Kultúra

Olasz vagy-e?

Van az a bonmot-szerű olasz mondás, hogy egy olasz akkor érzi magát olasznak, amikor a foci EB / VB-n a csapat játszik.

Belegondoltatok, hogy ezzel azt is mondják, hogy minden más esetben nem olaszok, hanem valami mások ezek az emberek? (ti. az olaszok :)).

A mi magyar nemzettudatunkkal (és most ne a legújabb évek fejleményeire és a reálpolitikára gondoljatok, hanem a semleges nemzettudat-fogalomra) nehezen fogjuk fel, értjük meg, mennyire nem az az identitása alapköve, hogy olasz-e valaki, hanem inkább az, hogy toszkán / szicíliai / pugliai stb stb.

Az én páromnak a szűk családjában van egy pugliai papa, egy észak-marchei mama, egy romagnai öccs és egy emíliai báty (a párom). Hogy ez mi mindent jelent, azt el sem tudom Nektek mondani így hirtelenjében. Csak hogy további családi példával szemléltessem: van egy puglia apósom meg egy pugliai sógornőm.  Amikor egyszer azt találtam mondani, hogy “nálatok ez Pugliaban….”, akkor mindketten furán néztek rám és elmagyarázták, hogy TELJESEN más altamurainak és lecceinek lenni.

A két város kb. 150 km-re van egymástól. De más gasztronómiai szokásaik vannak, más emberek élnek arrafelé (értsd más szokások, viszonyulások) és főképp nem is értik egymás dialektusát.

Akkor mit mondjunk egy szicíliai és egy milánói (már ha tényleg az és nem bevándorló) hasonlóságáról / különbségéről?

Igen, fiatal az ország, alig 151 éves. Egy nagy politikai tett volt annak idején összehozni a sok kis birodalmat.

Igen, az olasz nyelv, mint olyan (amit a nyelviskolában tanulunk pl.) a “természetben” nem létezik.

Egy déli szinte sosem használ tejszínt, északon pedig csak az elmúlt évtizedekben kezdett el az olívaolaj terjedni.

A nagy vándorlási hullám idején,  a ’60-as években, amikor a leépült déli részekről tömegesen mentek a fellendülő iparosodott északra dolgozni (és nem mellesleg fél Németországot is benépeítették), akkor sok esetben a kiadó lakásokra azt is kiírták, hogy délieket nem fogadnak szívesen.

Amikor nemrég egy interjúban egy láthatólag délról származó milánóit megkérdeztek, mit gondol a bevándorlásról, azt találta mondani, hogy “legalább nem mi vagyunk itt az utolsók. Hirtelen megbecsülnek minket.”

Van egy párt (Lega nord), ami egy nemlétező ország (Padania) nevében tiltakozik a déliek természetéből fakadó problémák ellen. És nem sokkal ezelőttig kormányon voltak.

Tehát mikor is lehet egy olasz igazán az? Tényleg csak a fociválogatott meccsei idején…

Reklámok

40 thoughts on “Olasz vagy-e?”

  1. Hát igen….amíg az ember nem kerül közeli kapcsolatba olaszokkal, vagy nem él köztük addig nem is érti ezt az egészet. Valahogy nálunk sokkal kisebb a különbség vagy ellenszenv pl. egy szabolcsi és egy pesti között (persze azért erről is lehetne beszélni, de még mindig elenyésző mértékű az itáliai viszonyokhoz képest). A párom szárd és azt mondják, h. ők mint szigetlakók alapvetően eltérnek a félszigeten élőktől, általában véve zárkózottabbak és csendesebbek. Ellenben a calabriai volt párom büszke déliként minden származására irányuló negtív célzásra sértődéssel reagált. Érdekes ez az egész :).

  2. Szia Felka! Az én párom egy Oristano-hoz közeli településről, Paulilatino-ról származik. És milyen tapasztalataid vannak a szárdokkal kapcsolatban? Én csak a páromat ismerem, az összes többi olasz ismerősöm máshová valósi. Ciao!

    1. tényleg zárkózottak, szerintem a magyar mentalitáshoz közelebb állnak,mint a “kontinens”-beliek… nekem szimpatikusabbak, de biztos a párom miatt elfogult vagyok. az biztos: kicsit tényleg mások, mint a megszokott sztereotípiák szerinti olaszok, kevésbé felszínesek, a föld szeretete nagyon erős, ha el kényszerülnek onnan, honvágyuk van. nem érzik magukat felsőbbendűnek, sőt, kicsit olyanok mint mi kint: visszahúzódóak, mert úgy gondolják, kicsit lenézi őket a többi nagyarcú olasz…megbízhatóbbak is.

      1. Igen, ezzel egyet értek, a párom teljes mértékben ilyen. Először azt hittem, h. ez egy karakterbeli dolog lehet, de a párom mindig azt mondja, h. szerinte a szárdok általában véve olyanok mint ő. Na majd augusztusban kiderül mikor először látogatok el hozzájuk Szardíniára :). Egyébként nekem is sokkal szimpatikusabb ez a típus, a túl hangos és nagyszájú olaszokat akiknek valóban van némi felsőbbrendűségi érzésük, én sem kedvelem… És régóta vagytok már együtt? Ezek szerint te már kint élsz? Én még a kiköltözés előtt állok….

      2. Sziasztok 🙂
        a szardokat nem ismerem – de valoban ilyen a hiruk.
        viszont, azt nem gondolom, hogy felsobbrendusegi erzes lenne az olaszokban. Sokszor inkabb az az erzesem, hogy a nagy hangossaggal kompenzalnak valami kisebbrendusegi erzest, ami a tobbi nyugateueopai polgarral szemben van bennuk. Milyen gyakran hallom, hogy “na, a nemetek / angolok stb sem jobbak mint mi”…. A hangossag, bulizos termeszet alapvetoen bennuk van, de ezt nem felsobbrendusegi erzeskent kell interpretalni…

  3. jaj nálunk nagyon bonyolult a helyzet…
    most bp.-n vagyok a 2 éves kislányommal+15 éves kutyámmal…épp elvégeztem egy tanfolyamot, hogy legyen majd munkám kint, talán…
    ő meg épp most kérelmezte az áthelyezését Lazio-ból Szardiniára, de nem tudjuk eladni a házat ami az isten háta mögött van,nem tolonganak a vevők…szóval most nem tudjuk mi legyen, a kutyával+gyerekkel ide oda utazgatunk bp.-lazio-szardinia között..

    1. Oh, hát valóban nem lehet könnyű a két ország között állandóan utazgatni, főleg gyermekkel és kutyával 😦 …akkor kitartást és sok szerencsét kívánok nektek a továbbiakhoz! Az én páromat is áthelyezik valószínűleg Emilia-Romagna-ból vhová….de természetesen jó olasz szokás szerint még semmi nem tudni, vagyis annyit, h. október vége előtt ne várjunk választ. Persze ha a páromon múlna, legszívesebben ő is hazaköltözne Szardíniára de ott nincs olyan jó munka, szóval egyelőre biztosan az ország más pontján fogunk letelepedni. Nekem végül is mindegy, h. hol csak kint legyek már és együtt lehessünk, mert nem igazán jön be ez a távkapcsolatosdi… Akkor drukkolok nektek :)!

      1. Szia Dóra! Én is érintett vagyok a témában, mert igaz, a barátom Firenzében született, de mindkét szülője szárd. Ők 2 Cagliarihoz közeli apró faluból származnak, ill. a népes rokonság nagy része ma Cagliariban él. Én is csak megerősíteni tudom a szárdokról írt fenti pozitív véleményeket 🙂 Tavaly jártam először Szardínián, és azontúl, h számomra a világ egyik leggyönyörűbb helye (igazi “elvarázsolt sziget”..), a barátom családja is nagyon szimpatikus volt (meg egyébként a szüleivel is remekül kijövök itt Firenzében). Igaza van Felkának, h szerinte a szárdok mentalitása közelebb áll a magyarokéhoz.
        A távkapcsolat valóban nem kellemes, kitartást neked, nektek! Van már kilátás rá, h mikor költözöl?
        Sok sikert mindenhez 😉

    1. Ja, en nem csak a sajat parombol indulok ki (irtam mar errol is regebben). Elsore en is ugy ereztem, hogy itt mindenki olyan magabiztos stb, de aztan miota jobban megismertem a korulottem levo embereket, azota folyamatosan azt erzem, hogy egyaltalan nem olyan magabiztosak, mint latszik. Es most nem a szemelyes tulajdonsagokrol beszelek, hanem arrol, hogy mintha nekik is valamifele kisebbsegi erzesuk lenne a nyugattal szemben. Sokaig elmaradott orszag volt ez, a haboruban is rossz oldalon alltak, es aztan az allando gazdasagi problemak (meg a jol meno evekben is mondjuk Nemeto-hoz hasonlitva sehol sem voltak), mafia, korrupciohegyek folyamatosan, penzleertekeles, inflacio, adonemfizetes, hianyzo szolgaltatasok stb stb. Ezert aztan mindig megorulnek neki, ha valahol mashol szinten nem mukodik valami…

  4. ez jogos, de tapasztalom, hogy ennek ellenére, sokszor emlegetik a “made in italy”-t, az mindenekfelett áll…ami a konyhai, és étkezési szokásaikat illeti, sokszor lesajnálóak..(pl.”mi vagy te német? hogy ebéd után cappucino-t iszol…egy olasz ilyet sosem csinál…stb..a túlhype-olt boraikról nem beszélve…)szal. amit és ahogyan ők csinálni “szoktak” az mindig minden nép szokásainál előrébb való…

    1. Ja, szerinted ez nem igy van minden nepnel?? 🙂
      valoszinuleg ez fontos resze a nemzeti ontudatoknak, marmint hogy a sajat kulturankat szeretjuk es jonak tartjuk…

      1. őőő…hát nálunk nem annyira…szerintem. 40 évnyi nyugatimádat után most kezdünk “ébredezni”…miszerint talán a magyar termék (étel, ital, nyersanyag) is lehet olyan jó ha nem jobb…stb..stb…de ez már egy másik téma…

  5. Sziasztok! Igen, természetesen nem minden olasz lenéző..ismerek olyan firenzei születésűt akiben nincsen felsőbbrendűségi érzés. Persze én is akkor tudnám jobban megítélni a helyzetet, ha kint élnék köztük….Amit én látok az az, h. ha idejönnek, szeretnek “feltűnően” viselkedni (pont szombat este a párommal vacsoráztunk a Duna korzón, mikor egy csapatnyi fiatal pasi hangosan énekelve haladt el mellettünk és persze olaszok voltak). Azt is alátámasztom, h. sokszor kisebbségi komplexusuk van, a legnagyobb közösségi oldalon pl rengeteget Italia-t durván kritizáló kommentet és karikatúrát linkelnek be olasz ismerőseim. Hiába, ott sem kolbászból van a kerítés, ez nyilvánvaló… Ami az olasz konyha istenítését illeti, a volt párom sokszor mereven elzárkózott egyes magyar ételek elől (pl mákos tészta-merénylet a pasta ellen!) és engem is kritizált, ha vmit nem olasz szokás szerint fogyasztottam…ezzel szemben a mostani párom teljesen nyitott, mindent megkóstol és sosem szól le ha pl szendvicset merek enni reggelire :).

    1. A hangossag nem egyenlo a magabiztossaggal… Igen, a legtobbjuk hangosan beszel, foleg csoportosan, de ettol meg nem feltetlen lenezo is. A feltuno viselkedes leginkabb ahhoz kepest az, akik kevesbe hangosan viselkednek. Ez kulturafuggo. Az eszakibb kulturakban nem orditanak annyira, kicsit tavolsagtartobbak, delen ennek ellenkezoje igaz, ugy altalaban. Ezert tunik nekunk olyan feltunonek a viselkedesuk. De lattatok-e mar bajor turistacsoportot sorozes kozben??? Nna, hat arrol beszelek 🙂

    2. Szerintem majd meglatod, ha itt elsz, egyes olaszok elzarkoznak minden mas eteltol, masok meg kivancsian megesznek mindent. Ahogy egyes magyarok a vilagert sem kostolnak meg a mediterran cuccokat. Nekem az az erzesem, hogy a hagyomanyos magyar konyhat kedvelok kozott is sokan teljesen zartak minden mas tipusu etel megkostolasatol. Dehat mindez egyeniseg, kivancsisag, nyitottsag kerdese (sokszor eletkore is). En aki nagy gasztromokus vagyok, mindent megtkostolok, kiprobalok, megis van, amit egyszer kostoltam, de asszem sosem fogok tobbet..
      Es azert azt ne tagadjuk mar, hogy z olasz gasztronomia paratlanul gazdag es valtozatos, jo minosegu termekekkel, igennyel a jo etelre. Ez sajna a magyarrol nem mondhato mindig el..

  6. Szia A.! Örülök, h. Neked is szárd a párod, őszintén szólva más magyar lányt eddig nem ismertem akinek szárd a kedvese (illetve most felka-t). Öürülök, h. te is pozitívan vélekedsz róluk. Eddig nekem is nagyon szimpatikusak, a családja úgy tűnik élénken érdeklődik irántam, már több ebédmeghívást kaptunk nagynéniktől-nagyszülőktől, szóval remélhetőleg nyitottak lesznek és befogadnak majd :). Bár igaz, h. a párom bátyjának is orosz a barátnője és őt is befogadták, szóval annyira nem aggódom :). Sok helyen jártam már Italia-ban de Szardínia eddig még kimaradt, így izgatottan várom az utazást mert sokat hallottam a sziget szépségéről.
    Az összeköltözésünk október-novembernél előbb sajnos nem esedékes, meg kell várni, h. biztos legyen a párom áthelyezése illetve a szerződése meghosszabbítása. Addigra már bő egy éve leszünk együtt, részemről ennyi elég is volt a távkapcsolatból, nem nekem való…. Bár nemrég azt mondta, h. szerinte maradnak még egy évet ott ahol eddig is, szóval lehetséges, h. Firenze-Bologna környéke lesz a desztináció :). Ezek szerint te már kint élsz Firenze-ben :)? Úgy tűnik, sok ott a magyar, egyik kedves barátnőm is Sesto-ban lakik. Köszönöm a jókívánságokat és Neked is minden jót!

    1. …hiába,divatba jöttünk mi külföldi lányok…(az olasz nőlakosság bosszúságára)

      más: amikor kimész vendégségbe szardíniára, bárányhúsra készűlj.. 🙂

      1. Hát igen….kedvelnek minket a talján férfiak, bár vhol meg is értem, az olasz nők nekem túl maszkulinok és a férfiak leginkább csak panaszkodnak rájuk, h. túl anyagiasak és hisztisek, mindenért jelenetet rendeznek. A külföldi nők pedig egyes kutatások szerint a régi nőtípust testesítik meg az olasz férfiak számára anélkül, h. feladnák saját egyéniségüket. Szerintem van benne igazság. Nekem például kifejezetten rossz tapasztalataim vannak a dél-olasz nőkkel… Calabria-ban a volt párom némely barátnője negatívan vélekedett rólam anélkül, h. egy szót is váltottunk volna…csak a külső alapján ítéltek, miközben messziről láttak sétálni minket…. Szicílián pedig elég hamar megtanultam, h. ha bármilyen információra van szükségem, akkor nőtől ne kérdezzek mert egyszerűen átnéztek rajtam és úgy csináltak, mintha nem is hallották volna a kérdésemet. Persze nem minden olasz nő kezelt így, vannak jó tapasztalataim is, de ezek inkább az ország északi részén fordultak elő.
        Hát igen, készülök gondolatban a bárányra 🙂 …..még mindig előbb megeszem mint a halakat és tengeri herkentyűket…tudom ez nagy hiba, de képtelen vagyok megkedvelni a hal ízét pedig tényleg annyiszor próbáltam :(…

      2. Lanyok, ne legyunk mar ilyen sztereoripiasok… Rengeteg jo olasz no van, es rengeteg jo magyar no is van. Az olasz nok adnak magukra, szepen oltoznek, vigyaznak a kulsore. Hogy sok vegyes kapcsolat van? Hat persze, miota utazni lehet, es miota sokat networkolunk (a sulitol kezdve a munkaig), persze, hogy osszejonnek fiatal parok mas- mas orszagbol.
        Egyebkent az, hogy a “keleti” noket “szeretik” az olaszok, nekem nem mindig pozitiv jelentest hordoz, sokszor az van mogotte, hogy egy szegenyebb orszagbol jovo no a jobb elet (vagy csak a “nagy kaland”) remenyeben elfogadja azt az alavetettseget (hagyomanyos feladatmegosztas, a no mindent egyedul csinal otthon/ a gyerekekkel, hajlando lemondani a sajat eleterol es eltartatni magat stb stb), amit a gazdagabb orszagok noi mar nem feltetlen es mindenaron vallalnak…

      3. anyósom már rég lemondott rólam ami a bárányhúst illeti. amikor tálal, nálam csak legyint…. 🙂

    2. Szia Dóra! Remélem akkor, h kedvező fogadtatásod lesz a szardíniai rokonság részéről, szerintem biztosan nem lesz gond. Látom, elég nemzetközi a közeg, hogy egy orosz jövevény is van a családban 🙂 Egyébként nálunk is van erre példa, a barátom testvérének férje ugyanis francia. A nyaralásotok pedig biztosan gyönyörű lesz, engem legalábbis elbűvölt Szardínia, nem csak a csodás tengerpartjai, tájai miatt, hanem a művészeti-régészeti kincsei miatt is. A barátod családja biztosan lelkesen mesél majd neked a környezetük ezirányú vonatkozásairól, legalábbis én azt tapasztaltam (és ezt Felka is írta korábban), h nagyon büszkék a szülőföldjükre és örömmel “kalauzolják” a szimpatikus odaérkezőket. A dialektusukra (campidanese) is örömmel tanítgattak, persze csak pár kifejezés maradt meg bennem, de azt azóta is ismételgetem 🙂
      Felka írta, h készülj a bárányhúsra, erről jutott eszembe, h én kecskehúst (capretta) is ettem ott, az személy szerint jobban ízlett, mint a bárány 🙂
      Hát akkor hajrá, okt.-nov. már nincs is olyan messze, főleg, h itt van a nyár közben, amikor biztosan tudtok nem csupán “lelkileg”, virtuálisan, hanem fizikailag is több időt együtt tölteni, már csak a nyaralás miatt is 🙂 Igen, én Firenzében lakom, és ez már a 2. “periódusom” itt, ugyanis már korábban tanultam itt 1,5 évig, csak aztán haza kellett költöznöm befejezni a sulit. A sors fintora, h kevéssel a hazautazásom előtt ismertem meg a barátomat, így 1,5 évig éltünk mi is távkapcsolatban, szóval tudom, milyen ez… De túléltük problémák nélkül, úgyhogy bízom benne, h Nektek is sikerülni fog! 😉
      Minden jót!

  7. Én úgy gondolom, h. átlagban nem olyan szépek az olasz nők mint a magyar nők, viszont az igaz, h. jobban adnak magukra és intenzívebben követik a trendeket, de ez csak a személyes vélemény.
    A vegyes kapcsolatok pedig főképpen valóban a globalizációnak tudhatók be, aminek én kifejezetten örülök :). Azért az internet rengeteg olyan kaput nyitott meg számunkra, amikről az előző generációk álmodni sem mertek és ezáltal remélhetőleg az emberek látóköre is kiszélesedik vmelyest és toleránsabbá válnak.
    Igaz, h. sokszor negatív a keletről érkezett nők megítélése Nyugat-Európában, de szerintem ez is teljesen személyiség függő. Nem hiszem, h. minden keletről érekezett nőnek az lenne célja, h. kvázi “alárendelje magát” a nyugati férjének a jobb élet reményében. Persze lehet, h. csak magamból indulok ki, de számomra teljesen egyértelmű, h. szinte mindent meg tudok oldani egyedül is, régóta eltartom magam, egyedül lakom, jó állásom van és kint valószínűleg nem lesz ilyen jó életem, mert nem álmodom egyből szuper állásról…így hát nem a jobb élet és kaland hajt, hanem egy 15 éve dédelgetett álom és most már a szerelem is. Persze ez csak az én sorsom és az én véleményem, mindenkit más sodor el itthonról vagy marasztal hazánkban.
    Ami pedig a hagyományos feladatmegosztást illeti, szerintem ez is a partnerkapcsolat típusának függvénye….nálunk pl teljesen adott és szerencsére megvalósítható a párom részéről is a házimunka megosztása. Sosem tudnék elviselni egy olyan férfit magam mellett, akit állandóan ki kell szolgálni…

    1. Dora, Felka, orulok, hogy sok dologban egyetertunk :)) Egyebkent en az elozo megjegyzesben nem az eltartasrol (vagy nem kizarolag arrol) beszeltem. Igen, foleg Eszak Oo-ban egyre tobb no dolgozik (bar az osszes dolgozo no aranya meg mindig csak 43%, nagyon alacsony, de ez sok dolognak tudhato be), es a magyar nok 50 eve hozza vannak ahhoz szokva, hogy dolgoznak es sajat keresetuk van. Erre en kimondottan buszke vagyok. Arra mar kevesbe, hogy ez az otven ev munka tovabbra sem jelentette azt a magyar nok szamara, hogy valodi egyenloseget erjenek el. Az eu-s eves statisztikakban tisztan latszik, hogy a magyar nok az egesz kontinensen szinte a legnagyobb mertekben vallaljak magukra a csaladdal es haztartassal kapcsolatos munkakat – a fizetett munkajuk mellett, meghozza hang nelkul, olyan szinten termeszetesnek veve, hogy fel sem merul bennuk, hogy a par ferfi tagja is hozzajarulhatna az otthoni dolgokhoz (ismeritek ezt az “en ugyis jobban mosogatok, vasalok”, “hamarabb megcsinalom” kijelenteseket…). Ilyen ertelemben nagyon maradiak vagyunk, mi magyarok. Statisztikailag az olaszok is, ebben sajnos nem sok kulonbseg van a ket nemzet kozott. Pedig nem fuggunk a ferfiaktol anyagilag (persze, kevesebbet keresunk mint a ferfiak, meg ugyanazert a munkaert is). Ez szerintem nagyban hozzajarul ahhoz, hogy szeretik a magyar noket (keletieket altalaban). Egyebkent nem feltetlen elnyomott nokrol beszelunk, sokszor dolgozo, munkajukban sikeres nok is teljesen alavetik magukat ennek a feloldalas otthoni munkamegosztasnak, eszre sem veve, hogy mennyire kihasznaljak oket. (Ebbol nyilvan kiderul, hogy en nem vgyok ennek hive).
      Mas: a kulsot azert nem altalanositanam, mert errefele olyan sokfele no van (talan delebbre nem ilyen valtozatos, nem tudom), hogy van itt szoke, barna, voros, kekszemu minden mennyisegben. Egyaltalan nem csak az alacsony, barna tipus a jellemzo. Ahogy egyebkent Mo-n is. Genetikailag minden van itt is, otthon is. Szoval csak ezert nyilvan nem kell keletre mennie egy olasznak… Meg altalaban az a tapasztalatom, hogy szeretik tenni a szepet minden szep nonek. Es szep no lehet sokfele, kicsi, nagy, fekete, szoke…
      “Szabadossag”: en nem ertem, miert gond az, ha egy no szereti a szexet es ugy dont, hogy nem ragad le egy ferfinal. Egy ferfinal ez termeszetes, miert tekintenenk egy nore emiatt rossz szemmel? Mindenki szemely szerint meghozhatja a donteset, hogy hogyan akar elni altalaban, es akar periodusonkent valtoztatva is. Es egyebkent itt is, otthon is van “szende szuz” es “ferfifalo”, emiatt szinten nem kell keletre menniuk a ferfiaknak. Azert ennel mar modernebb tarsadalomban elunk. (Nem tudom, mik a szigeteken a szokasok, ott zartabb a kozosseg, de pl. egy 1600 fos kis falut ismerek az Appeninnekben, eleg jol, ott aztan a 70-es evektol volt minden, valas, korai terhessegek hosszu sorozata, kicsapongas minden szinten, minden feltol- ugy, hogy persze semmi sem maradt sokaig titokban. Valoszinuleg ezek mind “normalisak” az emberi termeszetet tekintve, es akkor is megtortennek, ha az uralkodo normak szerint nem szabadna (katolicizmus, stb), csak legfeljesbb kevesebbet tudunk roluk…)

      1. Gabriella! Osztom a véleményedet, arra én is büszke vagyok, h. megállok a saját lábamon sőt a párom is többször említette, h. imponál neki az önállóságom és úgy látja, h. a magyar nőkben nagy a hajlandóság a munkára, tovább tanulásra, h. ezáltal is fejlesszék magukat. Nekem biztonságot ad a tudat, h. van saját keresetem mert így nem függök másoktól. Másrészt pedig azért is szükséges a nőknek is munkát vállalni, mert itthon egy átlagos magyar család sajnos nem tud megélni egy keresetből, bár úgy tűnik, az olaszok is efelé tendálnak…E persze gazdaági jellegű téma amiben nem szeretnék tovább okoskodni, mert nem igazán értek hozzá, csak a hétköznapi tapasztalataim szintjén tudom megítélni a helyzetet.
        Az pedig már valóban egy másik igen érdekes téma, h. minden igyekezetünk ellenére miért fordul még mindig elő, h. egy ugyanabban a pozícióban alkalmazott nő kevesebbet keres férfi kollégáinál, holott könnyen lehet, h. sokkal jobban teljesít….
        Viszont én úgy látom, h. Italia-ban még mindig sokkal inkább elfogadott, ha vki casalinga, legalábbis a szüleink generációját tekintve, míg itthon kevesebb megbecsülésben van része a háztartásbelieknek. Pedig ha belegondolunk, a háztartásban is van bőven tennivaló, főleg ha még ott vannak a gyerekek is….ezért felháborító számomra is, ha a férfiak elvárják, h. a 8 órás munka után a nő egyedül vigye az egész háztartást és gyereknevelést…
        A külső pedig tényleg vegyes itt is, ott is, ez is a népek keveredésének egyik hozadéka. A szépség pedig ízlés dolga :).
        A szabatosságot illetően én sem találok kivetnivalót abban, ha egy nő a szíve szerint cselekszik, és megéli a saját egyéniségét tükröző szexualitását…amire utaltam, az ugyebár a jó öreg sztereotípiákhoz kapcsolódott. Egyébként meg, olasz férfi ismerőseim rendre azt mondják, h. az olasz lányok is csak látszólag ártatlanok, amint pl kilépnek a szülőfalujukból, egyből férfifaló bestiává változnak, amint persze otthon titkolnak mert nem felelne meg a család és a környezetük elvárásainak. Persze ez is egy olyan dolog, ami mindenhol érvényes :). Viszont innentől kezdve hiteltelenné válnak, mikor a keleti lányokat becsmérlik…

      2. Olaszorszagban a nok 43%-a dolgozik, ennek tobb oka van. Pl a hianyso infrastruktura. Mivel keves a bolcsode, ovoda, es idosellatas, a hagyomany szeritn a nok felaldozzak magukat, hogy ezeket az ingyenmunkakat elvegezzek, mikozben aferjuk eltartja oket. Amig mukodik a parkapcsolat, addig ez meg el is megy, de a valasok aranya itt is 50%, es tudjatok hogy mennyi eselye van az egyedulallo, gyerekes (a gyerekekt meg mindig inkabb anoknek itelik), sajat karriert sosem fejleszto noknek a szegenysegre? Hat kb mintha irastudatlanok lennenek…
        Hozzatartozik, hogy az olasz torvenyek boseget assznytartast garantalnak valas eseten…
        Munkamegosztas: en nem szeretem az igazsagtalansagokat,e zert aztan nem gondolom, hogy munak mellett nekem kellene elvegeznem minden otthoni munkat. Nem is teszem.

  8. na ez az a sztereotípia, amit remélem, én legalábbis, rombolok.
    (szegény, látszólag szerény keleti nő+ jómódú nyugati pasi..)
    kint sokkal több mindenben szenvedek szükséget, mint itthon, plusz a páromat se veti fel a pénz – szerencsére. már megtanultam hogy az nem igazán jó,a pénzes pasi…szám is néha kicsit nagyobb mint tőlünk keletiektől elvárható lenne…
    Kedves Dóra…azért ne csodálkozz ha az olasz nők kiakadnak ha meglátnak – bocsi,de látható a fotód – normális ha “sárgulnak”….
    még valami a szárd pasikról: észrevetted, hogy külsőleg is hasonlítanak? az arcvonásaik..(láttál már kövér szárdot?)

    1. Gabriella! Abban teljesen igazad van, h. a hangosság tényleg viszonyítás kérdése, az viszont biztos, h. itthon messziről hallani ha közelednek :), vagy legalábbis jobban feltűnik mintha Italia-ban jár az ember.Külföldön amúgy is általában mindenki felszabadultabb mint otthon, kevésbé érzi magát korlátok között.
      A konyhát illetően is osztom a véleményedet, egyénfüggő, h. ki mennyire nyitott az új ízekre. Az olasz konyha pedig tényleg sokkal változatosabb és egészségesebb is mint a miénk, ez abból is látszik, h. általában véve az olasz nyugdíjas korosztály is sokkal jobban tartja magát, nem olyan elhízott és tovább is él mint magyar kortársaik. Azért én szeretem a mi ételeinket is, ízlés dolga :).

      1. igen, az olaszok nagyon jo egeszsegnek orvendenek, az eu-s statisztikak szerint is es nagyon hosszu eletuek. Ez nyilvan a gasztronomiai kultura, az eletmod fuggvenye. A nemet partnerekkel sokat beszelgettunk pl. arrol, hogy naluk mekkora problema, hogy a 45-50 es korosztalytol felfele nagyon betegek az emberek, es elhizottak. Sok penzt invesztalnak abba (kulon projektek, figyelemfelhivas stb), hogy ezt a korosztaly visszahozzak egy olyan allapotba, amikor meg tudnak rendesen dolgozni es nem kerul az orvosi ellatasuk sokba. Ez pl. errefele nem akkora gond. Persze vannak betegek, fiatalok es idosek is (sajnos), de altalaban veve nagyon jol tartjak magukat az emberek idosebb korukra is (persze nem folyamatosan wurst-ot es curryszoszt nyomatnak sorrel ontozve…).

  9. Felka! Igen, van ilyen és olyan céllal külföldre érkező nő is… A keleti nőkről alkotott sztereotípiát talán a magyar nők megítéléséhez tudnám hasonlítani: miszerint elég ledérek vagyunk. Én nem érzem magam annak de nem tagadom, h. sok olyan lányt láttam és ismertem is akik valóban megerősítették ezt az előítéletet. Viszont akinek nem inge, ne vegye magára :). Minden sztereotípiának szerintem az a lényege, h. mennyire vagyunk képesek a dolgok mögé látni.
    Egyébként pedig én egyszerű lánynak gondolom magam, ezért is érintett rosszul, amikor átnéztek rajtam vagy nagyon kellemetlen modorban válaszoltak délen a nők. Érdekes módon a férfiak rögtön megértették amit kérdeztem így nyilvánvalóan nem a nyelvi akadályok miatt viselkedtek velem a nők úgy ahogy… A barátnőmmel jártam akkor Szicílián, de mivel ő nem beszélt olaszul, így nekem kellett útbaigazítást és egyéb infót kérni…pedig lehet, h. jobban jártunk volna ha ő kérdez, mert külsőre mediterrán típus és nem világított ki a szőke hajával mint én :). De szerencsére ismerek pár olyan olasz nőt aki kedvel és szóba áll velem :).
    Ami a szárdokat illeti: egyelőre inkább fotóról láttam több szárdot és szerintem elég vékonykák (hiába, jó a konyhájuk, el kell tőlük lesnem pár táplálkozási tippet 🙂 ), nem túl magasak és a párom szerint náluk nagyon rikta a szőke haj, szinte mindenki sötét hajú. De bővebben majd akkor tudok erről nyilatkozik, ha hazajöttem a nyaralásból :).

    1. ja, Henger Éva, Cicciolina nem sokat segítettek nekünk…és még sokan mások 🙂
      egy barátom, aki többször járt pesten a mai napig nem érti, hogyan lehetséges, hogy ennyi pornóst “termelünk ki” mialatt az ő személyes tapasztalata az, hogy igenis tisztességesek, és van tartásuk a magyar lányoknak…(jó körökben mozoghatott, szerencsére..:) )
      gondolom másra számított :)))

  10. ez jó eszmecsere volt tényleg 🙂
    azonban még mindig le vagyok döbbenve, hogy van még olyan nő, aki nem segít,vagy válaszol, mert a másik csinosabb….jó kis szegénységi bizonyítvány…. 🙂

    még egy kicsit a sztereotípiákról: amikor kint közlik, hogy a magyar nők mind szőkék, mondom erre, jöjjenek és meglátják 🙂 nincs még egy ilyen kevert nemzet, mind kívül, de még belül is nagyon változatos képet mutatunk 🙂

    1. az elobb elszallt egy hosszu hozzaszolasom 🙂 megrpobalom ismet levezetni. Sok dolog eszembe jutott az eszmecsererol:
      1) amikor hagyomanyos munkamegosztasrol, szerepekrol beszelek, nem feltetlen az eltartasrol van szo. A magyar nok 50 eve dolgoznak, de ez nem sokat valtoztatott azon, hogy a csaladon beluli szerepek hagyomanyosak (anyuka a munkajan kivul meg halalra dolgozza magat a gyerekkel es a haztartassal). Es sokszor maguk a nok vedik ezeket amodelleket. Ilyen szempontbol OO es Mo nagyon kozelall egymashoz: a legtobb csalad (meg sokszor az elso idoszak viszonylag jo munkamegosztasa utan, a gyerekek erkezesevel egyidoben) egyenlotlen szerepmodellekben gondolkozik. Ezert lehetnek nepszeruek a magyar nok errefele. Mert mondjuk talan egy sved vagy holland no nem vallaja hang nelkul az egesz napos gurizes utan az otthoni tunderkedest, ferj kiszolgalasat.
      2) nok: OO-ban eppugy, mint Mo.n rengeteg notipus van, Talan a szigeteken nem, de foleg eszak oo-ban van szoke, barna, voros, kicsi, nagy, minden. Szoval szerintem emiatt meg nem fognak mashova menni az olasz ferfiak…
      3) erkolcsok: nem hiszem, hogy egy not el kellene itelni azert, mert szabados eletet el. Mindenkinek joga vane ldonteni, hany partner szeretne eleteben, hogy aktualis partenerevel hogyan el stb stb. Ezert a ferfiakat altalaban nem szoktak elitelni, tehat nem ertem, miert kellene a nokkel ezt tenni. Tevhit egyebkent, hogy itt nem lennnenek olyan szabadosak az emberek. Egy 1600 fos falut ismerek kozelrol az Appeninekben, tehat full videk, ahol a 70-es evek ota hihetetlen szamu valas, sokadik hazassag, felrelepes, korai terhesseg, stb stb tortent. Valoszinuleg mindez emberi termeszetbol fakad, es meg akkor is igy van, ha aktualisan egyes csoportok (katolikusok stb stb) nem szeretnek, ha igy lenne. Talan azt lehet elerni, hogy kevesebbet beszeljenek rola. Szoval azt sem hgiszem, hogy egy olasz ferfinek keletre kellene mennie azert, hogy belevalo not talaljon. Mas kerdes, hogy sokaknak vonzo, ha mas kulturabol jon a parja, de ez egyeni izles kerdese.

    2. hat, buta emberek mindenhol vannak… sajnos. Valoszinuleag ami a buta noknel a szpseg, az a buta ferfiaknal a hatalom / penz korul forog.
      Sztereotipiak: Mo.n a legtobben azt gondoljak, hogy itt minden ferfi gondor sotet haju es iszonyuan szexi, es minden no alacsony, fekete, sotetboru. Ennyi. Ezert kell utazni, hogy az ember okosodjon, lasson.

    3. Hát igen Felka, az efajta általánosítások csak az egyén szűklátókörűségére utalnak. Épp az imént írta Gabriella, h. utazni kell. Utazni többek között azért is jó, h. a sajátunktól eltérő dolgokat lássunk, tapasztaljunk és felfedezhessük a világ sokszínűségét :).
      Abban is egyet értek, h itthon nem minden lány szőke, mint ahogy kint sem minden pasi egy félisten… Sokszínűek vagyunk, ettől kerek a világ :).

  11. Kedves A.! Én is bízom benne, h. jól fog alakulni első látogatásom a családnál és szerintem nem lesz probléma, nyitott és elfogadó embereknek tűnnek :).
    A sziget felfedezését is alig várom, már összegyűjtöttük a párommal a különböző szebbnél-szebb tájakat melyeket szeretnénk bejárni, de gyanítom, h. 10 nap erre nem lesz elég…de remélhetőleg lesz még alkalmam visszatérni :). Igen, a párom is már várja, h. elkalauzolhasson mindenfelé :).
    A szárd dialektussal még hadilábon állok….de majd igyekszem pár kifejezést megtanulni :).
    Felőlem jöhet a kecske is, csak casu marzu-t (tudod az a kukacos sajt) ne kelljen ennem :)!
    1,5 év távkapcsolat szép kis teljesítmény….én úgy gondolom, h. ha a felek komolyan gondolják a kapcsolatot, akkor előbb-utóbb vmelyikőjüknek lépnie kell, szóval jól tetted, h. kiköltöztél :). Én is pozitívan állok a jövőhöz, részletes terveket szőttünk az összeköltözésre úgyhogy remélem, h- mielőbb megvalósul amit szeretnénk. Addig is átlag 2-3 hetente találkozunk, szóval igazából nem panaszkodhatok, ki lehet bírni :). Neked pedig szép nyarat kívánok Firenze-ben :)!

    1. Csak vigasztalaskent mondom Dora, hogy mi is masfel evig ide-odaztunk, kb. kethetente repulve egy hosszabb hetvegere vagy Fi-ben vagy Bp-en. Nehezen birtuk mar a vegen. De visszagondolva szep periodus volt az is. Es sokkal jobban ertekeljuk a mai napig, hogy allandoan egyutt lehetunk 🙂 Viszont minel tobbet menjel, ha tudsz, ne csak 10 napra (minden tavkapcsolatban elonek javaslom). Muszaj megismerni a parod, a kornyezetet, a csaladot. Elsore minden szep szokott lenni, de a magd erdekeben legy minel tobbet veluk egyutt…

      1. Köszönöm a bátorító szavakat Gabriella :)! Igyekszünk minél többet együtt lenni, már csak azért is, h. még jobban megismerjük egymást…. A mostani szardíniai látogatás a párom szabadsága miatt alakult 10 naposra, mert idén csak a 15-ei hetet kapta meg augusztusban a szokásos 2 hét helyett… De nagyon remélem, h. el fogok még látogatni hozzájuk, persze ez is könnyebb lesz, ha már kint élek én is és akkor együtt tudunk hozzá haza Szardíniára és hozzám haza Magyarországra látogatni :). Ő már be lett mutatva a családomnak Húsvétkor, most rajtam a sor. Egyébként én is bízom benne, h. később majd annál szebb lesz az állandó együttlét. Persze sosem lehet tudni hogy alakul, de meg kell próbálni ;).

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s