Étel - ital

Bietola, costa, mángold

Egyre több itt elterjedt zöldséggel kötök ismeretséget.

Eddig pl. a mángoldot ismertem, használtam, de leginkább a spenóttal egyívású változatát. Most viszont végleg meggyőzött a levélmángold is. Olaszul bietole, coste néven fut, és előszeretettel adják körenként.

Elkészítése olyan egyszerű, hogy nem is értem, hogy nem kaptam rá már régebben.

Így néz ki a zöldség maga:

Ezt megtisztítom, ami nagyjból abból áll, hogy a csúnya leveleket kidobom, a többit meg jól átmosom.

Közben nagy lábasban sok vizet forralok, és ebbe (egészben, darabolás nélkül) beledobom a leveleket. Lényeg, hogy ne lógjon ki sehol a levél. NEM KELL SÓZNI! Meglepő ugyan, de tényleg nem.

Amikor megfőtt – jó 15-20 perc is lehet, mert a vastagabb erek nehezebben főnek, de nem szabad szétfőzni, pont az a lényeg, hogy egy kicsit harapni lehessen és egyben maradjon a levél – akkor leszűröm. Elrendezem egy tálon, sózom, olajjal és citromlével kicsit meglocsolom és kész is.

Akármilyen (nem szószos) húshoz megy. Sült csirke, fettine di vitello, stb, stb. Lehet akár tojást sütni hozzá, esetleg halat.

És persze ez csak az alaprecept. Lehet belőle mángoldos frittatat-t készíteni (omlett, sütőben sütve), sós tortába tenni, magyarosan főzeléknek elkészíteni, krémlevesbe, rizottóba használni, sőt, canellonit, lasagnet is érdemes kipróbálni vele.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.