Munka-tapasztalat

Schettino vagy De Falco?

Tegnap estére kiszivárgott az a hosszú telefonbeszélgetés, amit a hajótörés estéjén a már biztos helyre (az elsők közt) menekült kapitánnyal folytatott a partiőrség (capitaneria di porto di Livorno) vezetője, Gregorio De Falco.

Aki ért olaszul, annak érdemes belehallgatnia,  (magyarul itt olvashatò) vérfagyasztó a dolog. Az ekkorra már mentést megkezdő, partról irányító partiőrségi vezető visszaparancsolná (nem kéri, hanem parancsolja, folyamatosan, katonásan) a hajó kapitányát a süllyedő hajóra. Közhely ugye, hogy a süllyedő hajót a kapitány hagyja el utoljára, de ez a valóságban is így van, mindenféle mentési protokolban. Azért is, mert a kívülről érkező segítség arra támaszkodhat, amit a hajón lévő felelős kapitány mond. Ahogy a partiőrség a  telefonbeszélgetésben többször elmondja, tudnia kellene, hányan és kik vannak a hajón, milyen körülmények közt, de abban a pillanatban már nincs a hajón az, aki erről tájékoztathatná, azaz a kapitány. Most tegyük félre azt a demagóg megjegyzést, hogy nem véletlenül kereshet egy hajóskapitány akár havi 20 000 eurót is, nyilván nem azért fizetik, hogy elkoktélozzon a fedélzeten, hanem azért, mert felelősséggel járó munka – és baj esetén ez meg fokozottan igaz.

Hozzátenném azt is, hogy -szerencsére- a legtöbb nagy felelősséggel járó munkakörbe beosztott embernél sosem derül ki, hogy baj esetén jól reagál-e, azért, mert jó esetben azért nem mindennaposak a nagy tragédiák. Nagyon sok kétségem nincs afelől, hogy az emberek nagy része ugyanígy elvesztené a fejét, ha ilyen súlyos dolog történne, beosztás, felelősség ide vagy oda.

És ahogy elhallgattam a beszélgetést, a kapitány egész egyszerűen elvesztette a józan eszét, és abban a pillanatban nem a feladata által ráruházott szerepkörben, hanem az életveszély elől menekülő ember bőrében találta magát – és eszerint cselekedett. Azt majd eldöntik, hogy ezért milyen büntetés jár, meg ő is megdolgozik majd a lelkiismeretével.

Az is tény, hogy egészen az elmúlt évtizedekig, a legtöbb pilóta és hajóskapitány azokból a katonai szakemberekből került ki, akik korán, negyvenes éveik elején elmentek nyugdíjba (a spéci katonai repülők és hajók pilótái) , és még pár évtizedet lehúztak a civil szférában is. Világos, hogy egy kemény katonai kiképzést kapott – és elviselt, mert nyilván ott hamar kipontozódik az, aki nem alkalmas – ember ilyen esetben is jobban reagál, mint egy civil képzést végigjárt szakember.

Érdekes viszont, hogy már tegnap este felmerült a kommentárokban az a gondolat, hogy vajon benned / bennünk több Schettino vagy több De Falco van? Illik ez ahhoz az általános mozgolódáshoz, amivel az olaszok kénytelen, kelletlen, de szembesülnek – a válság, a kormányváltás, az általános közhangulat  okán. Kicsit merésznek tűnhet ez a következtetés, de nekem az a benyomásom, hogy sok évtized “minden ok, mindenki sütögesse a saját pecsenyéjét” hozzáállás után most már muszáj elgondolkozni, hogy működőképes-e az, ha mindenki mástól elvárjuk az áldozathozatalat, csak nekünk ne kelljen. Az adóellenőrzések, a kasztok jogainak megnyirbálása kapcsán végre el kell dönteniük az olaszoknak, hogy közösségként tudnak-e  élni (annak minden áldozatával), vagy áldozathozatal nélkül szeretnének mindent megszerezni, amit csak lehet – a mások kárára.

És persze ez az egész problémakör felvet még egy kérdést: ha a munkaerőpiac nem meritokrata, csakis az ismeretség, a családi kapcsolatok számítanak, akkor hogy képzelhetjük, hogy  hatékonyan és jól fognak az emberek dolgozni? Mi garantálná ezt? Hiszen senkit nem érdekel, hogy valaki alkalmas-e, megvan-e megfelelő tudása az adott munkára, csakis az számít, hogy ki nyomja be az illetőt a megfelelő helyre. Akkor tehát sokat nem várhatunk.

Na de talán túl messzire mentem. Maradjunk annál, hogy az átlag olasz nem szívesen látja magát Schettino-nak, és fellélegzik, mikor egy De Falco ellenpontot lát. De valóban több bennünk a De Falco, ha baj van???

A tegnap óta hőssé kikiáltott De Falco szállóigévé lett felszólítását végre magunkra vehetnénk, mindannyian:  “Vada a bordo, ca.zo!”

Reklámok

11 című bejegyzés “Schettino vagy De Falco?” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Szerintem is vèrfagyasztò volt….èn kifejezetten rosszul èreztem magam mikozben hallgattam.Azèrt komolyan elgondolkodtat a kapitàny viselkedèse……vagy,ahogy te mondod fèltette az èletèt vagy,ahogy èn “remèlem” pozitìv lesz a toxikològiai vizsgàlat eredmènye,mert kèptelensèg,hogy bàrki is ennyire felelotlenul viselkedjen ilyen helyzetben. ‘Allìtòlag este 10-kor megrendelte a vacsoràjàt ès bàrban vàrta a drinkjèt…..ja,meg azt mondta,hogy azèrt nem volt a fedèlzeten ,mert vèletlenul belecsùszott a mentocsònakba…..a vaksotètben……ah,ennek valami komoly problèmàja van.

    1. “Termeszetesen” megszuletett az elso elemzes a telefonbeszelgetesrol: a libero.it-en talaltam egy menedzserkepzo szakember velemenyet. Eszerint a telefonbeszelgetest kielemezve, vilagosan latszik, hogy mennyire leader-tipusu a partiorseg kapitanya (hangnem, szohasznalat, hatarozottsag), es mennyire nem az a hajoe (ismetel, kerdez, sajat bevallasa szerint mindenbe “belesodrodik” – hogy lehet egy mentocsonakba belesodrodni? plane, ha kapitanykent nem ezzel kene foglalkoznod). Valo igaz, nem mindenki alkalmas az azonnali es vilagos donteshozatalra, kommunikaciora stb. Ahogy nem mindenki alkalmas orvosnak / tanarnak stb stb. Ezt elmeletileg a kikepzes folyaman fel kellene merniuk. Aposom pl. katonatiszt volt (nagyon magas beosztasban), es eppen tegnap beszelgettuk a parommal, hogy az o hangneme is (egy normal telefonos ugyintezesnel is akar) olyan, hogy nem mernek neki ellentmondani (es ezt most jo ertelemben mondom. Panik eseten a legtobb ember nem kepes egyedul merlegelni, kell, hogy valaki megmondja neki, mi a teendo. Arrol nem is beszelve, hogy ilyenkor osszefuggesekben kell latni a helyzetet, “felulrol”, mert ha mindenki elkezd rohangalni osszevissza – akar amaga szempontjabol meg logikusan is, akkor csak rontjak a helyzetet). A csaladban megtortent sulyos tragediaknal is igy lepett fel, pedig szemelyesen is erintett volt (ezzel megmentette a sajat fia eletet, akirol mar lemondtak az orvosok). Ennyi. Aki erre nem kepes, ne vallaljon ilyen hordereju munkat – illetve a munkaltato pedig ne alkalmazza ilyen munkara. Gondolom, hogy az aldozatok hozzatartozoinak is nagyjabol ez lehet a velemenyuk.

      1. Es meg a szabalyok szigoritasarol: valoszinuleg most egy ideig biztonsagos lesz hajozni, mert mindent rendben fognak kezelni. A szabalyok eddig is megvoltak (nem hiszem pl. hogy pontos utaslista nelkul be lehetne hajozni, meg valtogatni az utiranyt), most majd egy ideig figyelni fognak ra, hogy be is tartassanak.

    2. amikor azt a részt hallottam a tg-ban, hogy “belecsúszott accidentalmente a mentőcsónakba” … a vér megfagyott bennem.. mármint egyrészt hogy az istenbe lehet ekkorát hazudni, ilyen szemtelenül, másodszor hogy hiheti, hogy majd ezt valaki elhiszi.. harmadszor a tg-nek sokkal(!) szarkasztikusabban kellett volna tálalnia ezt a mondatot, nem ugyanolyan monoton előadásban ahogy az egész trasmissione lement.
      Úgyértem, ekkora bődületes baromság mellett egyszerűen nem-lehet-elmenni-csak-úgy..
      kész voltam…

  2. szio, hát nem is tudom, első reakciom nekem is az volt hogy atya isten, ez az ember teljesen meghibbant….
    de aztán én is pont ezt a kérdést tettem fel magamnak: vagyis hogy vajon én-mi-mások hogyan reagáltunk volna. Nem menteni akarom a fickót, de kevés embernek van annyi lélekjelenléte mint a livornoi kapitánynak egy ilyen teljesen abszurd helyzetben. El sem tudom képzelni mi zajlik le egy ilyen óriási hajóban, panik és szervezettlenség, meg az egész labirintus, a többezer egymást nem értő ember babeli összevisszasága.
    Marha szerencséjük volt hogy közel volt a part és hogy egy utas felhívta a rendörséget, mert különben még ki tudja meddig tököltek volna a hajón. Sok hibát követett el a hajókapitány még azelőtt hogy elhagyta a hajót: eltért az útvonaltól, lebecsülte a helyzet komolyságát, későn rendelte el az evakuáciot és későn értesítette a kikötőt, aztán nem tudta irányítani a helyzetet.
    Egyébként pont idén kezdtem nézegetni az ajánlataikat – bár ezek után gondolom változnak a dolgok és ilyen még egyszer nem fordulhat elő

  3. Igen,lehet hogy en is Shettino-kent viselkednek ebben a helyzetben,dehat eppen ezert nem vagyok hajoskapitany!
    Ha ez a munkaja,ezert veszi fel a fizeteset akkor kutya kotelessege az ezzel jaro felelosseget is vallalni

  4. “az átlag olasz nem szívesen látja magát Schettino-nak”

    hár ez sajnos nem fog menni. az átlag olasz sajnos genetikailag kódolva van a gyávaságra. tessék végignézni a történelmen: az olasz katonák híresek voltak – megfutamodásaikról. természetesen a jelenlévők hozzátartozói – az enyémmel együtt – mindig kivételek.

    én sajnos nem vagyok meglepődve a kapitány viselkedésén.
    azon sem amit ma láttam a hiradóban: szabályos mozgalmak indultak a kapitány (!) védelmére. merthogy amúgy áltott jó ember…

    és itt emlékeznék meg honfitársunkra, a hegedűművészre, aki a káosz közepén gyerekeket nyugtatott, és mentőmellényt adta rájuk, mielött meghalt….a többi remek férfi pedig nőkön és gyerekeken taposott keresztül, hogy mentse a bőrét…
    a híradások erről számoltak be.

  5. Az a telefonbeszélgetés tényleg nagyon gáz volt, de szerintem biztos rengeteg dolog van még ezzel az egésszel kapcsolatban, amit elhallgatnak és talán sosem fog nyilvánosságra kerülni. De milyen jó, hogy ebből is brazil szappanoperát tud majd csinálni a sajtó.
    De Falco-t én azért nem magasztalnám az egekbe, ok, végezte a dolgát (igen, ez is nagy szó már…) de azért valljuk be, hogy a biztonságos partról nem annyira nehéz ordibálni valakivel, erre azt hiszem, én is képes lettem volna.
    Én semmi pénzért nem mennék hajóra dolgozni, mert nagy eséllyel bepánikolnék ilyen helyzetben, és egyáltalán nem biztos, hogy eszembe jutna, hogy én vagyok az, akinek menteni kell a többieket.
    Ha egy ilyen embert alkalmaztak kapitánynak egy 4000 fős hajóra, az a társaság hibája is. Meg persze az utaslista, biztonság, útvonal kérdése…
    Azért néhány dologban mennyivel jobb a “tedesca” gondolkodásmód, nemde?

  6. Hidd el De Falco ott helyben is ugyanìgy viselkedett volna ,nem azèrt mert h”os,hanem ,mert belole nem hiànyzik a kotelessègtudat,mint ahogy a mentoalakulatok tagjaibòl sem,akik a helyszìnen dolgoztak.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s