Mindennapok

Egész évben motoron

Mert ugye mediterrán ország, de azért esik, havazik és hideg is van rendesen errefelé. Ettől függetlenül sokan egész évben motorral járnak, amihez megvan a megfelelő felszerelésük is. Ahogy egyre hidegebb lesz, egyre több ufószerű képződmény jön szembe az utcán. Mert ha a kutyáknak van teljes menetfelszerelése a télre, akkor a motorosoknak ne lenne???

Lehetőleg minden felgombolható, egy mozdulattal levehető, úgy, hogy az alatta levő ruházatot megóvja, de ne gyűrje.

Kezdjük a goletta-val, azaz a torokvédővel. Ilyen is lehet, mint a képen látszik, de lehet egész vállat takaró vagy amolyan sísapkás is.

Aztán haladjunk a pettorino felé, amit windstoppernek is hívnak. Ennek unalmasabb kiadása egy egyszerű mellény, de a profik a nyakban és deréknél hátul megküthető, többrétegű mellényfélét vesznek.

A melegítőkesztyű a motor akkumulátorához köthető, onnan kapja az áramot a melegítéshez.

A párásodásmentes sisakról és társairól most nem is mondok többet, haladjunk az egész testet fedő tuta antipioggia-hoz. Ez gyakorlatilag egy köpeny, amit valahogyan magukra erősítenek, és amitől pont egy földöntúli látogató képét öltik, főleg a visszapillantótükörben..

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A csizmatakaró is alapvető, hiszen nem szabad beáztatni a cipőt, főleg, ha még jelenése is van az embernek aznap.

Természetesen a motort is védeni kell, erre van a termoscud.

Értem is már, miért nem fogok én motorral járni: ha az év felében mindezt használnom kellene, hát nem tudom….
Reklámok

3 thoughts on “Egész évben motoron”

  1. Hmmmmm….. Minden motorosnak van menetfelszerelése? Én ezt nem így látom. Sőt! Amikor úton vagyunk – főleg nyáron, amikor ugye itt a hegyekben is több a motoros -, szörnyülködve látom, hogy milyen cuccokban motoroznak. Farmernadrág, szövetdzseki, papucscipő (!). Azt hiszem fogalmuk sincs, minek vannak kitéve. Otthon akinek a motorozás a szenvedélye tényleg vesz magának mindent, ami a védelemhez kell. És ez igazán jellemző a németeknél, akik meg is engedhetik maguknak a legjobb dolgokat.

    Volt egy szépnek indult nyári napunk, amikor elmentünk a Como-i tóhoz kirándulni. Estefelé, már épp hazatartottunk, amikor a kutyáknak valami helyet kerestünk, ahol megitathattuk volna őket, tehát kb. eggyel mentünk, amikor a szemből érkező sorból egyszer csak kilőtt egy crossmotor. Egyenesen elütött minket, azaz az autót. Betörte a szélvédőt, behorpasztotta az A-oszlopot (!), letörte a bal visszapillantót, behorpasztotta és végigkarcolta a kocsi majd az egész baloldalát. Egyetlen szerencséje volt, hogy nem jött mögöttünk senki, mert ha az elüti!
    A csattanás után sokkos állapotban ugrottam ki az autóból és rohantam megnézni, hogy meghalt-e… Azt hiszem artikulálatlanul üvöltöttem.
    Nem halt meg, de egy ujját nem lehetett megmenteni… A mentőket erős sokk alatt, az útszélen bömbölve várta. Úszott a vérben, lehorzsolta a fél arcát és végig a karját, a combját.
    Tudjátok mi volt a “védőfelszerelés”?
    Bukósisak – ez nemtette meg az életét, de lerepült róla – egy vékony nyári póló (!), rövidnadrág (!) és egy ócska lazán fűzött edzőcipő (ez is lerepült).

    És csak hab a tortán, hogy nem volt biztosítása….

    Mentők, carabinieri-k, szemtanúk (olasz módra: csődület), szondázás (szerencsére a párom aznap egy sört sem ivott), kihallgatás, jegyzőkönyv és 100 km hazáig a sérült autóval.

    Na, így ért horrorisztikus véget az a szép nyári kirándulás.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s