Infrastruktúra

Vásároljunk gyorsan, hatékonyan

A fogyasztást könnyítendő, mindenfélét kitalálnak a nagy szupermarket-láncok errefelé. Persze az automatikus kassza már Mo-n is létezik, idént a Tesco-ban láttam, ez tehát már nem újdonság. De van még hová továbblépni.

Az esselunga, a coop pl. olyan szolgáltatást is nyújtanak, amivel jelentősen le lehet rövidíteni az áruházban töltött időt.

Akinek van törzsvásárlói kártyája (vagy valami hasonló hűségkártyája), az regisztrálhat a gyorsvásárló opcióra is. Ez annyit jelent, hogy a bejáratnál elvesz egy kis készüléket, amivel a kosárba tett termékek vonalkódját menet közben leolvassa. Amikor a kasszához ér, akkor csak odaadja a készüléket, a vásárolt dolgok pedig már bent vannak a szatyrokban. Nem utolsósorban így az ember azt is tudja egészen pontosan, mennyit fog költeni, akár korrigálhatja is a listáját, ha soknak tűnik a fizetendő.

Nem kell ecsetelnem, hogy egy nagyobb bevásárláskor (pl. a hétvégi rohamban) mennyi időt nyer az ember, ha nem kell mindent még egyszer kipakolni a kasszánál és utána bepakolni a szatyrokba. Jobban el is lehet osztani a bevásárolt árut, ha menet közben egyesével pakoljuk, nem rohanva a kasszánál. Ráadásul külön kassza van az így vásárlóknak, ahol most még nincsenek tömegek.

Igen, van néha ellenőrzés és szúrópróba szerűen kipakoltatják az ember szatyrait, de ez viszonylag ritkán fordul elő.

Van viszont egy másik opció, amivel rengeteg időt lehet veszteni, de ha van az embernek ideje vele játszani, valamennyit spórolhat vele.

Ez úgy működik az esselungában, hogy  a bejárat előtt elhelyezett totemeknél ki lehet választani 6 leárazott terméket, amit a kártyánkra azonnal fel is regisztrál a szerkentyű.  Igazi idegjáték, mert rengeteg a termék, de csak hatot választhatunk a sok közül minden egyes vásárlási körben. Ugyanakkor bent, a vásárlótérben állandó akciók vannak, és ha nem követkük naponta, hogy azon a héten mi van leárazva, akkor esetleg olyan termékekre kérünk árengedményt, amire amúgy is van, kártyától függetlenül. A kedvezmények viszont nem adhatók össze, tehát ha az egyébként is leárazott termékre pazaroltuk az aktuális 6 lehetőség egyikét, akkor így jártunk.

Bonyolult? Az. Nekem nem is nagyon van ehhez türelmem (valahogy úgy képzelem, hogy htb. anyák és nyugdíjasok tudják ezt a dolgot figyelemmel kísérni. Ráadásul nem lehetolyan sokat spórolni a dolgokon, hogy valóban megérje a belefektetett időt.

Étel - ital

Schiacciata all’uva

Szezonja van, minden ősszel nagy mennyiségben találunk mindenhol belőle, már legalábbis Toszkánában, és leginkább Firenzében.

Nagyon egyszerű édesség, mint sok más Toszkán étel.

Kenyértésztát használunk (igen, cukrozatlanul), amire sötétvörös szőlőszemeket és cukrot szórunk. Én örülnék neki, ha lehetne mag nélküli változatot használni, de a puristák szerint csakis a magos szőlő a megfelelő.

Íme az elkészítése: http://www.youtube.com/watch?v=8rmFDVxFhfg

 

 

Firenze

Accademia

Ha még nem láttátok az Accademia gyűjteményét (tudjátok, ahol az eredeti Dávid található), vagy szívesen megnéznétek újra, akkor érdemes szeptember végéig, azaz még a jövő héten kihasználni az esti nyitvatartásokat.

Kedden és csütörtökön este 10-ig tart nyitva, és speciális programokkal vár:

– kedden kell belépőt fizetni, de van ingyen vezetés,

– csütörtök este 7-10h-ig ingyenes a belépés.

Az alapgyűjteményen túl van egy arte torna arte című kiállítás, a klasszikusok ihlette modernekről, illetve egy nagyon érdekes hangszerkiállítás is.

Infrastruktúra

Bicikli

A HVG-ben talàltam az alàbbi cikket: (megjegyzem, hogy lassan 2 eurós literenkénti benzinárnál már nagyon ideje volt erről beszélni…)

2012. szeptember 19., szerda, 07:40 • Utolsó frissítés: 2012. szeptember 19., szerda, 08:27
Szerző: MTI


Autósból biciklisnemzetté válik Olaszország – így kommentálta az olasz sajtó az erősödő kerékpártrendet, amelybe már a divatházak is bekapcsolódtak.

A gazdasági válság és a drága üzemanyag miatt az olaszok autó helyett egyre inkább kerékpárra ülnek. 2012 első hat hónapjában kétszázezerrel több kerékpárt vásároltak, mint a tavalyi évnek ugyanebben az időszakában. 2011-ben 1 millió 750 ezer biciklit adtak el – számoltak be a lapok a megváltozott közlekedési szokásokról.

Az újságok szerint Olaszországban utoljára a második világháború után volt ekkora divatja a kerékpárnak.

A legtöbben a városi utcákon használható “city” kerékpárfajtát választják, amely már két-háromszáz euróért megvásárolható. Ennek többszörösébe kerül az elektromos kerékpár, melyet egyre többen vesznek a dombokkal és emelkedőkkel teli Rómában.

A kerékpárdivat a kereskedők mellett a bicikliszerelőknek is kedvez. A Kétkerekű Járművek Nemzeti Szövetségének adatai szerint az olasz otthonokban harminckét millió régi kerékpár van, ezek karbantartására egymás után nyitnak a szerelőműhelyek.

Kerékpárra álltak át az olasz divatházak is: elsők között a Dolce&Gabbana és a Gucci készített saját márkájú és stílusú kerékpárt. Biciklihez illő szoknyát, nadrágot és cipőt kínálnak az olasz butikok is.

Az olasz bicikliseknek azonban főleg kerékpárútra lenne szükségük. Rómában 225 kilométeren haladhatnak saját sávban. Az olasz fővárosban 2008-tól működő bike-sharing szolgálat 29 állomásán 271 kerékpár bérelhető. Milánóban 135 kilométer a kerékpársávok hossza, és 143 bringakölcsönző állomás létezik.

Munkakeresès

Óvatosan a munkákkal

Több mailt is kaptam, amiben jeleztétek, hogy sok olaszországi munkahirdetés esetében (és most kimondottan a magyar cégek hirdetéseiről beszélek!), semmi nem lett a dologból, sőt, rosszabb esetben kicsit megvezették a jóhiszemű vállalkozókat.

Először is tudom, hogy mindenki, aki már itt él, vagy nagyon szeretne itt élni, mindent megtesz azért, hogy valamilyen munkalehetőséghez jusson. Hajlandó befektetni, ingyen munkát vállalni az elején. Sajnos, ezt sokan ki is használják.

Mindenekelőtt olvassátok el ezt a bejegyzést arról, hogyan szoktak a hazai vállalkozók ingyen munkát kérni az itt élőktől.

Aztán pedig még pár jótanács:

– ne dolgozzatok ingyen. Senkinek, semmilyen célból. A munkátoknak ára van, és ha hetekig foglalkoztok egy cég ügyeivel, azt minimum fizessék ki óradíjban.

– Legyen szerződésetek. Még ha csak alkalmi is a munka. Mivel egy netről ismert magyar cégről gyakorlatilag semmit nem tudtok, ne kockáztassátok, hogy napokig nekik dolgoztok és minimális garancia sincs arra, hogy ezt elismerjék. (Arról nem is beszélve, hogy probléma esetén esetleg egyedül maradtok az olasz féllel, mert kihátrál mögületek a kedves magyar ember…)

– Ne higyjetek a megkereséseknek. Sajnos ezt kell mondanom, de annyi hatalmas önbizalommal rendelkező kezdő vállalkozó van, nagy dumával, hogy mindenki elhiszi, hogy virágzó vállalkozás van a hátuk mögött. Holott ha neten konkrétumok nélkül keresnek ingyen munkát, valószínűleg éppen hogy semmi nincs a hátuk mögött. (Ez az esetek 99 %-ban így van. A maradék egy % viszont úgyis profin áll hozzá, azaz szerződést ajánl stb).

– ha valaki hosszan húzza a tárgyalási periódust, azt ejtsétek. Ha nem tudja, mit akar, és az mennyit ér neki, akkor egy perc időt sem érdemes rá vesztegetni.

Egyelőre ennyi, de kérek mindenkit, nagyon legyen résen, ha nem akarja, hogy megvezessék.

Országjárás

Venezia

A múlt héten Velencében voltam, végre egyszer (először) nem “turistaként”, hanem munka miatt. Persze voltam én már Velencében, mindig átutazóban, a tömegben, rohanva.

Most viszont egy helyi szervezetnél voltunk, projekt-találkozó,  egy palazzoban a freskók alatt tartva a kávészünetet, és a San Marco tér mögött vacsorázva (szigorúan a helyiek szervezésében).

Furcsa érzés volt a szünetekben kimenni az utcára, ami a Canale Grande-re nyílt. De végre beszéltem egy igazi velenceivel arról, hogy hogyan élnek ők ott nap  mint nap.

Egyrészt nagyon más ritmusban. Ugyanis kocsival természetesen nem tudnak behajtani, így mindent vaporettoval ( a turistahordákkal megosztva) vagy gyalog intéznek. Ez utóbbi egészen egészséges életmódot jelent, mert a hidakra le-fel gyalogolni, húzva a bevásárló carrello-t, azért nem rossz testmozgás.

Bevásárlás: igen, vannak helyben is supermercato-k, de leginkább a szárazföldön vásárolnak be, aztán az autót Velence szélén letéve, kerekes kiskocsikkal viszik haza (több részletben) a cuccokat.

Esténként helyben is sok szórakozóhely van, de sok fiatal eljár Velencén kívülre. És ami az árakat illeti, három ár van: egy a helyieknek, egy az olasz turistáknak, és egy a külföldieknek. Ez utóbbi van az étlapon, így persze kevesebbet fizetünk, ha mégsem külföldi turisták vagyunk. (Ez meg is esett velünk, az árak alapján első este leglább 40 euróra számítottunk, végül 25-öt fizettünk.

A lakásárak persze az égben, mert nagy a kereslet. Nagyon nedvesek a lakások, de arra már nem akartam rákérdezni, mennyi ízeltlábú és patkány van, szerintem rengeteg.

A közbiztonságVelencében jó, Mestrében katasztrófális (ez utóbbi rengeteg bevándorlóval rendelkezik, és a drog is hatalmas probléma már évtizedek óta).

Egyébként immár turistaként, az utolsó fél napot városnézéssel töltöttük, hatalmas volt a tömeg, a vaporetto egy órás jegye 7 euróba került – és ezzel még nem tudjuk oda- vissza megtenni az utat a vonatállomás és San Marco között (kivéve, ha gyorsított járattal megyünk, és azonnal fordulunk). Erre megoldás a kétnapos jegy, vagy a bárki által kiváltható Carta Venezia, ami olcsóbb jegyekre jogosít fel.

De gyönyörűek a hidak, az utcácskák, a színek.  A nemrégiben épült Ponte dell’Academia-ról remek a kilátás a tenger felé. Szóval Velence mindenképpen megér egy sétát.

Felhìvàsok

Felhívás

Négy éves lesz a blog hamarosan… szinte hihetetlen. Erről írok majd többet az évfordulón, de addig is azt szeretném kérni Tőletek, az olvasóktól, hogy ha van valami olyan “olasz téma”, amiről nem írtam, vagy amit szeretnétek olvasni, akkor írjátok meg kommentekben.

Nem ígérem, hogy azonnal mindenről lesz bejegyzés, de jó lenne, ha interaktívabb lenne a  dolog, és én is látnám, mi lenne érdekes a továbbiakban.

Várom a kommenteket 🙂

Üdv. minden olvasónak,

Gabi

 

Étel - ital

Aqaba

Tegnap végre kipróbáltam azt az elegáns pizzériát, ahova elsőre nem sikerült bejutni, de most màr értemi is, miért. Az Aqaba-ról van szó.

Sesto Fiorentinoban található, egy gyönyörű villaépületben és a hozzátartozó parkban. Ez utóbbi persze csak jó idő esetén használható, így érdemes sietni, ha idén élvezni akarjátok.

A hely elegáns, és a pizzák mellett primo-k, secondo-k is vannak, a nagyon jó desszertek mellett. Árak az átlagosnál magasabban: egy pizza 7 eurótól felfelé, egy desszert szintén. De nagyon szép estét lehet eltölteni a parkban üldögélve…

Érdemes előre helyet foglalni, mert általában telt házzal fut.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Firenze

Válság? Éljen a cserekereskedelem

Szeptermber végén nyit Firenzében (via Poliziano, 7 rosso) a “L’è Maiala!” nevű étterem.

(A név magáért beszél, és kihasználom az alkalmat, hogy “versenyt” hirdessek: a jó fordítást várom :))

Úgy működik a dolog, hogy az éttermi ételekért (illetve elvitelre készített kajákért) a pénzen kívül tárgyakkal is lehet fizetni. Igaz, hogy előre telefonon be kell jelenteni, hogy mivel fizetnénk, és nem mindennel lehet, de alapvetően, ha saját termesztésű zöldség, gyümölcs, értékesebb tárgy, esetleg magunk által készített kézműves termék akad otthon feleslegben, azzal már mehetünk is a vendéglőbe.

Hagyományos toszkán konyha, kiadós adagok és nem túl magas árak várhatók, és persze az alkudozás, az asztalnál.

Info itt.