Na az màr mutatvàny.

Na persze nem is Olaszorszàg lenne, ha meritokrata mòdon kerult volna oda, persze hogy nem! A nagypapa alapìtotta (1927)  Ròma focicsapat èlèn elobb az apja, majd annak halàla utàn õ kovetkezett (nyilvàn nem volt fiù orokos, mondom èn rosszmàjùan). Es hogy minden olajozottan menjen, gondolom a csalàdi  Italpetroli vàllalatbòl is rèszesedik…

Hogy mindez làthatò legyen, meg persze mi màst is kèpzelhetnènk egy klubvezeto norol a sztereotìpiàk szerint, a règen pàpai rezidenciakènt szolgàlò, most az o tulajdonukban levo Villa Paccelli-ben a szobalànyok is sàra-piros-ba oltoznek (a csapat szìne), ès a biztonsàg kedvèèrt mèg az eskuvojèn is piros-sàrga viràgszirmokat szòrtak ràjuk.

Tovàbbi ismertetojele, hogy bàr ezen a poszton ul, azèrt a 12 cm-es ciposarkot preferàlja. Ez màr szinte toposz a hìres olasz noknèl: akàrkit megkèrdeznek, mindenki magas sarkakon jàr, mintha azt, hogy vezeto vagy hìres ember vagy, egybol ellensùlyozi is kellene a noi sztereotìpiàk eroteljes hangsùlyozàsàval. Mondom, makacs dolgok ezek a tàrsadalmi sèmàk…

Étel - ital, Firenze

Egy kis fagyilògia

Az olaszok 90%-a fogyasztja, akik èvente kb 2 milliàrd (csalàdonkènt 82!) euròt koltenek fagylaltra az Olaszorszàg-szerte talàlhatò 30 000 fagyizòban, vagy a 93 000, a fagyi mellett màst is àrusìtò helyeken (pl. bàr, ètterem, uzletek).

Hogy rogton egy helyi specialitàssal kezdjek, beszèljunk a  buontalenti-ròl. Egy 14. szàzadi firenzei èpìtèsz talàlta fel a tojàs-cukor-tej alapù (a vanìliàhoz nekem kìsèrtetisen hasonlò) fagylaltot.

Az olasz fagylalt-mesterek kèsobb is elkàpràztattàk a vilàgot: elèg a szicìliai Francesco Procopio-ra gondolni, aki szorbetjeivel elkàpràztatta a pàrizsiakat a Cafè Procope-ban, vagy a genovai Giovanni Bosio-ra, aki 1770-ben megnyitotta az elso fagyizòt Amerikàban.  A sok olasz fagylalttal kapcsolatos marketingfogàsròl, talàlmànyròl màr ne is beszèljunk: ki ne gondolna valami jòra a fagylaltos kocsi (az a kèzi, tologatòs), az uveges kirakat (kioszk), ès a franchise rendszerben àrult olasz fagyi làttàn?

Valamilyen fagylalt mindenkinek jut: a fogyòkùràzòknak a szorbetet ajànljàk, a koleszterinszintjuktol szenvedoknek a kàvès granitàt, ètvàgytalansàg ellen meg johet a csoki-vanìlia 🙂

Ha fagyi-korùtra èrkezunk Firenzèbe, ne hagyjuk ki a Bandiani-t (Viale dei Mille 20/R 50131), ami 1922 -ben ezen a nèven megalkotta a tejszìnìzu fagyit, aminek a receptjèt azòta sem tudtàk kiderìteni.

Aztàn a Grom-ot is làtogassuk meg, errol màr ìrtam, ès azòta is tartom, hogy a legjobbak egyike (van belole New York-ban ès Pàrizsban is).

De azèrt a maiano-i fagyizòròl se feledkezzunk meg…

Es addig is làtogassunk el a màjus 29-31 kozott a Firenze-szerte tartandò Firenze gelato festival-ra.

Mindennapok

Válásvásár olasz módra

A NOL-on talàltam: itt.

Mèg egy dolog, ami segìt az olaszokròl alkotott sztereotìpiàk szètszedèsèben…

“1974-ben népszavazás vezette be a válást Olaszországban. Mára a válások száma rohamosan közelíti az esküvőkét. „Pont, új bekezdés” elnevezéssel válásvásárt rendeztek Milánóban.

Itáliában a személyi igazolvány feltünteti, hogy tulajdonosa elvált-e, és arról folyik vita, hogy a másodjára anyakönyvvezető előtt nősült, de ismét válófélben levő kormányfő Silvio Berlusconi áldozhat-e a misén. A pápához írt kérelmét a Vatikán elutasította, de a papok nem tagadják meg Berlusconitól az oltári szentséget.

A harminc évvel ezelőtti évi 12 ezer válás mára 80 ezerre ugrott. Ugyanennyi a válást megelőző, a törvény által három évben megszabott különélések száma is. Az esküvőkből viszont évente 250 ezret tartanak, míg az együttélések száma eléri a félmilliót.

„Nem félünk a válástól! Az egyetlen Itáliában, mely nem tesz különbséget nem, faj, kor, társadalmi osztály között!”–hangoztatta az első olasz válásvásár szervezője – az ötvenéves, és négy éve nős – Franco Zanetti. Elismerte, az ötletet a hasonló bécsi vásárról lopta. „Az olaszok persze válásban is jobbak: ilyenkor is többet mosolyognak!”–vélte Zanetti, aki a válásvásárt szándékosan a ’74 májusában tartott népszavazás évfordulójára, az olasz esküvői szezon kellős közepére időzítette.

A nem véletlenül a felvilágosultabb Milánóban rendezett vásáron válóperes ügyvédi irodák, magánnyomozók, az összetört szíveket drámaterápiával és kreatív írással gyógyító pszichológusok, elváltak egyesületei, társkereső irodák, költöztetési cégek, bébi- és kutyaszitter-szolgálat, elváltakra szakosodott utazási irodák, jósok és kártyavetők sorakoztak fel. A legnagyobb sikert a borzalmak kicsi boltja aratta: itt lehetett megszabadulni a volt férjtől, feleségtől kapott, és gyűlölt tárgyaktól. 800 millió eurós piac ez: az általában öt évig tartó válás fejenként 5-10 ezer euróba kerül, és a válásvásár adatai szerint az újrakezdés is legalább 20 ezer euró. Válásbulit is ajánl a Ciao amore válásszervező iroda. A horvát Milena Stojkovic nyitotta két éve Triesztben és Rómában, aki szerint az olaszok nehezebben teszik túl magukat rajta, még nem ünneplik tortával a válást, mint az amerikaiak. Nem ok nélkül, ugyanis az olasz önkormányzatok egymás után nyitják a válás után utcára kényszerült apákat befogadó otthonokat. Milánóban 50 ezerre teszik a számukat. A gyerekeik láthatásáért küzdő elvált apákat képviselő I love Papà egyesület minden március 19-én, az olasz apák napján rendezi meg tüntetését.

Az olasz mozikban manapság Anna és Domenico története a sláger. Silvio Soldini filmjében mindketten boldogtalan házasságban élnek, ám az anyagiak miatt nem tudnak elválni.

Egy nászútját luxushajón töltő maffiózón kattant a szervezett bűnözés elleni olasz rendőri csoport, a DIA bilincse a nápolyi kikötőben. Antonio Girone tábornok, a DIA egyik vezetője elmondta, hogy a maffia – a Cosa Nostra, a nápolyi Camorra és a calabriai ’Ndrangheta – több tucat emberét vették már őrizetbe, mert a három szervezet a vetélkedést félretéve, erejét egyesítve próbálta meg ellenőrzése alá vonni a nagybani zöldség- és gyümölcspiacokat az ország középső és déli részén.”