Munka-tapasztalat

Magyar munkaerő

Azt mondja a kollégám, aki a hegyekben töltötte a szabadságát, hogy a hoteljében volt egy magyar felszolgálólány.

Elismerően meséli, hogy 1) a lány négy nyelven beszélt. Nem tűnik fel neki, hogy négy nyelven beszélő embereknek esetleg nem felszolgálóként kéne dolgozniuk éhbérért (netán feketén)?

És 2) azt mesélték a hotel üzemeltetői, hogy “ezek a külfödiek” nem olyanok ám, mint az olaszok! Az olaszok ugyanis annyit dolgoznak, amennyit a szerződés előír. Ha még utána is van munka, azt nem végzik el. A külföldiek ellenben! Mindent megcsinálnak, még akkor is, ha munkaidőn (és fizetésen) túl van. Nem tűnik fel neki, hogy ez nem érdem, hanem kizsákmányolás. Nyilván egy külföldi (esetleg nem rendesen bejelentett) munkaerő nem mondhat ellent, és nem kérheti számon, hogy fizessék ki / tiszteljék a munkaidejét.

Namost, én elhiszem, hogy sok olasz fiatal elkényeztetett, és nem szeret dolgozni, de azt éltetni, hogy egy dolgozót mindenek ellenére maximálisan használjunk ki, na az már a kínai modellhez kezd hasonlítani. Mivel ez itt napi gyakorlat, teljesen természetesnek is tűnik nekik. Jelzem, ez nálunk is így működik ám: ha van X óráról szóló projektszerződésem, de a munka kétszer annyi időt vesz el, és még saját kocsival kell furikáznom, akkor is “normális” hogy én azt megcsinálom – pedig fizetni átlagban 6-8 hónappal projekt után szoktak. Ha szólnék, már valószínűleg nem nekik dolgoznék. És ez egy szakszervezet ám, magasan kvalifikált munkával!

Nagyon elszomorító…

Reklámok