Mindennapok

Sacco e Vanzetti

Nemrégiben említettem, hogy tetszik a Marco e Vanzetti balladája Joan Baez előadásában. De kik is voltak ők?

Az újvilágba kivándorolt sok olasz rengeteg sztorival gazdagította az amerikai kultúrát. Az amerikás olaszok külön szubkultúra  … ennek egy ismert példája az alábbi történet.

Mindketten innen mentek szerencsét próbálni Amerikába, Ferdinando Nicola Sacco 1913-ban (22 évesen), Bartolomeo Vanzetti 1908-ban érkezett (20 évesen), nem ismerték egymást. Az érkezés az ígéret földjére természetesen traumatikus volt, tömegek próbáltak szerencsét, és persze nem feltétlen azt kapták, amit itthon elképzeltek.

Sacco cipőgyárban talált munkát Milfordban (itthon olívaolaj-kereskedelemmel foglalkozott). Elvette Rosina Zambelli-t, házat vett és lánya született. Heti hat napon 10 órát dolgozott, és aktívan részt vett a munkástüntetéseken. Néha még beszédet is mondott, egy ilyen alkalommal letartóztatták 1916-ban.

Vanzetti mindenféle munkát elvállalt, talponállóban, acélgyárban, kötélgyárban is megfordult. Sokat olvasott, Marxot, Darwint, Gorkijt, Zolat. Szintén 1916-ban sztrájkot is vezetett, ami miatt később nem talált munkát. Így halárudát nyitott.

Ebben az évben találkoztak és mindketten beléptek egy italoamerikai anarchista csoportba, amely csoport aztán egy időre Mexikóba menekült, hogy ne kelljen bevonulniuk.

Amikor a háború után hazatértek, már az Igazságügyi Minisztérium által összeállított felforgatók listáján szerepeltek és titkosügynökök figyeltél őket. Egyik, szintén csoporttag barátjukat gyanús körülmények közt megölték, ami miatt két főszereplőnk egy gyűlést szervezett, ahol erről a gyanús ügyről értekeztek volna. Erre már nem került sor, mert letartóztatták őket. Néhány napra rá meglett a gyanúsítás is, egy Bostoni rablást tulajdonítottak nekik, amelyben 2 embert lelőttek.

Innentől már csak egy koncepciós per (ld még Affaire Dreyfuss és társai) volt hátra, amelyben minden főbb szereplő egyetértésével, és a félelem politikájának jegyében halálra ítélték őket. Akkoriban, a vörös terrortól való félelem idején anarchistának lenni nem volt jó üzlet.

Sok korabeli értelmiségi, többek közt John Dewey (aki a ma is használt könyvtári osztályozást kitalálta), G.B Shaw, John Dos Passos, U. Sinclair és H.G. Wells is megszólaltak az érdekükben, új eljárást követelve.

Sikertelenül. 1927-ben mindkettőjüket kivégezték. (Ezután Londonban, Párizsban, Németország több országában is tüntettek miattuk.)

Pontosan 50 évre rá, 1977-ben az állam kormányzója M. Dukakis posthumus felmentette őket a nekik tulajdonított bűnök alól.

Az utókor számos színházi művet, filmet, tévésorozatot és zenét írt a történetről, talán a legismertebb Ennio Morricone The Ballad of Nick & Bart (Here’s to you) című  műve, Joan Baez előadásában.

Advertisements

6 thoughts on “Sacco e Vanzetti”

  1. Remek zene! -felemelő

    Sokan szereztek maguknak hasonló sorsot a régi időkben!
    Sajnos a mai időkben is nagy az esélyünk nekünk magyaroknak hasonlóakat megélni!!!!!

    A filmet nagyon megnézném. Ha esetleg valaki elküldené az elérhetőségét egy linknek ahol megtekinthető megköszönném.
    Címem:
    info@horgaszuszo.hu
    LD

  2. tegnap találtam meg a zenét-joan baez miatt-akit már rég óta hallgatok- most olvastam el a leírtakat-nagyon megérintett,és a zene csodálatos,boldoggá tett. . lady n

  3. S. és V. két anarchista mocskos bűnöző volt, akik megöltek két ártatlan alkalmazottat egy raktárbetörés alkalmával. A hosszan elnyúló bírósági tárgyalásuk kapóra jött a sztálinista propaganda, Willi Münzenberg irányította, nyugati szervezetének. Oly eredményesen vezették meg az akkori nyugati közvéleményt, hogy azt láthatóan, máig fel tudják használni a tömegek hisztérikus manipulálására. Ébredjenek már fel és frissítsék fel történelmi ismereteiket.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s