Mindennapok

Patate lesse…

Tudjátok, hogy szoktam hangosan gondolkodni (a blogban, ami képzavar, de most éppen jó 🙂 azoknak a jelenségeknek kapcsán, amit nap mint nap tapasztalok. Az alábbi észrevétel is egy ideje érik bennem, szóval itt az ideje, hogy megosszam.

A munkahelyemről sokszor egy közeli kisboltba ugrunk ki szendvicsért ebédre. Amolyan tipikus mesticheria, vagy csemegebolt. Kicsi, minden drága, de készítenek személyre szabott szendvicseket a pultnál, meg készételeket lehet porciókban venni, ami ha nem tudom másként megoldani az ebédet, akkor jól jön. Kimondottan toszkán jellegzetesség (ahogy itt mondják), hogy sima főtt zöldséget is kínálnak, főtt krumplit, főtt spenótot stb stb. Meg pl. kicsomagolt (szupermarketes) sajtokat adagokban lehet kérni.

Méregdrága minden, két főtt krumpli lehet akár másfél euró is, egy rendes szendvics vagy egy primo meg 4-5-nél kezdődik.

Namost Firenzének ez a része amolyan nyócker, a legtöbb ember nem jár szuperdivatos ruhákban, nagyon közönséges beszélgetéseket nyomnak a bárok előtt, és nagyon valószínűleg nem tartoznak a magas keresetűek közé. Külön kategória a minimálnyugdíjjal rendelkező nénike, aki kicsit szakadt, kicsit fogatlan, de valószínűleg már 40 éve ebbe a csemegeboltba jár. Papucsban leugrik minden délelőtt…

Én mondjuk már azt sem értem, miért ide jön bevásárolni, mikor gyalog 5 percre van egy szupermarket, ahol minden kb. féláron (sőt) kapható, de mondjuk ok, nem akar papucsban odáig elgyalogolni. De hogy miért kell még a főtt krumplit is itt vennie, azt nem tudom. Meg tudom érteni, hogy mondjuk nincs kedve egy személyre lasagna-t készíteni, én is inkább megvenném a boltban, főleg, ha jó házias. De hogy délelőttönként hosszú sorokban állnak a nénikék a szimpla főtt krumpliért, meg a főtt spenótért, na azt már nem tudom értelmezni.

Minden alkalommal, mikor sorban állok, akkor látom ezeket a nénikéket, amint megvesznek két db főtt krumplit, meg egy kis tonhalat (szigorúan nagyobb konzervből kibontva), meg egy kenet ricottat, meg….

Persze mindenki azt vesz, amit kedve tart, csak még annyi a gond, hogy minden egyes terméket belenyomnak egy műanyag dobozba majd rendesen lefóliázzák. Átlagos nénike egy ilyen délelőtti vásárlás alkalmával 4-5 dobozt (ha desszertet is vesz, még többet) megvesz, majd fogyasztás után kihajít a szemétbe. Nem akarom én számonkérni rajtuk a fogyasztói tudatosságot sem, nem az a korosztály, de most ez biztos, hogy mindent összevéve megéri nekik??

 

Advertisements

4 thoughts on “Patate lesse…”

  1. Nekem a szelektìv szemèt gyujtès a kedvenc hobbiaim kozè tartozik ,(a fèrjem pl. megorul tole,hogy kèpes vagyok M.o.-ròl vagy Calabria-bòl hazahozni a szemetet…..na jò,nem kilòszàm,de mondjuk ha màr ùton vagyunk,nem dobom el a vizes palackot az autogrillben,inkàbb hazahoztam)….de ez a sztori akkor is tetszik.

  2. Zsu, sajnos az olaszok nem egy ekotudatos nep.. A parom is azota gyujt kulon szemetfajtakat, miota en itt vagyok es menedzselem 🙂

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s