Mindennapok

A jobboldali mammona-k országa

Ne ijedjetek meg a címtől, érdekes dologról lesz szó. Egy újságban olvastam az alábbi elemzést arról, ki is szavaz leginkább Berlusconira. Mármint ha négy kategóriára osztjuk a társadalmat, anyákra, apákra, fiúkra és lányokra, melyik az a kategória, amelyik leginkább kedveli Berlusconit.

A leginkább jobbra húzó csoport az anyáké.

Amerikában a felmérések szerint éppen az ellenkezője igaz. Ott az anyák vannak a demokratákhoz legközelebb. Egy kicsit a hatvanas-hetvenes évek civil szerepvállalásának is köszönhető, a “soccer mamák” (=a gyereküket edzésre fuvarozó anyák) egyenlő esélyeket szeretnének, több szolgáltatást, egy mimimum welfare-t hogy gyerekek mellett is dolgozhassanak, és ezért jobban bíznak a baloldalban, mint az agresszív és darwinianus jobboldalban.

Olaszországban ellenben az anyák a meggyőződésesebb Berlusconi-hívők, talán mert ő adott nekik tévét (de milyen tartalmakkal??), talán mert a sikeres üzletember még mindig vonzó image, talán a beléjük nevelt jobboldaliság miatt (hja, nagy a tradicionális szerepek nyomása).

Ezért olyan külünböző az olasz jobboldal meg az amerikai (tegyük csak egymás mellé Berlusconit és Reagen-t/Bush-t). Itt a jobboldal már nem privatizál, nem liberalizál, nem nyesi les az adókat meg a közkiadásokat, és nem meritokrata. Ez egy megengedő, elnéző, amorális jobb, még Berlusconinak is elnézi, sőt cinkosan szemléli a kiskorúakkal hetyegését, a fizetett call girl-öket és a privát festa-kat. Erre szavaznak a legnagyobb arányban az olasz anyák.

És mivel a hímsoviniszta konzervativizmus anyáról fiúra száll, a második legmasszívabban jobbra szavazó csoport a fiúké.

Reklámok

6 című bejegyzés “A jobboldali mammona-k országa” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Az egész egy nagy cirkusz, de minden “demokratikus” országra ez igaz. Amikor elköltözöl Mo.-ról és végre először külső szemlélőként tudod figyelni a politikai eseményeket (bár sokan még külföldről se) az ismerőseid/ rokonaid kommentjeit, akkor veszed észre, hogy az egész egy hatalmas színjáték.

  2. Nemrég -ugye leginkább a mostani rubacuori ügy miatt- leptük meg magunkat egy kisebb vitával a politikai helyzetről. Vagyis, nem nagyon nevezném vitának, mert szerencsére (vagy nagyon fura módon) a legszűkebb baráti környezetünk egyáltalán nem a jobboldali frontot képviseli (sőt mégcsak nem is fanatikus “kommunista”) – Ahogy viszont kiterjesztettük a fő kérdést mások felé is (vagyis, hogy “mit szóltok ehhez, és szerintetek a boss megússza-e”, hihetetlen válaszokkal találtuk szemben magunkat. A legelrettentőbbek azok voltak, hogy:
    – ugyanmár, mindenki ezt csinálja, nézz körül!
    – na és ki a fenét találnál helyette? a többi se jobb
    – igaza is van, én se néznék a népre, ha az ő pozíciójában lennék

    S ez mind egészen elképesztő. Nálunk (Mo-on) vér folyt, kordon volt és égett Pest, mert a miniszterelnök azt mondta “hazudtunk” és “elkúrtuk”.. Itt meg mi mindent “elnézünk” Berlusconak.

    ismeritek a híres eu parlamentes videót? Ha nem itt van:

    egészen hihetetlen…

    1. Mivel en folyamatosan dolgozom kulfoldiekkel (marmint nem olaszokkal) mindenhol egyetlen szot hasznalnak az olasz helyzetre: ridicolo. Hat ez van, idaig sikerult lekuzdenie magat ennek az alapjaban veve eleg eros orszagnak…

      1. igen.. de mégis valami furcsa köd miatt nem látják azt ami mindenki másnak a szemébe ordít..
        ezt a furcsa ködöt szerintem nevezhetnénk Mediaset-nek is…

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s