Munkakeresès

Változtak az uniós munkanélküli-ellátás szabályai: kik igényelhetik?

A HVG-ben talàltam, èrdekes lehet màsoknak is.

Megváltoztak az európai uniós munkanélküli-ellátás szabályai, így május elseje óta azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai – hívja fel a figyelmet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a honlapján található tájékoztatóban.

Az Európai Bizottság tavaly fogadta el a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló szabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet, így 2010. május elsejétől megváltoztak az uniós munkanélküli-ellátás szabályai is – mondta Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője.

Azok a magyar állampolgárok, akik egy másik tagállamban végeztek munkát, ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a munkaviszony megszűnése után ellátásért folyamodni az adott tagállamban, mint annak állampolgárai, feltéve, ha az volt az utolsó munkavégzés helye – mondta Lengyelné Varga Nóra. Ha valaki az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállamban jogosult munkanélküli-ellátásra, akkor mindenképpen érdemes ott igényelnie azt – tette hozzá.

Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra, a jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, vagy mennyi volt az átalagkeresete. Azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem nyitották meg teljesen munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt – Németország és Ausztria -, előfordulhat, hogy – munkavállalási engedéllyel dolgozó munkavállalók esetén – nem igényelhető a munkanélküli ellátás. Speciális szabályok vonatkoznak a határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra. Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni.

Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól.”

Munka-tapasztalat

A valòdi Olaszorszàgròl – 1

Merthogy – ez màr kiderülhetett az eddigi bejegyzèseimből is, ès ellentètben az otthonròl elkèpzelt Olaszorszàggal – ez azèrt nem a mennyorszàg…

Vegyük mindenekelőtt a munkaerőpiacot. Amiòta 2003 -ban (legge Biagi-val) ùgymond liberalizàltàk a munkaerőpiacot, alapjàban megvàltoztak a dolgok. Tegyük azèrt hozzà, hogy hàla a vilàg egyik legerősebb szakszervezeti  tevèkenysègènek (ès most itt nehogy az otthoniakkal pàrhuzamba àllìtsuk, azok mèg karikatùrànak sem lennènek jòk), az utòbbi tìz-hùsz èvben màr szinte lehetetlen kirùgni valakit, ha egyszer hatàrozatlan idejű szerződèssel dolgozik. Akkor is ha nem nagyon igyekszik, ès nem tùl hatèkony, szerzett jogai vannak.

Csakhogy ezzel azt is elèrtèk àm, hogy a munkaadò inkàbb nem vesz fel senkit (ùgyis csak gondja lenne vele), hanem màskènt pròbàl boldogulni. A fenti törvèny òta meg aztàn minden joga is megvan ahhoz, hogy a 100 fèle (nem vicc, legalàbb ennyi munkaszerződès-tìpus van) lehetsèges szerződès közül az àtmeneti formàkat vàlassza.

Teszik is. Olyannyira, hogy Toszkànàban jelenleg a dolgozòk 13 %-a nem “rendes”, àllandò munkaszerződèssel dolgozik, ès – figyelem, sokkolò az adat – az ùj szerződèsek 86 %-a (!) màr az ùn. atipikus kategòriàba tartozik.

Hogy ez mit is jelent? Pèldàul projektre szòlò szerződèseket, pàr hetes munkàkat – akàr folyamatosan is, de mindefèle garancia nèlkul.

A munkavàllalònak több gondja is lehet belőle:

  • – nincs fizetett szabadsàga
  • – ha beteg, nem kap betegszabadsàgot
  • – a nyugdìjàra nem gyűlik a pènz (bàr fizet az àllamnak) – vagy legalàbbis ma mèg nem lehet tudni, hogy fogjàk ezt majd elszàmolni annak idejèn.

Es persze nem vehet rèszt cèges tovàbbkèpzèsben, nem kap ebèdjegyet, nincs àllandò ìròasztala, netàn maga veheti magànak a szàmìtògèpet, amin dolgozik, ès mèg sorolhatnàm.

Nyilvàn sok bajban levő cègnek ez segìt a spòrolàsban, de azèrt a legtöbbjük csak leràz magàròl olyan költsègeket, amit aztàn valahogy a munkavàllalònak kell megfizetnie. Mert mondjuk az az egyetemet vègzett 25 èves projektkoordinàló, aki 1000 euròèrt gàlyàzik (sokat) naponta ugyanabban az irodàban, ès ha szabira megy, azt a spòrolt pènzèből kell megoldania, na hàt azèrt az nem valami jò èletkilàtàs, ugye???

Nem beszèlve a szàmlakèpes takarìtònőről, aki egy adott cègnek dolgozik  minden nap minimàlbèrèrt, de mèg vèletlenul sem alkalmazzàk..

Mondhatnak bàrmit, azèrt ez nekem a nehezen megszerzett munkavàllalòi jogok elvesztèse, kőkemènyen. Éljenek a nem bèrből ès fizetèsből èlők, meg a termèszetes szelekciò,  vagy valami hasonlò filozòfiai meggondolàsbòl…. nagyon szomorù valòsàg.

Ja, ha Toszkànàban atipikus dolgozòkènt èlsz, vedd fel a kapcsolatot a www.prometeo3.it honlapon talàlhatò informàciòs sportello-k egyikèvel, hasznos lehet 🙂