Mindennapok

Bevándorló

A téma, amiről most próbálok írni kényes, és nehéz róla objektíven beszélni, bár mindannyiunk (akik külföldön élünk)  életében állandóan jelen van.

Arról a az érzésről van szó, hogy bizony nem a saját országunkban élünk. Nyilván mindenki valamilyen konkrét meggondolásból, meggyőződésből jött (ment) más országba élni, és kinek hogyan sikerül a beilleszkedés, annak függvényében éli meg pozitívan vagy negatívan ezt a döntését. De azt még a legjobban beilleszkedők is elismerik, hogy kicsit mindig idegenek maradunk. Nem feltétlen negatív ez a dolog, nekem személy szerint tetszik ez az állandó “kívülállás”, ez a “fél lábbal itt, fél lábbal ott” -érzés, de ez nyilván a saját természetemből adódik, és nagyon sokan viszont nem így gondolják. Itt élő, két nemzetiségű gyereket nevelő lányok, nők mondják mindig, hogy bizony az óvodában, iskolában a helyiek árgus szemmel nézik az “idegen” anyákat, elemzik, ítélik meg őket – a saját bejáratú előítéleteik szerint. Ilyenkor mondják mindig el, hogy van “sorrend” is, ha tetszik, ha nem, “jobbak vagyunk” mondjuk egy afrikai, vagy román / albán személynél, de semmiképp nem érünk fel egy nyugat-európai bevándorlóhoz. Mielőtt vadul kommentelni kezdenétek, tudom, hogy nem mindenki érzi így, és főleg nem mindenkinek vannak előítéletei a saját környezetünkben sem, de hiba lenne tagadni, hogy az emberek nagy része (minden országban) így gondolkozik (bizony, bizony, gondoljatok csak arra, hogy Mo-n hogy vélekednek mondjuk egy kínai meg egy amerikai nemzetiségű letelepedőről…) .

És persze nekem is van kollégám, aki alapvetően ellenszenvesnek talál, és erre rátesz egy lapáttal az is, hogy külföldi vagyok. És ilyenkor szúrja a szemét nemcsak az, hogy esetleg ügyesebben boldogulok a napi munkámban, hanem az is, hogy idecsöppentem “keletről”, és esetleg több sikerem van (vagy hamarabb sikerül feljebb lépni), mint neki. Persze, hogy ilyenkor a saját frusztrációjának talál egy jól megfogható indokot, de a napi kommunikációnkban nem segít rajtam, hogy ezt tudom…

Azt is észreveszem, hogy aki mondjuk 20 évesen jött ide ki, és alapvetően itt rendezte be a felnőtt életét, annak könnyebb mindenhez hozzászokni (hiszen nem volt összehasonlítási alap), mint annak, aki Mo-n már kialakította a saját (esetleg jó, kényelmes) életét, és ahhoz képest mér meg mindent, amit itt sikerül neki megalkotnia (és ebből bizony nem jön ki jól az olasz napi valóság).  Más volt nagyon mondjuk a ’90-es években idejönni, amikor ez még nagyon nyugat volt, és ma, amikor egyrészt itt is sokasodnak a problémák, másrészt otthon is (minden jelenlegi probléma ellenére) sokszor, sok tekintetben  nyugati színvonalon élünk.

Mindenkit óvni szoktam attól, hogy túl nagy várakozásokkal jöjjön. Ha olvassátok a blogot, értitek, miért. Legutóbbi negatív példám az ápolónők helyzete. Eddig úgy tűnt, hogy szinte az egyetlen olyan szektor, ahol el lehet helyezkedni (persze nyelvtudással, végzettséggel stb stb), de most arról is kiderült, hogy bizony ott használják ki a közvetítőcégek a keleti munkaerőt, ahol csak tudják, sokszor a rabszolgaságra emlékeztető módszerekkel (a cég magánál tartja a letett vizsga papírjait, összevissza fizet, keveset, zsarolja a munkavállalót stb stb).

Nincsen tanulság… az, hogy ki hogyan érzi magát és (ehhez sokszor kapcsolódóan) mennyire érzi magát idegennek, nagyban azon múlik, mik az életcéljai és ahhoz képest mit sikerül itt megvalósítani. Szerencsére ma már hazafelé éppen úgy nyitva az út, mint kifelé. És ha nem azonnal, akkor később akármikor haza is lehet költözni – tudva azt, hogy aki sokáig él külfölfön, sokszor otthon is ugyanolyan idegen lesz, mint a másik országban…

Advertisements

22 thoughts on “Bevándorló”

  1. Ez jò tèma….szerintem sokszor tòlunk is fùgg: legtòbbszòr ugy viszonyulnak hozzànk, ahogy mi probàlunk kapcsolatokat èpìteni…nekem semmi negativ èlmènyem nem volt, èn mèg a kilencvenes èvek vègèn jottem, akkor persze màs volt mint most, tobbfèle szempontbòl. Max annyi fordult elò, hogy kevertèk budapestet bukaresttel, de ez persze nem a szemèlyemnek szòlt…ma viszont szerintem ez kevesebbszer fordul elò.

  2. èn sose fogom olasznak èrezni magam…mèg ìgy is nehèz, hogy ko:rzeti orvos vagyok.
    Amikor 2 ève egy itteni falusi kis zitella liba nyert egy protekciòs korzeti orvosi àllàst a ko:rzetemben , a falusiak àtpàrtoltak ro:gvest csak azèrt , mert D.O.C… ( 42 èvesen jutott el oda , ahova èn kulfoldikènt 20 ève…perfekt nyelvtudàs nèlkul) èa a szu:lei szèlesko:ru” reklàmkampànyt indìtottak…
    A legjobb egy no” volt, aki azèrt maradt nàlam, mert nekem 2 db orvosi diplomàm van. egy magyar ès egy honosìtott olasz-ezt su:sd meg!!! Mostanàban terjesztem, hogy anyai dèdapàm Svàjcbòl szàrbazik Ur-i kantonbòl (Uhrira magyarosìttatta vezetèknevèt)-ìgy jobban csìpnek../ez persze igaz-de ilyen sznob tàrsasàgot../
    .EST -keleti az ciki- meg tudod èn Mittel Europa-inak vallom magam, a Habsburgokkal hencegek.. 🙂
    Meg hogy belvàrosi fo”vàrosi lakàsom van, anyàmèk Zona Pedonàlèban laknak ès bàrmikor itthagyhatom ezt a bagàzst ès hazako:lto:zhetem. Megveszek kb 25 ezer eruròèrt egy ko:rzetet otthon …. ..hànyszor jàr a fejemben- nem hiszed, hogy itt falun az emberi butasàgnak ès begyo:po.so:do:ttsègnek, rasszizmusnak nincs hatàra……
    Csak a SUV ès az aranyèkszer szàmìt: anyòsom is csak egy kis “sempliciotta”nak hìv, mert a shopping nem èrdekel, kocsim 11 èves, egy kis bo”ro:nddel ko:lto:ztem ki szerelembo”l otthagyvàn BP-i àllàsomat….
    Neki van kèpe kritizàlni : la cultura puoi mettere nel culo se soldi non ne hai (sic!) 3 elemivel 5 gardròb firma-s ruhatàra ès 2 bundàja van ,a falusi fodràszhoz 7 aranykarko:to”t vesz fel…, szupermarketben ko:telezo” -(a meg a misère) a nercbunda…hahaha..
    Jò a tèmàd-(èn 29 èvesen jo:ttem ki, alig vàrom, hogy 72 èvesen nyugdìjasan hazamenjek-minèl tovàbb maradok, annàl nagyobb a cso:mo:ro:m..)

    1. Olasz en sem leszek sosem, de erre nem is vagyom. Van sajat kulturam, hatterem, es ami ehhez jon azaltal, hogy (egyre tobb ideje) itt lakom, abbol csak a jot hagyom beerkezni 🙂
      Amiket leirsz, az sztem tobb dolgot is megmutat, es talan nem is mindig olasz-kulfoldi problema. Mivel itt az emberek a legritkabb esetben azert kapnak allast, mert adott vegzettseguk / kepessegeik vannak, meg az olaszok kozott is elofordul, hogy X-nek jobb allasa van, csak azert, mert volt, aki oda benyomta. Es persze sokan ezt erteknek veszik – minel jobb kapcsolataid vannak, annal jobb ember vagy. En persze ezzel nem ertek egyet, de ez rendszerszeruen letezo dolog. Tobbek kozott ez egy nagyon utalnivalo ebben az orszagban – de meg kell keresni azokat, akik nem igy gondolkoznak.
      Masik a kulsosegek (arany, auto) – ebben is nagyon “deli katolikus” ez az orszag. Itt nem belesimulni akarnak egy atlagos eletszinvonalba, hanem meg akkor is tobbet mutatni, amikor valojaban mar nincsen ra penz (ld. meg hatalmas autok reszletre, meregdraga ruhak stb stb). Ez megint olyan, hogy mivel en nem ertek egyet vele, nem kulonosebben zavar, ha aszerint itelnek meg, hogy mit viselek, vagy milyen autobol szallok ki. Nota bene, ez sajnos Mo-n is nagyon igy van.
      Az mar nagyobb gond, ha a csaladban is igygondolkoznak – nem irigyellek!! Meg gondolom akkor kell ezzel jobban foglalkozni, ha sajat gyerekeid vannak, akiknek egyreszt meg akarod mutatni a te ertekeidet, masreszt nem szeretned, ha sfigato-nak tartana oket a tobbi gyerek. Na itt kezdodik az egyensulyozas… De szerencsere vannak sokan, olaszok, akik alternativ / nem fogyaszto eletet probalnak elni, na oket kell megtalalni.

      1. hozzàteszem: a csalàdban mindenki DOC èszakolasz!!!! (fèrjem nem ad a kulsosègekre, de egy società-val nehèz szembeszàllni!) anyòsom 36 èvig dolgozott Lugano-ban a benzinkùtnàl, ami Opel concessionario-và no”tte ki magàt-szuper karrier-ìgy benzinblokkolàs mellett MilkyWayt is àrulhatott OpelDivisa-ban!!! ès szàmìtògèpet is kezelt (DOSban) 🙂 🙂
        amikor fèrjem bemutatott neki, hisziapiszi-t mondott a diplomàmra..azòta sok vìz lefolyt a dunàn..
        honosìtottam egy èv alatt…
        kòrhàzi orvos nem lehettem, mert nem bìrtam a 4 èves szakiskola ko:ltsègeit (autobusz-vonatbèrletet) egy egyèves gyerek mellett kifizetni Vedano -Pavia ùt màsfèl òra mindennap …..
        1 èv utàn otthagytam a neurofisiologia szakot, mert felvettek a Guardia Medica-ba fix liràs fizetèsèrt…de semmit nem bàntam meg-ìgy jò, ahogy van…lènyeg a munka…

    2. ez nagyon ütős…!
      mennyire igaz….csak levegő után kapkodok milyen pontos leírás…
      még a bunda is.

      egy igazi “semplicotta” (e ne va fiera…)

  3. Hààààt nekem meg az òvòn”ovel gy”ult meg a bajom ès analizàlva a helyzetet (bànatomban elmentem pszichològushoz mivel a gyermekrol volt szò,de “o is nekem adott igazat) az lesz a baj,hogy kulfoldi vagyok……vagyis nem,de az biztos,hogy egy olasz anyuka akkor kèrdezett volna hasonlòt tole,ha valami aljassàgot sejt a a dolgok mèlyèn.
    Egy labor keretèben ètelkòstolàst tartottak a kolykoknek .A kèrdèsem az volt,mièrt volt coca cola meg chips a megkòstolàsra kerult ètelek soràban ès pontosan mi volt a dinamikàja a foglalkozàsnak.Akkora botràny lett belole,ugyanis fel sem kellett volna merulnie bennem ennek a kèrdèsnek,ha mègis az at jelenti,hogy nem bìzom bennuk,ergo az ovi nem kotelezo,ki vehetem a gyereket.

  4. A pszichològus szerint,(tobbè kevèsbè szò szerint idèzem):jobb,ha kerulom az òvòn”ot,mert hiàba a 30 èves szakmai tapasztalata,csak azokat a szuloket “viseli”,akik nem mutatjàk ki a szemèlyisèguket,màr ha van nekik.

  5. Kinga, nem akarok indiszkrèt lenni, de azt megkèrdezted az anyòsodtòl h mire olyan buszke?? Tudom, rengeteg ilyen van, fòleg èszakon. Nekem ilyen szempontbòl szerencsèm volt (ha lehet ezt szerencsènek hìvni), egyszerù, dèli csalàdba “kerultem” ès a kornyezetemben is olyanok vannak, akinek nem problèma, h magyar vagyok, sòt, tobben kifejezetten azèrt szeretnek mert kicsit màs vagyok ès èrdeklik òket a szokàsaink meg a magyar konyha stb…

    1. arra, hogy egyedul nevelte fel a 2 fiàt /42 èves fèrje meghalt vakbèlgyulladàsban/ adòssàgok nèlkul, Salesianii magàniskolàt fizetett nekik ( mindig fejemhez vàgja, hogy csak a papik a jò iskolàk ès csak az egyhàzhoz ko:to”dve lehet èrvènyesu:lni-hàt ny.a.ja ki , ha hagyom…)
      A benzinkùtnàl meg egy csomò elit pasi csapta a szelet, pl a dr Herschkowics -aki egy 56 os magyar milliomos volt, ès sok màs nevezelessèg.Mèg a svàjci konzult is ismerte!
      Nyugdìj utàn visszakerult a mi kozsègunkbe vègleg (svizzerotta-nak becèztèk, nagyra volt a svàjci rendszàmtàblàjàval ,mìg a tanàcsunk(comune) le nem tiltotta: 2 residenza-d nem lehet, ha itt èlsz Olaszo.ban-olasz rendszàmot kell hasznàlnia-vèrig sèrtodott, cirkuszolt a tanàcson,nem vàltott rendszàmot, hanem ùj kocsit vett(dràga volt a vàmoztatàs)…De a kisko:zsègben tudtàk, lànykoràban sarta volt,o” vart az ingegniere Albini felesègènek meg ennek meg annak-csak ro:pko:dnek a nevek(senkit nem ismerek)
      èn meg butàn vissza: bebebe a dèdapàmèk alapìtottàk az Ikarusz buszgyàrat ès a rokonaim mind emigràltak Caracasba ès Los Angelesben, ùgyhogy èn is kapitalistavèru vagyok—ha nem hiszi , jàrjon utàna..de èn ezzel nem hencegek , nagyanyàm 12 szomalànyàval sem, mert a mùlt nem az enyèm, a tàrgyak nem èrdekelnek,szerintem az vagy, amit magadbòl teremtesz… a munka nem szègyen, bàrmilyen becsu:letes-
      Jò sok sznobbal vagyok o:ru:lvève-Befana bababulin itt volt nàlam a Milano-i Konzul felesèggel, babàikkal-AZ nem lètezik!!! mondta anyòsom de vègig leselkedett, egy apuka altatta kertunkben egy fekete kocsiban kislànyàt- anyòsom azt hitte: az a testo”re!!!! :-)..

  6. Egyèbkènt szerintem nem kònnyù egy magyarnak az olasz mentalitàsba beilleszkedni, èn 23 èves voltam, amikor idejottem, de màr azelòtt rengetegszer voltam ès tudtam (nagyjàbòl) h mi vàr ràm, amikor elindultam. Ugyanezt harminc felett, màr kialakult szakmai ès magànèlettel…hàt nem tudom…tòbb olyat ismerek, aki megprobàlta ès pàr èv (honap) utàn hazaszòkòtt…

  7. Hello! Na, ez tényleg jó téma…
    Szerintem (az én tapasztalataim szerint) bizonyos olaszokban az egy kicsit visszataszító (ez talán durva szó rá?) a külföldiekkel szemben (nem csak bevándorlókkal, hanem általában a külföldiekkel), hogy az ő kultúrájukat mindenek felettinek hirdetik. Szóval ország, nyelv, kaja, mentalitás, stb… … ez itt a legjobb, a többi meg gagyi sz*r. Azzal nincs gond, sőt! ha elégedettek azzal, ami körülöttük van (a vicc az, hogy közben meg valójában nagyon nem elégedettek!), de a többit semmibe veszik, nem fogadják el, hogy valakinek meg az az élete, az a normális, és nem ez. Ti ezt nem tapasztaltátok még?

    Tipikus párbeszéd pl magyar-olasz között: (Magyarországon)
    olasz: “és voltál már Olaszországban?”
    magyar: “igen.”
    olasz: “és milyen? szép ugye? és az olaszok…? mindenki olyan barátságos, ugye?”
    magyar: “hát… ööö … elnéző mosoly…”
    olasz: “na, de szebb mint Magyarország, ugye?”

    Meg úgy általában szerintem sokan nem nyitottak pl más kultúrák konyhájára. Mintha attól félnének, hogy ha mást kipróbálnak, (esetleg tetszik is nekik…) az azzal egyenlő, hogy a sajátjukat nem tisztelik eléggé… (?) nekem valahogy ez jön le.
    Ja, és bármilyen nyelvet és csak azért nem tanulnak meg, mert az olasz a legszebb…! (nem azért, mert simán lusták nekiülni és megtanulni!)
    Persze nem mindenkire jellemző ez, aki mondjuk élt más országban, más kultúrában, vagy csak simán rendelkezik némi EQ-val, arra nem.

      1. Meg en idonkent elore megirom a posztot… aztan hogy mikor teszi fel, azt maga tudja (marmint en megadom az orat, de hogy melyik ora szerint mukodik….)

    1. A kevésbé fogékonyságot “más kultúrák konyhájára” tapasztaltam én is. Egy ideig közös albérletben laktunk egy olasz hölggyel, aki bár érdeklődve figyelte a tevékenykedésemet a konyhában, a világért meg nem kóstolta volna az ételeinket. Nem is tudja, mit veszített. 😀
      Mindenesetre a nyelvtanulás terén nagyon segítőkész volt, jónéhány kifejezésre megtanított. És tudta, hol van Magyarország, Balaton…

  8. Ez tényleg jó téma.. Mostanában különösen foglalkoztat, mert idén lesz pont hogy ugyanannyi éve élek Oo.-ban mint amennyit Magyarországon éltem. Ez most elgondolkoztat sok mindenen, és talán ennyi év után tudom igazán objektíven látni a két ország/mentalitàs/kultúra közötti hasonlóságokat és különbségeket.

    Kezdeném azzal a banális dologgal, hogy szerintem embere
    válogatja. Nem szeretem az általánosító megállapításokat egy egész nemzetre levezetni, főleg Oo.ban, ahol minden kis falu/város más és más, nem beszélve az észak-dél közötti kultúrális eltérésekről (de ebbe most nem mennénk bele). Itt is van sok ’ignorante’ és vannak
    normális emberek, akiket megtalálni alapvető (de persze nehéz) része a bevándorlásnak, mindenhol.
    Mert azért ne felejtsük el, hogy otthon is ugyanúgy vannak korlátolt emberek, és senki se szeretné, ha buta előítéletek alapján kezelnék, mert minden ember más. Persze ez sok olaszra is vonatkozik, akik gyakran a tipikus ’di tutta l’erba un fascio’ mentalitással (vagyis mindenkit ugyanabba a kategóriába sorolva) kezelik a külföldieket. Ezért nem szeretnék ugyanebbe a hibába esni.

    Igaz az is, hogy döntően befolyasolja a beilleszkedést az hogy mikor, hány évesen kerül ki valaki.
    Valószínűleg (a kezdeti nyelvi nehézségek után) nekem könnyebb volt a beilleszkedés, mert még gimis koromban kerültem ki. Ezért jobban belekóstoltam az itteni rendszerbe (isola, tanárok, diákélet stb.) ami persze legelőször sokkolt (nem tudják hol van Magyarország, nem tudnak semmit a magyar történelemről. irodalomról, komolyzenéről stb.). Az oktatás színvola is nagyban
    változó. A gimiben / egyetemen voltak egyaránt pozitív és negatív
    tapasztalataim de összességében azt nem mondhatom, hogy az oktatás szintje rossz lenne. Csak ki kell fogni a jó sulit / tanárokat…

    Végül az is nagyon fontos, hogy honnan és Oo-on belül hova költözik az ember. Mert ha Budapestről egy kis olasz faluba kerul valaki, az nagyon meredek és érthetően nehezen fog tudni alkalmazkodni a szűklátókörű környezethez, ahol az összes szomszéd tudja, hogy mit csinál/hol/kivel beszél, ráadásul még nem is olasz és húúú akkor vajon honnan jött, húúú ’ungherese’ na és hol is van az stb.. Ez valószínűleg minden kis közösségben így van a világ minden részén… De ha mondjuk egy kis magyar faluból Milánóba költözik valaki, azért az se egyszerű…

    Én sokáig ’küzdöttem’ az olaszok tudatlanságával, de rájöttem, hogy teljesen felesleges. Amióta ’úszom az árral’, vagyis nem kapom fel a vizet egyből, ha nem tudják, hol van Magyarország vagy hogy a magyar nem szláv nyelv és semmi közünk Bukarest-hez stb., azòta egyre több értelmes emberrel találkozok, sokan jártak már nálunk és értékelik a kultúránkat, gyakran adok tanácsokat ismerősöknek, hogy mit érdemes megnézni otthon és a legmeglepőbb szituációkban találkozok olyanokkal, akik igenis érdeklődnek más országok kultúrája iránt is (legutóbb a kolléganőm kérdezett a Pál utcai fiúk-ról, mert a kisfiának olvassa és nagyon tetszik neki).

    Vagyis, visszatérve a legelejéhez, embere válogatja…
    : )

    1. Igen, sztem is bonyolult ugy. Egyebkent engem az nem is izgat nagyon,hogy nemt udnak Mo-rol semmit. Sztem ha elmesz Mo-n videkre es talalomra megkerdezel embereket, mit tudnak OO-rol, valoszinuleg senki nem megy tul azon,hogy tenger meg meleg… Minden orszagban igaz lehet, hogy az emberek csak kis resze erdeklodo, es foglalkozik egyaltalan massal. Egyebkent az olaszok sokat utaznak, oda foleg, aholva van olcso jarat, es mivel Bp ebbe a korbe beleesik, sokan voltak mar par napot – de persze ettol meg nem ismerik feltetlen az orszagot. Mint ahogy azok a magyarok sem ertik / ismerik Oo-ot, akik mondjuk Jesoloban eltoltottek mar egy hetet.
      Ami a tobbi sztereotipiat illeti, azerta sztereotipiaknak is van alapjuk. Es pl amikor arrol panaszkodom, hogy mennyire nem hatekonyan dolgoznak, akkor annak azert eleg nagy tapasztalati alapja van. Persze mindenhol talalni egy-egy kivetelt, de ettol meg a rendszer nem mukodik jol.

      1. hat igen, raadasul a speci csalad nehezito korulmeny… Nekem semmi ilyen tapasztalatom nincs, szerencsere, a parom szuleivel nagyon joban vagyunk a kezdetektol -kimondottan kedvelnek. Semmibe nem szolnak bele, mindent helyeselnek, amit csinalunk (meg akkor is, ha tudjuk, hogy ok nem igy csinalnak). Ellenben nincsen nagy csaladi tamogatas -ahogy a legtobb csaladban van. Nem vettek lakast a gyerekeiknek, nem segitik oket, mindenki maga boldogul (nincs is mibol mondjuk). Ami itt kimondottan hatranyos, mivel szinte csak csaladi hatszellel lehet ervenyesulni, vagy legalabbis viszonylag jol tulelni.
        Egy varosban egyebkent egy csomo ilyen problema fel sem merul, mert itt senki nem foglalkozik vele, mibe oltozol vagy milyen autod van. Mivel mar a szomszedokat sem nagyon ismerjuk, nehez is lenne egyaltalan pletykalni vagy kibeszelni valakit 🙂

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s