Étel - ital

A pasta eredete – 2

A 17. szàzadban Nápoly környékén a folyamatosan gyarapodó lakosság egyre súlyosabb élelmezési gondokkal került szembe, mígnem feltaláltak egy egyszerű szerkezetet, a mechanikus prést, amivel olcsón tudtak tésztát előállítani. Mondanunk sem kell, hogy ezzel a tészta  a mindennapok eledelévé vált, akkor még magában, esetleg egy kis sajttal megbolondítva. A tenger közelsége pedig abban segítette a nápolyiakat, ligurokat és szicíliaiakat, hogy könnyen kiszárítsák a tésztát, amivel hosszútávra is biztosíthatták a tárolását.

1740-ben Velence városa megadja Paolo Adaminak az első pastificio (tésztakészítő műhely) engedélyét.

Nápolyban a spagettit kézzel ették, és II. Ferdinánd egy udvaroncának, Gennaro Spadaccini-nek köszönhető, hogy az 1700-as években bevezették az udvari menüsorokba is. A találékony udvaronc még a négyágú villát is kitalálta mellé, ami aztán gyorsan elterjedt mindenfelé.

Aztán Nápolyban a 18. sz.-ban a tésztát összehozzák az Amerikából behozott paradicsommal, és onnantól nincs megállás. Sőt, tekinthetjük ezt akár gasztronómiai forradalomnak is, mivel ez az új ízhatás kiszorította az addig használt sós-édes, valamint savanyú-édes kombinációkat, és egyben tömegesen elkezdték használni az addig csak díszként funkcionáló paradicsomot (egyenesen mérgezőnek hitték!). 1778-ban Vincendo Corrado a Cuoco galante címő művében beszél először a paradicsomszószról, de még nem mint a tészta kísérőjéről. Később kezdik el ambuláns tésztaárusok a makarónira használni. (És nem mellesleg a pizzára is kerül belőle a 19- században…)

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a 19. sz.-ban már 150 – 200 különböző tésztaforma volt forgalomban…

Jefferson, amerikai elnök (1743-1826)  megőrült a pasta-ért, és igyekezett Amerikában is megismertetni. Messze földön híresek voltak az ebédei, melyeken az európai útjain megismert étkeket szervírozta. A 20- sz. elején aztán nagy tételben exportálják a tésztét:  1913-ban 700.000 mázsát importálnak, aminek jó része Amerikába tart.

Hogy mi a helyzet ma?

Évente 3 millió tonnát termelnek világszerte, és ezt fejenként  28 kiló mennyiségben fogyasztják. Olaszország minden tekintetben világelső, 2000-ben 1,4 millió tonnát exportált. A mediterrán diéta elterjedésének köszönhetően, valamint azért is, mert egy tésztaételt viszonylag hamar össze lehet dobni (ami a nyugati világban fontos szempont) ez várhatóan nem is fog egy ideig csökkenni….

Advertisements

2 thoughts on “A pasta eredete – 2”

    1. igen, szerintem ennek koszonoheto vilagszerte a nepszerusege
      de azret az a napi ketszer pasta, mar ragondolni is rossz. Es hanyanelnek ezzel a dietaval…

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s