Ismét egy kevésbé központban levő bárról írok, ami ugyanakkor több pirospontot kap: egyrészt le lehet benne ülni, jó időben előtte is, a szabadban.
Másrészt nyitva van vasárnap is, még délután is, így ha gyors süteménybeszerző helyet keresünk, ide lehet menni.
És nem utolsósorban: jók a pasta-i. Ez egyáltalán nem olyan magától értődő, mint gondolnánk. Sok helyen van közepes minőségű (ipari) péksütemény, és ha valaki turistaként kóstolja, még le találja vonni a következtést, hogy ez mindenhol így van. De nem. A blogon bemutatott bárokban nagyon jó péksüteményeket árulnak, és másra nem is érdemes költeni. Nyilván az ittlakók – áldozatos kóstolások árán – már nem nyúlnak mellé, de ha ój helyre megyünk, nagyon oda kell figyelni, mit veszünk meg, már ha nem akarjuk elrontani a reggelünket.
2 thoughts on “Caffè di Firenze – 6”