Mindennapok

Így kerestek Ti – 2012

internetMár hagyománya van a blogon, hogy az új évre összefoglalom a legérdekesebb, legviccesebb, vagy legfurcsább kereséseket, amikre a net kidobja  a blogomat.

Hogy jókedvvel kezdjük az új évet, meg kell néha állni és mosolyogni egyet magunkon.

Idén is volt néhány vicces dolog, ezek:

– 10 dolog amit ne csinálj olaszországban – csak tíz?

– miért pont olaszba lehet menni – a mondatszerkesztés terén küzköd kihívás. De ki mondta, hogy olaszba’ lehet menni?

– salsiccia hol lehet kapni? – Salsiccia-t Oo-ban, kolbászt otthon.

– én keresek egy kedves hölgy a házasság email e-mail 2011 – was?

– k (nem összefüggésben az előző kereséssel…)de hogy egy K betűre pont  a blogom felel…

– öregek gondozása otthon menyi pénzt kérnél este 6-tól reggel 10 óráig

– olasz nok – ahá, a magyar férfiakat is érdekli…

– megvenni nylon zacskokat – mi van? 🙂

– ügyvédek akik segitenek az afrikaiaknak a letelepedéshez magyarországon – mondom afrikaiakat, Magyaro-n. Ez egy olasz blog…

– fröccsöntés baleseti veszélyei – na ezt végképp nem tudom mihez kötni

– angol átlagkereset buszsofőr – az is egy másik ország…

– de akkor nem adsz neki egy utolsó esélyt se? okés, én azt értem. Énmeg pl. túl sokat foglalkozok noémivel! már adtam……de nem változott semmi az nembaj.. – ez most egy keresés, vagy valaki tévedett??

– munkahelyi balesetek képek – ?

– olaszok hangosak – igen

És végül:  vicces olasz mondatok – ez a blog ugyan nem olasz mondatokat kezel, és nem mindig vicces, de azért szeretettel várlak Titeket jövőre is… 🙂

images

Étel - ital, Mindennapok

Karácsonyi menü

Az elmúlt két évben a karácsonyt Olaszországban töltöttük. Addig valahogy mindig inkább Bp-en karácsonyoztunk, de most, hogy a nipotini-k olyan korban vannak, hogy miattuk és velük élvezet ünnepelni, változott a stratégia.

Így végre egy igazi olasz karácsonyi menüt is láttam testközelből – méghozzá dél-olasz sógornőm jóvoltából, aki remekül készíti a halat és tenger gyümölcseit, lévén a tengertől karnyújtásnyira nőtt föl.

Mielőtt továbbmennék, azért ajánlom az elmúlt években karácsony témában írt bejegyzéseket, ott már sok recept van, ezeket nem írom le ismét.

Panettone, variációk maradék panettone/pandoro-ra, karácsonyi szokások, receptek.

De visszatérve a menühöz, nagyon elegáns ételsort ettünk végig 24-én este, a tenger jegyében.

Előételként kagylólevessel  (zuppa di cozze) kezdtünk. A receptjét megtaláljátok, ha rákattintotok, ez fekete kagylóból készül, amit mélyhűtve is megtaláltok a boltokban – persze akinek lehetősége van a frissre (és olaszra, nem spanyolra), az mindenképpen azt használja.

Volt aztán spaghetti alle vongole – az a kisebb, világos kagylófajta.

Ennek elkészítéséről találtam egy videót is:

Magyarországon valószínűleg már a kagyló beszerzése is akadályokba ütközhet, de ezt azért el lehet készíteni a fekete nagyobb kagylóval is (bár ebben a menüben az kicsit ismétlés lenne). Viszont, ha frissen vesszük a kagylót, irdatlan sok időbe telik a tisztítása – sógornőm becsületére legyen mondva, ő a két gyerek és a négy felnőtt vendég (családtagok, annyira azért nem vendég) mellett is nekiállt tisztogatni. Az is igaz, hogy tenger mellett laknak, kár lett volna kihagyni az aznapi friss hal- és kagyló-ételeket.

A tisztítás után maga az étel elkészítése nem nagy kunszt, hamar megy és nagyon finom.

Ezután jött persze a secondo, szintén hal: filetto di pesce in crosta di patate.

Ehhez friss tengeri hal-filét használtunk  – ez szintén gondot okozhat Mo-n, akik viszont itt élnek, azoknak akár a dorata-t, akár a spigola-t de még a baccalá-it is csak ajánlhatom (errefelé kevesen eszik meg a folyami halakat, a tengerihez képest zsírosnak és mocsárízűnek találják).

Ugyanakkor ez az étel akár fagyasztott halból is elkészíthető, ha otthon nehéz hozzájutni frisshez. Viszont: nagyon erős fokhagyma-íze van, amitől az este mondjuk nem feltétlen lesz romantikus, de az étel mennyei.

Tehát: egy kisebb tepsit kiolajozunk (csakis olíva :)), jó adag aprított fokhagymát rászórunk, és hajszálvékony (kb. 1 mm-es, vagy kisebb, ha sikerül) krumpliszeletekkel kitapétázunk (lehet reszelni is a krumplit…). Sózzuk, borsozzuk, és erre fektetjük a halfilét. Erre ismét krumpliszeletek jönnek, meg fokhagyma. Olajjal megöntözzük és forró sütőbe tolva (180 fok) kb. 20 percig sütjük. (Ha nagyon nagy adagról van szó, akkor persze hosszabban.)

Kívül ropogós lesz, belül nagyon ízes a hal, hmmmm. Én esetleg kevesebb fokhagymával készíteném és mondjuk rozmaringot tennék hozzá – az alaprecept variálható.

Ezután már csak az édesség maradt, amit én készítettem, volt ott krémes meg aprósütemény, de igazándiból ezt az olaszok nem igazán értékelik. Ha én nem készítettem volna édességet, akkor lett volna panettone meg pandoro, és ennyi. Az is igaz, hogy mire idáig értünk, már nem volt nagyon hely a gyomorban, de nálunk Mo-n elképzelhetetlen bármi ünnep krémes sütemény nélkül.

Érdekes volt, hogy amikor  éjfél tájban felértünk Carpegnaba, ahol aludtunk, akkor a helyi bárok nemhogy nyitva voltak (szépen kidíszítve, gyertyákkal és karácsonyi égőkkel éppenhogy megvilágítva), hanem mindenkinek, aki az éjféli miséről jött panettone-t és némi likőrt kínáltak (ingyen). Hihetetlen hangulata volt ennek az éjféli evés-ivásnak, karácsonyi köszöntéseknek.

Talán még nem késő hasonló menühöz beszerezni a hozzávalókat, én mindenesetre boldog karácsonyt és jó ünneplést kívánok mindenkinek 🙂

Ügyintézés

Kerék update

CERCHIOTegnap panaszkodtam, de estére megoldódott. Ez is olyan jellemző itt, a végletekig megy a “feélreértesek, mindenki jót akar, csak valahogy nem áll össze semmi” történet, aztán egy perc alatt megoldják.

Tegnap a bejegyzés után még durvult a helyzet, ugyanis amikor továbbra sem jött meg a 4. felni, és más gumisokkal is beszéltünk, kiderült, hogy ez a felni egyáltalán nem is jó a kerekekhez. Nem, nem mi vagyunk ilyen bugyuták: az elején a párom telefonon rákérdezett, hogy ez a számú felni egészen biztosan jó-e az adott gumihoz és igent mondtak, többször is. (Ez is mekkora biznisz, mindenhez mindent legyártunk sok variációban, így tuti költeni kell és nagy az esélye a rosszak megvásárlásának 🙂

Hozzáteszem, hogy kiderült közben, hogy a netes felnis pasi jó fej – csak rendezetlenek a munkatársai, a szállító is jó fej – csak karácsonyi hajtás van. A sokszáz telefon közben a párom mindenkivel összehaverkodott, a felnis pasiról kiderült, hogy nagy ismerője a későgót művészetnek(!), erről nyomtak is egy kisebb megbeszélést ügyintézés közben, mivel a párom is elég tájékozott ezügyben…  Szóval minden nagyon pozitív hangnemben zajlott, csak éppen kerekünk nem volt délután négyre. Indulás előtt másfél nappal.

A párom erre fogta magát, elindult  a helyi gumisokhoz és addig ment, míg talált egyet, akinek volt használt gumija, pont a meglévő felnikre (ami egy elég spéci méret, szóval ennek az esélye eredetileg tendált  a nullához…). Az semmi, de hajlandó volt odaadni 200 euróért úgy a négy gumit, hogy karácsony után 100-ért visszaveszi.

A felnis természetesen karácsony után kicseréli a felniket jóra. Szóval estére lett téligumink (most az már említésre sem érdemes, hogy a nagy káoszban a párom zsebrevágta az én autóm kulcsát, emiatt nekem este 8-ig az irodában kellett dekkolnom, őt várva – pakolás és készülődés helyett :))

Annyira jellemző ez a történet az olaszokra… hogy soha semmi nem megy simán, hogy igazándiból mindenki jószandékú, csak nem dolgozik pontosan, nem sikerül másokkal egyeztetve előre menni… szóval ezek a porszemek a gépezetben teszik olyan élhetetlenné az országot, illetve a csodás megoldások – mindig szigorúan az utolsó pillanatban, amikor már az őrület határán áll az ember- teszik olyanná, hogy az ember mégsem tudja teljesen utáni az egészet…

Hát, ezek után és ezzel a zárszóval most már jó készülődést mindenkinek az ünnepekre… 🙂

(ps. és szorítsatok, hogy ne legyen hófúvás, jegeseső, kilométeres sorok hazafelé – ezekből mindenben volt már részünk az elmúlt évek utazásai során…)

(ps. 2. azt elfelejtettem mondani, hogy tegnap estére a 4. felni már úton volt, és mivel az volt a rendelkezés vele kapcsolatban, hogy a gyorsposta cég fi-i lerakatában vesszük fel – amikor még azt hittük két napja, hogy onnan egyenesen megyünk a  gumishoz. Így ma reggel hol kezdtük a napot? Na hol??? Igen, a gyorsposta cég lerakatában. De ez már olyan groteszk, hogy ha valaki mesélné, nem hinném el neki a sztorit. )

Ügyintézés

Kerék

Ezt most meg kell írnom, legalább terápiás célból. Meg azért is, hogy ismét lássátok, ilyen egy ország ez…

Tehát: tavaly a téli hazautazás előtt a párom vett 4 db téligumit és 4 db felnit két különböző cégtől a neten. A gumik azonnal megjöttek, a felni nem. Két héten keresztül ment a huzavona, hogy naponta többször felhívtuk a céget, akik természetesen megígérték, hogy már el is indult a kerék, de aztán másnap kiderült, hogy mégsem, nem egészen, nem pont úgy. Míg végül a karácsony előtti héten kinyögték, hogy az nekik nincsen raktáron, tehát majd esetleg jövőre küldenék.

Nem részletezem, végül a pénzt visszakértük, a téligumi ment a tárolóba, mi pedig nyárigumikon utaztunk haza, Ausztria felé, mert ott állítólag nem utaznak a téligumitlan olasz autókra, ha nincsen konkrétan hideg. A szlovének igen, mindegy, milyen idő van, ők keresni szeretnek az országon átautózó olaszokon, akik iránt valamiért nagy ellenszenvvel viseltetnek – ami egyébként kölcsönös, de ebbe most talán ne menjünk bele.)

Mázlink volt, jó idő volt végig, semmi fagyos út, meg hóesés.

Idén október végén a párom keresett egy másik internetes felniárusítót és megrendelt tőle 4 felnit. Direkt olasz céget keresett, nehogy félreértés legyen, vagy egyéb probléma.  (Mielőtt kérdeznétek: nagyon sokkal olcsóbb a netes vásárlás, ezért ragaszkodunk ehhez).

A felni meg is jött november 26-án. Csakhogy: az egyiknek az egész oldala le volt karcolva. Igen, ettől még működik, de azért egy 100 eurós tételnél  ne legyen ilyen minőségi hiba az árun. Ugyanakkor mi már rutinosak voltunk: felhívtuk a céget, hogy egészen biztosan van-e nekik raktáron még egy ilyen, mert ha nincs, akkor maradunk ennél (ld. tavalyi tapasztalat), ha van, visszaküldenénk.

Mondták,  hogy raktáron nincs, de november 26-a van, karácsonyig ötször megjön a német cégtől, akiktől ők veszik, ha véletlenül mégsem, visszaküldik nekünk a karcosat.

Jó, felni visszaküldve a céghez. Két hét teljes csend, majd amikor telefonon ismét üldözöbe vettük őket, mondták, hogy sajnos mégsem jött meg a német cégtől, így visszaküldik a karcosat, van  még idő. Múlt hét hétfő óta megy az a műsor, hogy naponta 5-ször telefonálunk nekik, és ők elmondják, hogy de most már jön a felni a németektől, megvárják. Mégsem ért még ide, tehát küldik. Jajj, már úton van, gyorspostai küldemény, azonnal idér. Nem, mégsem.

A múlt hét közepén a párom nagyon határozottan megkérte őket, hogy azonnal adják postára a karcosat, nem érdekli, jön vagy sem a németektől a jó.

Csütörtökön eltűntek, nem válaszoltak a telefonra. Pénteken igen és állították, hogy azonnal küldik a gyorspostával, hétfőre megjön. Szombaton telefonon mondták, hogy minden ok, de hétfőn nem érkezett semmi. Délutánra azt is kiderítették, hogy valaki tévedett és mégsem adta fel a küldeményt, amit mi onnan tudtunk, hogy már a gyorsposta céggel is félóránként beszéltünk (akik természetesen nem tudtak ilyen küldeményről beszàmolni. De hogy lássátok, milyen jól tudnak az olaszok ködösíteni: a felnis cég még küldeményazonosítót is megadott, hogy azon a számon küldték a felnit).

De kedd este fel ötre megy hozzájuk a gyorsposta cég, ahogy minden nap, mert velük ilyen folyamatos szerződésük van, küldik a felnit – ezt már a tulaj mondta, akit indulatosan követeltünk a  telefonban. Kedden  este hotline voltunk a tulajjal (szerdára – mára a gumisnál időpontot foglaltunk személyesen, hogy nehogy véletlenül most ne érjen rá), aki élő adásban közölte, hogy éppen ma este nyolcig nem ért oda a gyorsposta. De majd szerda reggel küldi.

Nem részletezem, főleg azt, mennyire idegesek vagyunk.

Ma reggel ismét hotline közölte a tulaj, hogy személyesen elviszi a gyorsposta székhelyére és holnap reggel itt lesz.

Ha ez így lenne, akkor reggel felvennénk a firenzei lerakatban, és a gumisnál a módosított időpontban fel tudnánk tetetni, és a tervezett időben (pénteken) el tudunk indulni haza.  De ezek után van ember, aki ebben még hisz???

(Most nem számolnám össze, mennyit költöttünk telefonra. )

Ráadásul idén jég, hó, minden lehetséges, tehát nem is szívesen indulnánk el téligumi nélkül.

Azért ilyen sztorikat még a régi jó Mo. sem tud naponta produkálni…

Ügyintézés

Ha Olaszországban dolgozol, figyelj oda nagyon…

Ezt kommentben írtam, de kiteszem bejegyzésként is, mert érdekes lehet.

Mi történt velem nemrégiben: én az alap munkámban contratto a progetto-val dolgozom, sokkal. Azaz minden egyes tevékenysegre készítenek egy contratto-t. Ezeket első menetben be kell jelenteni a centro per l’impiego-nak, mert addig nem is érvenyes a dolog, amíg ez nincsen lejelentve (minden későbbi járulék-befizetés alapja, a nyilvántartas alapja).

Mivel ideérkezésemkor másfél évet az adminisztrációban dolgoztam, pontosan tudom, mit kell csinalni, azt hol tartjuk nyilvan stb. Ráadásul projekteket menedzselek, és ezekben én írom a szerződéseket, amelyeket le kell jelenteni az adminisztrációnak, hogy ők lejelentsék a centro per l’impiegonak.

Nemrégiben kerestem valamit, és bementem a cégünk centro per l’impiego-s jelentés-listájába, ahol döbbenten vettem észre, hogy a saját cégem az én aktuális 6 contratto-mból  5-öt nem, vagy késve, vagy alacsonyabb értéken jelentett le.

Azonnal írtam mailt (hogy legyen nyoma) az illetékes (egyébkent testa di c..zo) kolléganőnek, copyban a főnöknek, azt kérdezvén, hogy lehetséges ez.
Mire mit válaszolt az, aki nem végezte a dolgát és aki miatt több szempontból hátrány érhet engem? Hogy én ne nézegessem az ő listáikat, mert a privacy miatt nem lehet.

A privacy arra vonatkozott, hogy a listában természetesen nem csak a saját szerződéseimet láttam, hanem másokét is. Amit egyébként simán magamtól fel tudok sorolni, mert pontosan ismerem a kollégák projekjeit és azokat, akik szerződéssel bedolgoznak hozzánk.
De nyilvánvalóan a privacy volt az elterelő hadművelet, hogy nehogy válaszolni kelljen és elismerni a hibát.

Mivel nagyon bedurrant az agyam, azonnal írtam még egy mailt, hogy nem nézegetem, de akkor tételesen adjon választ arra, mi a helyzet minden egyes szerződésem hivatalossá tételével, és milyen hátrány érhet az elmulasztott bejelentésekből (elképzelem, hogy 30 év múlva hogy fogom bizonyítani, hogy én dolgoztam ugyan, csak nem vagy nem időben lett lejelentve…).
Illetve: innentől kezdve miért bízzak meg abban, hogy a szerződéseimet lejelentik (és eddig mindegyiket lejelentették), es helyén kezelik?
Vagy minden egyes alkalommal privát mailben kell erről informaciót kérnem?
Ez utóbbira a mai napig nincs válasz.
A főnök magasról tesz ré, még arra sem méltatott, hogy válaszoljon valamit.
Namost: ez az a cég, ahol állandóan dolgozom. És meg ők sem képesek arra, hogy odafigyeljenek és jól végezzék a munkájukat. (Nyilvan tojnak rá, hogy annak idején lesz-e nyugdíjam…)

Ja, és ezek a kollégák nem közalkalmazottak, konkrétan azokbol a projektekből jön a fizetésük, amiket mi (én is) hozunk es megvalósítunk (azaz mi tartjuk el őket egészen konkrétan). Privát cég vagyunk, projektekből élünk. Azért fizetjük őket, mert már olyan sok a projekt, hogy a projektmenedzserek nem tudják az adminisztratív oldalat is csinálni (adók, járulékok, könyvelés stb stb).

Ha ez van a privat cégnél, mi lehet az államnál???????????
Valamint én tudom, mit kell keresni, hova nyúljak, ha valami gyanús, mit kellene csinálniuk, de valaki, aki nem jártas ebben, valaha rajött volna, hogy pl. nem fizetik utána a járulékokat???
És egyáltalan, nem lehet megbízni abban, hogy ebben az országban valaki normálisan végzi a munkáját?