Munkakeresès

Kivándorlás

Érdekes cikket találtam a Nol-on.

Különösen az alábbiakat érzem nagyon találónak:

“Úgy is mondhatnám, hogy a londoni pizzafutárok között felülreprezentáltak a Károli Egyetemen végzett jogászok – fogalmaz. Vagyis a magyarok jelentős része nem a végzettségének megfelelő munkakörbe megy ki dolgozni, hanem bébiszitternek, pincérnek, árufeltöltőnek, futárnak. A kiköltözésük nem a karrierépítésről, hanem a megélhetésről szól. – Azt is tudjuk róluk az Ifjúság 2008 kutatásból, hogy nagy részük konzervatív gondolkodású, Fidesz-, esetleg Jobbik-szavazó. Erős hazaszeretetről számolnak be, honvágyuk van kint, és főleg dühösek, mert el kellett menniük – magyarázza.

Bauer Béla hozzáteszi: a diplomások közül azok tartoznak ebbe a körbe, akik mögött nincs erős, diplomás szülői háttér, akiknek nem tudtak segíteni az önálló élet elindításában, az itthoni álláskeresésben, egy diplomáshoz méltó élet kialakításában. A kiköltözéssel annyiban sikerül teljesíteniük a korábbi álmaikat, hogy anyagilag jobban élnek, de a társadalmi ranglétrán nem tudnak feljebb lépni.

Emellett van a kivándorló fiataloknak egy másik csoportja is, a jó családból származó, nyelveket beszélő fiatalok, akik a szakmájukban helyezkednek el külföldön. – Ők már az iskolás éveik alatt éltek kint, Erasmus- vagy más ösztöndíjak segítségével, vannak kapcsolataik, nem a teljes bizonytalanságba utaznak – hangsúlyozza Bauer Béla. A kutató szerint a visszatérésük esélyei kiszámíthatatlanok, nem készült még kutatás arról, hogy hosszú távon milyen terveik vannak.”

Olvassátok el 🙂

Advertisements

10 thoughts on “Kivándorlás”

  1. Mi 11-en vagyunk unokatesók. 2-en már életvitelszerűen külföldön élnek, 2-en “csak” dolgoznak, s van még köztünk 1-2 aki előbb-utóbb szintén külföldön fog kikötni. Furcsa érzés…

    És néhány gondolat a sok hasznos bölcsész diplomáról (előre is elnézést kérek a bölcsészektől).
    A mai napig nem hiszem el hogy ennyien mennek olyan szakokra amivel soha, semmit nem fognak/nem tudnak kezdeni. Hol vannak a szülők, a pedagógusok akik észhez térítenék őket?!
    Miért degradálóbb szakmát tanulni mint elvégezni egy kommunikáció, büfé-ruhatár, latin, stb. szakot?
    Elkeserítő olvasni az önéletrajzokat, hogy 5 (sokszor több) év tanulás után a szakmai “gyakorlat” ékszerbolti eladó, felszolgáló, ügyfélszolgálatos és hasonló munkákból áll.
    Az már csak hab a tortán amikor valakit behívunk interjúra, s 8 év egyetemmel a háta mögött ledöbben hogy a vidékre hirdetett munka tényleg vidéken van.
    Arról már ne is beszéljünk aki helpdesk pozícióra pályázik, majd a mit nem szeretnél csinálni kérdésre azt válaszolja hogy naponta ötvenszer felvenni a telefont és a hülye felhasználóknak magyarázni hogy mit csináljanak 🙂

    Furcsa ez a kettősség…

    Sok az állást kereső fiatal, de a többségének a felkészültsége is kritikán aluli…

    1. Szia Eszter, most kicsit ellentmondok Neked, meg annak a nagy altalanos lenezsenek, ami egyes szakmakkal kapcsolatban letezik (es egyes politikusok erosen terjesztik is). A statisztikak szerint a bolcseszkart vegzettek kozott vannak a legtobben, akik egyetemi vegzettsegnek megfelelo allasban vannak, meghozza rengeteg es valtozatos szektorban. A marketingtol a kulkereskedelmig…. Szerintem az, hogy ki milyen allast talal, attol is fugg, hogy o maga mennyire ratermett, kepes tanulni folyamatosan, kihasznalni az adodo fejlodesi lehetosegeket. Es nem utolsosorban a gazdasag allapotatol…
      Persze, nem titok, en is bolcseszkent vegeztem, es rengeteg fele munkat vegeztem mar. Es volt olyan, hogy kozgazt vegzett kedves kollega tanacstalanul ult az excel file elott, amiben egy egyszeru kis projekt elszamolasat vezettuk le.
      Egyebkent errol erdekes lenne tanulmanyt vegezni, miert utaljak Mo-n ennyire a “gondolkozasra nevelo” kepzeseket. Mar a kommunizmusban elindult, hogy bolcseszkarra csak azokat engedtek, akiknek nem volt ertelmisegi szuloje, nehogy esetleg gondolkozo kozegbol jove “rosszra hasznalja” a lehetosegeit. Ezzel parhuzamosat rossz sajtot is teremtettek ezeknek a vegzettsegeknek.
      Egyetertek abban, hogy rossz a kepzes minosege. Valoszinuleg sokkal kevesebb embert kellene mindenhova felvenni, ha igazi, minosegi kepzest szeretnenk. De ez ellentmond annak a jelenlegi altalanos kovetelmenynek, hogy minel tobb embert minel magasabb szinten kepezzunk (mindegy, milyen szakon), mert ezzel egy altalanos muveltsegi szintu munkaero-csoporto kepzunk, amivel talan sikerul Europanak a fosodorban maradnia egyes feltorekvo kontinensekkel szemben.
      Es nagyon sajnalom, hogy a tanarokat, a human szakokat oktatokat is ennyire rosszul fizetjuk es lenezzuk tarsadalmi szinten. Ok kepeznek ki azokat, akikbol egy jo altalanos muveltseggel rendelkezo embercsoport lenne a jovoben. A jelenlegi korulmenyek kozt persze nem teszik, nincs penz, leginkabb az marad oktatni, akinek nincs mas lehetosege, es az egesz szakma presztizset a beka feneke ala sullyesztettek. Hat majd megkapjuk par ev mulva tarsadalmi szinten azt, amit ezzel kierdemlunk.
      Es meg egy dolog: igazad van, a rendes, ketkezi munkakat is jobban meg kellene becsulnunk. De persze ahhoz sem artana, ha az embereknek lenne olyan alapintelligenciaja, amivel egy felmerulo problemat meg tudnak oldani, kontextusba helyezni stb stb -es ehhez bizony olyan altalanos ismeretek kellenek, amiben a human anyag is jocskan bennevan…

      1. Szia 🙂 Részben egyetértek, de részben ellent kell hogy mondjak neked.
        Ez a mondat lehet hogy igaz ” A statisztikak szerint a bolcseszkart vegzettek kozott vannak a legtobben, akik egyetemi vegzettsegnek megfelelo allasban vannak, meghozza rengeteg es valtozatos szektorban”, de kérdés hogy ez miért van így?
        Szerintem azért, mert belőlük képzik a legtöbbet. És mivel a szakterületükön nem tudnak vagy nem akarnak elhelyezkedni, így mennek marketingesnek, külkeresnek, stb… viszont bennem felmerül a kérdés, hogy biztosan arra az 5 év bölcsész képzésre volt szükségük? Nem lenne jobb ha marketinges, külker, stb. alapismereteik lennének?
        És attól hogy egy call centeres munkához diploma kell, ezt még nem tekinteném a végzettségnek megfelelő állásnak, habár statisztikailag oda tartozik…
        Erre a legjobb ellenpélda a mi cégünk, ahol pedig rengeteg diplomás van “statisztikailag nem diplomás” munkakörben, mert ilyen a céges HR struktúra.

        Nem hiszem hogy latint, esztétikát, szlavisztikát, stb. kellene tanulni 5 évig ahhoz, hogy utána marketing asszisztens, business analyst, stb. legyen vki.

        A másik kérdés pedig az oktatás minősége, s a tanulók szintje.

        Azt hiszem nem kell részleteznem mennyire röhejes hogy ma el lehet végezni egy egyszakos bölcsész képzést úgy hogy csak egy középfokú nyelvvizsga a diploma követelménye, s a záróvizsgához összesen 15 db könyvet kell elolvasni, de ez alól is felmentést kapnak, mert a könyvek nem elérhetőek…
        Ennél a kéttannyelvű érettségire komolyabbak voltak a követelmények.

        Ugyanígy nevetséges hogy felvegyenek valakit amerikanisztika szakra (remélem jól írtam :-), mikor már háromszor futott neki az angol középfokúnak, s még mindig nem sikerült neki.
        Persze az már egy következő kérdés hogy az idióta szülője még képes is finanszírozni neki az 5 év egyetemet.

        Nem nézem le a bölcsészeket, mert fontos feladatuk van nekik is, de nem hiszem hogy tömegeket (ráadásul többségében gyenge képességű) kellene ilyen szakokon pihentetni, ezzel is szépítve a foglalkoztatottsági statisztikát.

  2. “a záróvizsgához összesen 15 db könyvet kell elolvasni, de ez alól is felmentést kapnak, mert a könyvek nem elérhetőek” –> nem tudom, ez melyik intézményben történhetett, de ahol én végeztem (2 bölcsészdiplomám van, ebből egy nyelvszakos + mellette 2 felsőfokú és 2 középfokú nyelvvizsgám — különböző nyelvekből, szóval a bölcsészekre vonatkozó közhiedelemmel ellentétben nem vegetálásra, “büfészakoskodásra” használtam az egyetemi éveket), ott álomban sem fordulhatott elő, h a könyvek “elérhetetlensége” miatt akár egy sima vizsga, nem még záróvizsga alól a hallgatók felmentést vagy könnyítést kapjanak. Sőt a végzést illetően nem is a záróvizsga volt az igazán húzós egyik szakomon sem — bár az sem csak valami “névleges” elbeszélgetés volt (sokak sejtésével ellentétben) –, hanem a szakdolgozatok megírása, amit heti-2 heti rendszerességgel követett a konzulens, személyre szabottan. Nagyon alapos kutatás és szakirodalmi olvasottság kellett hozzá, több idegen nyelven; emellett az egyéni kutatói ötleteket, elképzeléseket is elvárták. Nem volt olyan, hogy “összecsapom 1-2 hónap alatt, beadom, azt’ átlöknek egy kettessel”, mert a konzulens addig nem engedte beadni a dolgozatot, amíg ő nem ítélte meg úgy, hogy ez egy komoly, megelégedésre okot adó munka.
    Ezzel csak arra akartam kitérni, h nem minden egyetem bölcsészkarán olyan alacsony szintű, sokszor nevetségszámba menő a követelmény, ahogyan azt sokan gondolják általánosságban a bölcsész-szakokról. Mindenesetre nagyon sajnálom, h sok intézményben a bölcsészképzés szintje olyan, amilyen, ill. sok olyan embert felvesznek (s ami még rosszabb: hagynak diplomázni), akiknek nem csak a bölcsészkaron, de a felsőoktatásban sincs semmi keresnivalójuk. Ez a jelenség sajnos a bölcsész-szakma leértékelődéséhez, radikálisabb esetben “lenézéséhez” vezet, ezzel egyetértek 😦

    1. egyetertek Szilvivel, en sem tapasztaltam anno, hogy ilyen egyszeru lett volna. Ezek egy resze valoszinuleg mendemonda, urbanus legenda. Illetve: azt en is sejtem, hogy az elmult evekben felvizezdodott az oktatas, de nem csak a bolcseszeknel, hanem mindenhol. Valoszinuleg a mucsarocsogei egyetem kozgaz kepzese sem lehet annyira remek, hogy csillogo szemu, mindent tudo es erto kozgazdaszok kerulnek ki belole.
      Ez egy altalanos vita egesz Europaban, sot, nyugaton a hetvenes evektol folyik: mi a jobb, ha elitkepzest akarunk, keves egyetemi hallgatoval es magas szinvonallal, vagy ha tomegegyetem lesz, sok hallgatoval, nyilvan alacsonyabb szinvonallal. Egyelore az EU a masodikra szavaz, meghozza azert, mert azt gondolja, hogy hosszabb tavon az egesz unionak jobb, ha egy magasabb altalanos ertelmi szinvonallal rendelkezo embertomeg talalhato benne dolgozokent. Hogy igaza lesz-e, azt majd egyszer meglatjak a jovendo generaciok.
      A call centerben nem kell diploma a munkahoz, amennyire en tudom. Mas kerdes, hogy a nagy munkanelkuliseg miatt sok diplomas ott kot ki.
      A statisztikak egyebkent termeszetesen sulyozottak, tehat a vegzettek szamahoz kepest merik fel az elhelyezkedettek munkahelyet. Nyilvan ha evente 5 tengeerbiologus vegez, akkor ahhoz kepes, es nem a sokezer bolcsesszel egybevetve.
      Szerintem egyebkent a kozgaz kepzes pont olyan egyoldalu, mint a jogasz, vagy a bolcsesz. Sok olyan egyetemet vegzett kozgazdasz van, aki nem kepes policy szinten ertelmezni a dolgokat, mert nyulvan ezt neki sosem tanitottak. De innentol mar minden az egyeni kivancsisagon, ertelmi szinvonalon mulik. (Megjegyzem egyebkent, hogy pl. keves olyan sotet embercsoport van, mitn az orvosok. Tisztelet a kivetelnek. Egyebkent meg jo okkkal is azok, mert ha egy orvos komolyan veszi a hivatasat, akkor tenyleg csak annak el, es azt tanulmanyozza, es nem jut ideje masra. De hogy sokszor milyen fajoan nem kepesek kitekinteni abbol a hivatasbol…)
      Valoszinuleg egyebkent nem kene 5 ev kozgazt tanulni ahhoz, hogy valaki menedzser asszisztens legyen, vagy sok evet jogot tanulni ahhoz, hogy valaki egy ugyvedi irodaban a mar elkeszitett szerzodeseket atirja adott modell szerint (pedig mennyit s.ggelt az egyetemen, de miert is? Hogy legyen altalanos jogi kulturaja… ). Vagy pl. a mi adminisztracionkert felelos szuper masterekkel rendelkezo kozgazdasz, aki annyit csinal, hogy listaba osszerakja a kiadasok / bevetelek szamlait, amit aztan elkuld a konyvelonek, valamint minden projektmenedzsertol negyedevenkent bekeri azt az excel file-t, amibe a sajaty projektjeinkhez kapcsolodo szerzodeseket, kiadasokat bevezettuk (mi, akik kozott egy kozgazdasz sincs, de a porjekteket mi irjuk es menedzseljuk…. Rengeteg peldat lehetne hozni…
      De a szinteket ne keverjuk. Egy kerdes, hogy mit tud az adott munkaeropiac hsznositani az adott kepzesekbol. Es most mar persze nem csak orszag szinten gondolkozunk, hanem EU-s szinten a vandorlo munkaerovel szamolva.
      Masik kerdes, hogy mit gondol egy orszag / az Eu arrol, milyen strategia menten szeretne a sajat lakossagat kepezni, es mire – ha lenne kristalygombje. Egyelore meg ott tartunk, hogy kutatasok, statisztikak menten megprobaljuk kitalalni, mi lesz ajovoben, hogy alakulnak a munkaeropiaci dolgok es arra mit es hogyan kellene kepezni, hogy a munkaero kepes legyen evekkel kesobb is megallni ahelyet a vilagban.
      Es persze van az a szint, hogy egy adott orszagnak mennyi penze van arra, hogy a kepzesi rendszeret fenntartsa. Ha keves, es vagy nem fogjak fel, hogy a kepzes strategiai agazat, akkor bizony csokkenni fog az orszag versenykepessege hosszutavon. Es ebbol jon minden olyan napi problema, hogy kik tanitanak, mit, milyen minosegben es mennyiert… (a rosszul fizetett, alulmoptivalt tanero nem fog rendes munkat vegezni, es ennek meg is lesz a “gyumolcse”)

  3. Azt hiszem, ennek a vitának alapvetően az az oka, hogy aki nem bölcsész, mintha azt hinné, a bölcsészet tartalma kb. annyi, ami a középiskolai irodalomtankönyvben benne van… pedig az ember a “bölcsész” dolgok működésével csak akkor kezd el foglalkozni. Még mindig le tudok döbbenni azon, természettudósoknak milyen naiv elképzeléseik tudnak lenni nyelvről és kultúráról.
    Attól, hogy működni tudsz a mindennapi életben (=kultúra a szó ma hasznáaltos értelmében) és használni tudod a nyelvet, még nem érted automatikusan a működését is, ahogy én attól, hogy tudok számítógépet használni (sőt, bizonyos szinten szerelni is), még nem vagyok sem programozó, sem villamosmérnök. A bölcsészkaron viszont nem egyszerűen további adatokat tanulsz, hanem bizonyos jelenségek működését tanulmányozod.
    Egyébként anno nálunk épp a “olvasni szerető, szorgalmas, jó tanuló kislány” alkatúak muzsikáltak gyengén.

    1. Koszi Ilo. En is mondnai akartam. Ez a felfogas is resze annak az informaciohianynak, ami a magyar tarsadalomban egyes hivatasokrol el. POnt ez a jelenseg tanulmanyozas es analizis segit ahhoz, hogy ertelmes es kreativ munkat tudjak vegezni es ne csak egy vegrehajtoja legyek adott szabalyoknak monjuk egy cegen belul..

  4. Szerintem ez nagyon összetett probléma. Pályaelhagyó pedagógus vagyok, életem Olaszországban, Svédországban is egy kevéske ideig…és a barátnőm csábít Finnországba (a lehetőség adva van, én még úgy vagyok, a saját koszomat jobban el tudom viselni). Szerintem a probléma alapvetően az, hogy a friss diplomások ,akik több használhatatlan diplomával rendelkeznek egyből vezetők akarnak lenni, az orvos sem akar rezidens lenni , nem akar ügyelni (közben nem ismeri fel a vércukor mérőn a HI jelzést, a beteg meg meghal), a pedagógus nem akar napközizni és a jogász sem akar tili-toli munkát. A barátnőm jogász, tavalyi évben 12 jogászt akartak felvenni az egyik minisztériumba-de nem tudtak betölteni minden helyet, mert a friss diplomásoknak oda derogált elmenni. A kedves friss diplomásoknak alázatot is kellene tanulniuk, mert akkora a képernyőjük, mint a mozivászon.Összegezve mindenki egyből vezető akar lenni, kevés munkával sok pénzt keresni. De itt van még az is, hogy a gyerekek jogaira való tekintettel megszünt az oktatás az iskolákban, lassan az érettségi követelmény az írni-olvasni tudás. A kolléganőm azért nem dolgozik 3. hete, mert a lánya szóbeli érettségiéje együtt tanulnak!!! A leányzónak van ugyan 2 közép nyelvvizsgája, de magántanárnál tanulta, a kiscsaj a gimi alatt félévente többet vitt el a családi kasszából magántanárokhoz , m a Corvinuson 1 félév tandíja. Nyilván felveszik majd a fizetős szakra, el tudjátok képzelni, mi lesz ha kollokvium lesz, meg szigorlat…anyu majd veszekedik a professzorokkal 😛 Volt egy diákmunkás kollégám, aki az orvosi egyetemen 12 félévet lehúzott, de még csak 10 lezárt féléve volt. Azon most ne lamentáljunk, milyen orvos az, aki minden évet 2x jár, de a 800.000 Ft/félév tandíjat pl az én adómból is fizetjük. Ő lesz az, aki gondolkodás nélkül elmegy 21.000 koronáért dolgozni Göteborgba, miközben egy svéd doki 65.000 koronát keres (mert a hülye felszorozza az aktuális árfolyammal a felkínált összeget :-P) A magyor kívűl nincs még egy nép, aki szembeköpi magát…ezért gondolják sokan, ha kimennek külföldre majd jó lesz nekik. És majd találkoznak Angliában a white trash-sel, rómában a bevándorlók elleni tüntetőkkel, svédországban a méla undorral, amivel a “bevándorlókat” illetik. Aki itthon dolgozik és becsületes, az itthon is megél, a gazdasági válságban is elindultak/megmaradtak vállalkozások…és ismerek olyat, aki fejvesztve menekül(ne) vissza, de már nem tud (pl kiesett a rezidensi képzésből).

  5. Azert most megnyugtattatok, hogy a bolcsesz diplomak lenezese nem kizarolagosan olasz jelenseg ;).. Mivel itt is nagyon elterjedt ez a szemlelet.. Meg egy harom evet (8 ev alatt) vegzett ‘ingegnere gestionale’ is felhuzza az orrat ha a bolcseszkar kerul szoba, es ez a mentalitas a munka teren is sokszor hasonlo. Legtobbszor ez azert merul fel, mert sokan nem tudjak ertekelni azt a (humanus jellegu) tudast, ami a jelenlegi piaci kovetelmenyek szerint nem konkret, rogton hasznosithato es profitalo. Szerencsere azert ez nem mindenhol van igy, bar legtobbszor anyagiak szempontjabol meg mindig jobban megfizetik az elobb emlitett (semmire se szakosodott) mernokot, mint egy szakdiplomaval es tapasztalattal rendelkezo bolcseszt. Egyik ismerosom huga nemreg iratkozott be Antropologia szakra, es a csalad/baratok egyontetu reakcioja az volt, hogy: -SEI PAZZA! Non troverai mai un lavoro! ;))

    1. Hat, en egy idoben pont azt lattam, hogy svajci bankok kimondottan bolcseszeket kerestek, mert egy atlagos kozgazdasz nem volt kepes egy rendes levelet mgirni a costumerek fele… persze ez is csak kiragadott pelda. E pillanatban sztem egy-ket profilon kivul mindenkinek problemai vannak az elhelyezkedessel. 43 eves ugyved ismerosom napi 12 orat galyazik m inimalberert, mert sajnos nem orokolt kedves papatol egy bejaratott ugyvedi irodat. A finmeccanica csoport (talan a legnagyobb es legszervezettebb egesz OO-ban,)ahol en gyakran jarok kepzesek miatt, a mernokok maguk panaszkodnak, hogy rosszul fizetik oket es adott idore szolo szerzodeseik vannak. (nem az oregek, hanem a fiatalok persze). A kozgaz diplomaosk ugyanaugy call centerben dogloznak, mitn a biologusok… Hiaba, ha nincs munka, akkor nincsen.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s