Munkabiztonság

Olaszországban kiemelt téma a munkahelyi balesetek, a munkahelyi egészségmegőrzés. A vonatkozó nemzeti törvényen (erre gondolom sok országban van példa, csak sokszor a törvény betűjéből semmi nem megy át a – minimálbéres, feketén dolgozó – mindennapokba) és a kötelező továbbképzéseken kívül sokat foglalkoznak vele a tévében is. Tévé és rádióreklámok formájában („mindenki érjen haza este”, honlapja is van) és azzal, hogy rendszeresen beszámolnak róla a regionális és a nemzeti tévék hiradóiban, ha súlyos baleset ért valakit a munkahelyén.

A Toszkán Régió ennél egy kicsit tovább is ment. Felismerte, hogy a nők és férfiak közti különbség nem merül ki a gyerekvállalással – anyasággal kapcsolatos témákban, hanem a munkavégzés fizikai, lelki veszélyforrásai is mások, még az azonos szektorban dolgozó férfiak és nők között is. Egy éve aláírta egy jegyzőkönyvet (protokollt) a „nemi szempontú balesetmegelőzésről”, melynek célja, hogy megértsék a férfiakat és nőket fenyegető munkahelyi veszélyeket és egyben kialakítsák a balesetmegelőzés mindkét nem számára hatékony eszközeit.

Egy év elteltével érkeznek az első eredmények.

A Firenzei egyetemmel együttműködésben megalkottak néhány olyan segédanyagot, amely jó kiindulópont lehet a továbbiakhoz:

– Segédanyag a férfiak és nők munkahelyi baleseteinek megelőzéséről

– Veszélyforrások a férfiak és a nők munkájában – ezek kiküszöbölése

– A munkahelyi biztonságért felelős személyeknek (kötelező minden cégnél egy ilyen felelős kinevezése) szóló oktatási segédlet a nemi szempontú balesetmegelőzésről

– Tematikus felmérések, tematikus honlap

A munkahelyek megtervezésekor fontos a fizikai sajátosságok figyelembevétele – pl. a nők alacsonyabbak, lehet, hogy más íróasztal, más székek lennének jók nekik (ergonómia). Pszichikailag másként reagálnak a stresszre, a depresszióra. Másként állnak a munka monotonitásához.

Tehát ha egy munkaadó nem általánosan a dolgozóknak, hanem férfi és női dolgozóknak készíti elő a munkakörnyezetet, a munkafeltételeket, hosszútávon nyer vele, mert a dolgozói valószínűleg kevesebbet lesznek betegek, és esetleg jobban fognak teljesíteni.

A nők szempontjából a legveszélyesebb munkahelyek a textilipar, a bőrfeldolgozás, az élelmiszeripar – főleg az ezekben használt kemikáliák miatt. A férfiak ellenben nagyobb veszélyeknek vannak kitéve az építkezéseken, a tömegközlekedési cégeknél, a fémmegmunkálásban. Természetesen van a dolognak egy számbeli komponense: egyszerűen több férfi dolgozik az építőiparban, tehát nyilván ha baleset ér egy ott dolgozót, nagyobb eséllyel lesz férfi az illető. Ugyanakkor pl. Olaszországban a tömegközlekedésben nagyon sok nő dolgozik (buszvezető stb), tehát itt már fontos megtudni, melyik nemre milyen veszélyforrások a jellemzők. A kemikáliákkal dolgozók esetáben a női termékenységre nagyobb (negatív) hatást gyakorolhatnak egyes termékek, mint a férfiakéra.

Érdekes még, hogy Toszkánában a férfiak esetében 2006-tól jelentős a munkahelyi betegségek számának csökkenése, míg a nőknél ez a csökkenés később kezdődött (csak 2008-től) és sokkal lassabb. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos, ha nemek szerint elkülönítetten készítik a statisztikákat – egy általános számból ez például nem derülne ki.

Sajnos ezzel együtt még mindig jóval magasabb a férfiak munkahelyi baleseteinek a száma, e pillanatban a balesetek 70%-a férfiakat érint, és csak 30%-a nőket – bár itt érdemes lenne beszámítani, hogy alapvetően sokkal kevesebb nő dolgozik (csak 47%-uk), mint férfi, tehát a dolgozó nők arányában számítva nagyon magas ez a 30%.