Infrastruktúra

Cserpes meg Frei

suti

Most sznob leszek… de had’ legyek már büszke valamire, ami nagyon jó ebben az országban, választott hazámban… (irónia kiérez!)

Tehát minden magyar sajtóorgánumban egyre csak olvasom, hogy ez a Cserpes tejivó micsoda szuper hely. Mert pl. tejből készült tejet használ (nohát, ezen még csodálkozunk!? nem ez lenne az alap?)

Na, nyáron elvittem az én olasz páromat a Cserpes tejivóba. Mondván, milyen jó kis program lesz, hát már otthon is vannak jó bárok (vagy annak valami megfelelője). Ehhez képest ezt találtuk: száraz, színtelen és taszító péksüteményeket. A kakaós csiga állaga és íze szégyen volt. Rossz kávét – de mondjuk ezt egy olasz (vagy itt élő külföldi) nyilván más szemmel nézi, mint Bp. éppen még fejlődő (eufemizmus!) kávékultúráját nap mint nap megtapasztaló ember.

Voltak még szottyadt szendvicsek és kornyadozó sajtok. Olyan, amire még véletlen sem fanyalodnék rá. Na jó, ha már nagyon éhezem, akkor esetleg, ámbár…

Meg lassú és kedvetlen kiszolgálás. És bizonytalan tisztaság. Jó, tudom, hogy sokan voltak aznap. De emberek, takarítsatok! Legyen erre ember. Nagyon fontos, hogy – ha már ülni is lehet- az asztalok le legyenek törölve, a padló meg gyakran átmosva, a reggel folyamán is!

És ezt éltetik! Egy olasz alsó-közepes bár is sokkal-sokkal többet tud ennél, napi szinten, alapesetben.

Nem kell hozzá nagy tudomány. “Csak” valóban jó termékek és felszerelés (kávégép, barista kiképzése). Ahogy itt szokták: a kicsit megfáradt péksüti azonnal kuka, a kávéból másikat adnak, ha valamiért nem kifogástalan. Ja meg hát a kiszolgálás is ugye: otthon kedvetlen, rád sem néző alkalmazottak, itt meg a vendég pillantásából értő emberek. És gyorsaság.

Ha már itt tartunk, most karácsonykor még egy csalódás ért minket. A Frei caféba ültünk be az Arénában. Mivel ugyanitt pár hónapja még iható kávét ittunk, bizakodtunk. De most az történt, hogy a viszonylag kevés vendég ellenére 10 percnél tovább készült a két kávé. Na jó, nyaralunk (nem is mondom, hogy egy olasz bárban azonnal érkezik minden, a baristák keze mint a motolla…). De ihatatlan volt a két fajta kávé mindegyike. Égetett gumiíz, rossz aroma, keserű, rossz. Nagyon rossz.

Érintetlenül adtuk vissza a pultra, ahol a srác közömbösen átvette. Eszébe nem jutott megkérdezni, hogy valami baj volt-e, adhat-e másikat. Igazándiból ezen rágott be a párom, de nagyon.

Én meg sajnálom a Freit. Az ötlet nem rossz, kedves a hely, a sütik jól néznek ki (nem kóstoltam még). Azaz a koncepció megvan (attól eltekintek most, hogy a kávés újságjukba néha hülyeségeket írnak -otthon sokminden eladható) és jó. De a megvalósítás! Olaszországban még a legrosszabb bárban is azonnal új kávét ajánlanának fel, és fél perc alatt eléd is tennék, ha valami hasonlót látnának. És az ízből az is kitalálható, hogy a géppel lehet probléma, tehát nyilván megoldható lenne. Ha valaki végre felfedezné magát a problémát.

És nem, nem minden olasz bár egyforma. Nagyon jól tudok már én is különbséget tenni közöttük. De azért itt a helyiek által bar schifoso-nak tartott helyeken meglehetősen jó minőséget tudnak, olyat, amitől otthon még rettenetesen messze vagyunk.

Olvassátok a firenzei bárokról írt sorozatot.

És most elmegyek egy kávéra a szomszéd bárba.

Reklámok

43 thoughts on “Cserpes meg Frei”

    1. Azt meg nem kostoltam. Eleg izelito volt a reggeli… De en is megorulook attol, hogy egyre kevesebb rendes joghurtot es kefirt lehet kapni. Bar nem panaszkodom, ezekhez Oo-ban nem is lehet hozzajutni. AMit joghurtnak csufolnak, az nem savanyu es nagyon “dus”.

  1. Még én is azonnal új kávét főzök, ha a kávé tetején nincs az a jól felismerhető, összefüggő (!) krémes réteg, vagy mi…

    Egyébként csak a gépet kell jól kimosni – ha lehet mindennap. Mert a beégett kávétól lesz keserű ami lefő. Nem kell hozzá semmi más, csak víz és drótkefe.

    Figyelem: itt is vannak nemzetiségi kávézók, ahol a kávé inkább brodaglia. És a barista nem olasz! Próbáltam.

    Mi S.Salvador márkájú kávét adunk. Nekem ez jön be a legjobban. Kóstoljátok meg! (Szupermarketekben is kapható, otthoni használatra.)

    Nekünk Pécsett voltak jó élményeink. Ott vannak jó kávézók, igazi jó olasz kávéval.
    De a tejszínhabos capuccino-t ki nem állhatom….

    A kávé mellé:
    Olaszország vs. Európa egy olasz szemével – annak, aki még nem látta (3:37-nél “Coffee” 🙂 ) :

    🙂

    1. De reg lattam ezt, szerintem nagyon poenos. 🙂 Es az is megemlitendo, hogy ha ketszer ugyanoda megyek kavezni, harmadjara mar emlekeznek arra, hogy szoktam a kavet inni. Pedig fi nagyvaros am!
      Kaverol: igen, mi is ujat fozunk otthon, ha nem jo. Foleg a parom konyortelenul kidobja.
      Ha mar megirtam a Frei-es tapasztalatot, feltettem a facebok-os profiljukra. Most kivancsi vagyok, reagalnak-e. En valamiert ugy gondolom, hogy Frei egy ertelmes valaki es akar meg hallgathat is a kritikara. De persze nem o olvassa / rendezi a profiljat, tehat barmi elkepzelheto…

  2. Fel szeretnék szólalni a Cserpes termékek nevében!!! Én imádom a joghurtjaikat, tényleg lehet érezni, hogy IGAZI! Igen, manapság nagy szó az, hogy igazi tejből és csak természetes hozzávalókból készült! (sok olasz bárban is pl tartós tejet használnak, azt a fajtát ami kb 50 cent a supermercatóban) Az agyonreklámozott danon és társai meg tele vannak mű cuccokkal, adalékanyagokkal, a sok “nem tudatos” vásárló meg megveszi és még azt is hiszi mellé, hogy ezzel tett valamit az egészségéért.
    A tejivóban még nem voltam, lehet, hogy az nem olyan, mint kéne, de a termékek ettől függetlenül nagyon jók. (Nem a Cserpes marketingese vagyok, csak egy elégedett vásárló. :)) Most, hogy így szóba jött, eszem is egy áfonyás joghurtot! 😀

    A kávézós témáról pedig, ahogy egy magyar ne “magyarkodjon”, ha Olaszo-ba megy, ne várja el, hogy ott úgy eszik-isszák-teszik a dolgokat, mint itthon, ez fordítva ugyanúgy igaz – szerintem. Nálunk a “bározás” nem a hétköznapok része, nem járunk a bárba reggelizni. Ha pedig beülünk valahogy kávézni, forrócsokizni, nem azért megyünk, hogy lehörpintsük a pultnál állva, hanem órákig ott fogunk ücsörögni és beszélgetni a barinőnkkel, ezért senkit nem zavar ha az első 10 percét az itóka nélkül kell eltölteni. Vagy lehet, hogy túl elnéző vagyok a vendéglátóipar dolgozóival?
    A kávéminőséghez nem tudok hozzászólni, mert szerencsére nem vagyok kávés, de ha olyan rossz, akkor vajon miért járnak oda az emberek? Ugye az adott ország ízlésére kell alakítani a dolgokat, lehet, hogy a magyar kávézóknak úgy ízlik, elvégre nálunk csalamádés gyrost is lehet kapni, amit tuti, hogy nem a törökök találtak fel! 😀
    Legközelebb vidd el egy jó kis bortúrába, abban nem fog csalódni! 🙂

    1. Igazad van szerintem sem szabad osszehasonlitani a kèt orszàg kàvèkulturàjàt egyszeruen mert az egyiknek van a màsiknak nincs.Minden orszàgnak megvan a maga erossège az olaszoknak a kàvè,a pizza,nekunk a borok a husèteleink.a tortàink,làngosunk ès sorolhatnànk..Fontos,hogy alkalmazkodjunk annak az orszàgnak a szokàsaihoz ahol vagyunk.Az èn magyar ismeroseim pl az itteni espressot nem birjàk.es akkor mèg hol van a nèmetek ès amerikaiak literes hosszukàvèja??? ahàny orszàg annyi szokàs ès jol is van ez igy

      1. Így van. Én ha olasszal vagyok Budapesten, nagy ívben elkerülöm a kávézókat és olasz éttermeket. Én sem kapok senkitől kolbászos lecsót, ha Olaszo-ban vagyok. 🙂

  3. Azert nem kell feltetlen elfogadni a rossz minoseget, csak azert, mert otthon meg nem lattunk jot.
    Most sarkitok, de nem mentseg a mas izles, a mas szokasok. A kave legyen jo, ha presszo vagy hosszabb, akkor is. Mossak ki a gepet, rendszeresen, csereljek a tomitest, meg mindent, amit kell.
    Aztan azon mar lehet gondolkozni, hogy melyik marka izvilaga eladhato jobban. erosebb, kevesbe eros, hosszabb, rovidebb.
    Ez olyan, hogy pl. a kenyeret mi mas izben szoktunk meg, mint az olaszok. Ez nem baj. De attol meg legyen jo a kenyer, akar Mo-n vagy akar itt veszem. Nem mondhatom azt, hogy johet a szar, adalekokbol keszult kenyer, mert mi ahhoz vagyunk szokva….
    Azert Mo-n is lehet am jo kavet kapni. Csak ugy mondom :))) Es az is a magyar izlesvilagban adja el a termeket.
    Egyebkent a joghurthoz mondom meg: csinald otthon, egyszeruen, ha jo joghurtot akarsz. Egy jo adag rendes tejbe tegyel egy kanalnyi joghurtot, es varj egy kicsit. (egy gasztroenterologus ismerosom szives kozlese, es tenyleg:) Na akkor nem lesz benne cukor, nem lesz benne hokuszpok. (en sem veszem a danone-t es tarsait). Es ehhez meg Cserpes sem kell, csak jozan paraszti esz.

    1. Igen, én is tervbe vettem már, hogy otthon gyártom a joghurtot, (amúgy gondolom sima “bóti” tejből ez sem működik), de egyelőre a kisebb ellenállás felé megyek és megveszem a Cserpest. Na, de kicsit eltértünk a tárgytól, ez már inkább antalvali. 🙂

      1. De kepzeld! nekem a jo minosegu friss bolti tejbol is mukodott (kefirrel is :)))
        Erdemes probalkozni.

  4. Amugy az olaszoknak megvan az az èrdekes szokàsuk,hogy bàrhovà mennek a vilàgban az “otthonit” keresik.Vagyis kulfoldon is olasz ètterembe mennek,pizzàt esznek meg pastàt,meg ezek szerint az otthon megszokott kàvèt 🙂 isszàk vagyis innàk..En bàrhol jàrok egybol megkostolom a helyi èteleket,italokat de ok nem tul nyitottak erre szerintem

    1. Hat, ezzel vitatkoznek: sajnos a magyarok altalaban nem szivesen kostolnak meg dolgokat. Eleg sok vendeget fogadunk minden evben es mindig lehidalok attol, mikor a zoldsegeket egyaltalan nem eszik meg, es meg sem kostoljak a jobbnal jobb kajakat (huszoneves lany vendegunk a kovetkezoket nem kostolta meg: csirkehuson kivul semmi mas hust, a borson kivul semmi mas zoldseget – ergo semmi zoldsegkoret a nyar kozepen!, a kulonbozo toltelekes raviolik, sajtok – csak a trappistat hajlando, olivabogyo). Van olyan persze, hogy valaki nem szeret valamit, de hogy meg sem kostolja? Zoldsegeket! Tesztakat! Olivabogyot! Ez a valogatossag – es ilyen szinten – is olyan nagyon magyar dolog…
      Valoszinuleg ha a magyar konyha olyan elterjedt lenne, hogy lepten-nyomon magyar etterembe botlanank kulfoldon is, akkor ok is abban ennenek legszivesebben.
      Masreszt en meg azt latom, hogy a kornyezetemben levo olaszok azert nem esznek olasz dolgokat kulfoldon, mert nem megy le nekik az, amit olasz neven eladnak (ananaszos pizza, bolognai szosz stb stb.) Ezt azert nem is csodalom annyira.
      Meg a kavera visszaterve: azert a jo kavenak vannak minosegi kovetelmenyei. Az egett gumiiz szerintem akkor sem fer bele, ha pl. otthon a kevesbe eros kavet szeretik az emberek.

      1. Ezt màr règ le kellett volna ìrni: ha a magyar konyha annyira nagyszeru lenne ,az lenne a vilàgoroksèg rèsze,nem pedig a mediterràn konyha…..màsrèszt,amit mi magyar konyhakènt tartunk szàmon (fuszeres,paprikàs ètelek ès persze hùst-hùssal) az a legutòbbi èvszàzad “termèse” ès igencsak ritkàn kerulhetett az asztalra. Kìvàncsi vagyok a règi magyar konyha fekete kenyere (de fekete àm),puliszkàja,kàsài melyik mai magyar gyomornak jonnènek be? (Az enyèm imàdja)

      2. hat igen, en sem vagyok elajulva a magyar konyhatol. Pl a kozepkoru ferfiak nagyon rossz halalozasi statisztikaja felereszben azert annak is koszonheto, amit megesznek (masikfele persze srtessz es az alkohol). Sos, zsiros, nehez, hus, keves zoldseg, sok so.
        Most ne kezdjetek el kommentben tiltakozni, attol nem kevesbe magyar az ember, ha valamirol beismeri, hogy nem tokeletes. 🙂
        Nekem van nehany etel, amit ide is atmentettem es szivesen csinalom (persze keves zsiradekkal, kicsit konnyebben), ezek: rakott krumpli, rakott kelkaposzta, kaposztas teszta – durum tesztaval persze, ritkan porkolt es gulyas. Kaposztasalata, csemegeuborka. Meg az edessegek, kevesebb cukorral.
        De nem eszunk feher lisztbol keszult tesztat. Zsirban sult dolgokat. Es hust minden nap.
        Igen, a magyar konyhabol ami igazan magyar, az nem izlik a mai magyaroknak, ami meg elterjedt, az altalaban a 19. sz-ban vettuk at pl. az osztrakoktol.

  5. Azért szerintem nem kell összekeverni a tradicionális x konyhát a 21. században érvényben lévő étkezési szokásokkal az adott országban.
    A tradicionális magyar konyhának sincs sok köze a rántott hús – krumpli kombóhoz pl.

    A világörökséges mediterrán konyháról: volt egy olasz kollégám, roppant egészséges életmódot folytatott (olaszo-ban dolgoztunk együtt): napi 6-8 espresso minimum, reggelire fehér cukros péksüti, ebédre tészta tésztával, esetleg marhahússal, vacsira úgyszintén, zöldség, gyümölcs még hírből sem, ja, mindez megfejelve napi 2 doboz cigivel… a 8 espresso gyakorlatilag fedezte a napi folyadékbevitelét, max fél liter vízzel egészítette ki. Mivel együtt kellett ennünk, mindig osztottam, hogy hogy lehet már ilyen dolgokon élni, együnk normális cuccokat, erre a válasz: de hát ez a mediterrán étrend! A világörökség részévé nyilvánították! Szóval… ez egy átlag olasz véleménye arról, hogy mi is a mediterrán étrend. 🙂

    1. Hat az a helyzet, hogy az olasz konyha elegge tradicionalis (es regionalis, tegyuk hozza). Es jo az, amit evszazadok ota esznek. Mert helyi alapanyagokbol, frissen keszitik.
      Ami az ervelesedet illeti: mar sokszor elmondtam, hogy az nem erv, hogy X ismerosom igy eszik (el, csinal akarmit). Az nem reprezentativ. Kiragadott pelda csupan. Ilyet mindannyian tudunk. Nekem is van olyan magyar ismerosom, aki ismer sok mas konyhat es szereti, fozi (nota bene en magam is ilyen vagyok. Nagyon keves dolog van, amit nem eszek meg, ezert is csodalkozom azon, mikor masok nem igy tesznek. Ugyanakkor igyekszem kiegyensulyozottan es valtozatosan enni, meg ugy is, hogy minden nap eszek edesseget, mert alapvetoen szeretem. Persze kis mennyisegben. Viszont sosem dietazom, es normal a testsulyom mindenfele onsanyargatas nelkul. Hozzateszem, nalunk nincsenek nagy zabalasok, van viszont ebed, amit magamnak keszitek otthon, es hozom magammal az irodaba. Van minden nap fozes, es elvezkedes a jo kajakban. Minoseg nem mennyiseg. Ja, par evvel ezelott viszont megtortent, hogy a koleszterinszintem az also hataron volt, nezett is az orvos….:). Es van olyan olasz, aki meg nem ezt csinalja, hanem azt, amit leirtal.
      Ettol meg ha statisztikailag nezed, akkor az olaszok tovabb elnek, amiben nagy szerepet jatszik az etkezes. Sokkal elterjedtebb a zoldsegfogyasztas. Statisztikailag kevesebb sot fogyasztanak, mint pl. a magyarok. Mas osszetetelben eszik a husokat. Szezonalisan etkeznek, azaz pl. nyaron kevesbe fuszeres, nehez dolgokat. Statisztikailag a nagy reszuk minden nap 3X etkezik. Kevesebb cukrot fogyasztanak.
      A magyarok statisztikailag eppen ennek ellentetjet valositjak meg, katasztrofalis halandosagi mutatokkal -foleg az 50-es ferfiak eseteben. Ez azert jelez valamit, nem?

      1. Ahogy mondod, kiragadott példa a 8 kávés kolléga (gondolom, ez elég egyértelmű volt), de hát mindannyiunk élete és tapasztalatai azok.
        Hú, látom, neked mindenre vannak statisztikai adataid! 🙂 Étkezésre vonatkozó statisztikákat nem szoktam olvasgatni (egyik oka, hogy nem túlzottan érdekel). Nekem érdekesebbek a kiragadott példák, mert mint tudjuk, az átlagember nem létezik.
        …és kommentelgetni sem szoktam ennyit, csak a Cserpes téma megérintett. 🙂
        Buon weekend a tutti!

      2. Persze, mivel nagyon sok temaval foglalkozom a napi munkamban (aktiv idosodes, tarsadalmi jelensegek), kiindulasi pont mindig a statisztika. Raadasul ha valamit meg akarsz ismerni, akkor azt csakis ugy tudod, ha a nagy szamokat nezed, nem pedig csak a sajat tapasztalat alapjan (mert az nem reprezentativ).
        Egyebkent nem az etkezesre vonatkozo statisztiakakat ideztem, hanem a halalozasra vonatkozoakat – ez ugy latom nem volt vilagos. Ehhez eleg pl. hvg-t olvasni, meg csak nagyon kulonleges erdeklodest sem kell tanusitani adott dolgok irant.
        Mas, ha az egyeni sztorik erdekelnek, de akkor abbol ne vonja le messzemeno kovetkezteteseket. Szerintem.

      3. Bocsi Anna,ha èn is hozzàszòlok a “nem szoktam olvasgatni,nem tùlzottan èrdekel” megjegyzèsedhez: sokan hozzàszòlnak sokmindenhez (ùgy àltalàban ),de nem veszik a fàradsàgot,hogy kicsit tàjèkozottabbak legyenek a tèmàban (nèha èn sem,mert pl. a hvg olvasàsa nàlam luxus….a gyermekem ebben a pillanatban is a mesekonyvèt dugdozza az orrom alà), ezèrt inkàbb oruloni kellene ,ha valaki (pl. Gabi) felhìvja valamire a figyelmunket vagy osszefoglalja tènyeket (èn ezèrt olvasom,tèmàtòl fuggetlenul)….

        Na,hùzok mesèt olvasni.

      4. :)) koszi Zsu – remelem, a sok mese mellett legalabb ezt a kis kitekintest elvezed :))
        Visszaterve, igen, mondom – bar eloszor hagyni akartam a fenebe, de ha mar igy felvetetted, akkor megis.
        Igen, nagyon nem tetszik az, hogy ha valaki idejon, bedob egy kommentet, aztan ha mas velemennyel szembesul, akkor “ja nem is foglalkozom ezzel en igazandibol” mondattal sertve elvonul.
        (Emlekeztek, nemregiben volt egy rompicoglione, aki ezzel a “most mar nem erdekel, mit mondtok, nem valaszolok” zarassal 15-20 kommentet feldobott – tele mindenfele nem logikus, bugyuta dologgal?).
        Azt sajnos szinten nagyon magyar jellemzonek tartom, hogy az embereknek nincsen vitakulturaja.
        Ez tobb mindenben megmutatkozik.
        1) Egyreszt nem tudnak ervelni. Csak kiragadott peldakat hoznak, amibol azt gondoljak, mar mindent tudnak egy dologrol, jelensegrol. Pedig nem. Lehetnek benyomasaim adott dolgokrol, de en igyekszem mindennek utananezni, mert kulonben a benyomas csak benyomas marad, aztan ha jon valaki, akkor lehet, hogy pont az ellenkezojet allitja, teljes meggyozodessel. Tehat: utanaolvasni, statisztikakat neznmi – mar ha olyan a tema, hogy van rola. De legalabbis szeleskorben megvizsgalni a jelenseget. (vicc, hogy meg buszkek is erre: “ja en nem olvasok statisztikat, ugyanmar, en annal okosabb vagyok…”)
        Pelda a blogrol: amikor egy Mo-n elo lanya allitotta, hogy Oo-ban nagyon jok a munkalehetosegek, mert az o baratja is talalt munkat Milanoban- nota bene, biztos valami kurrens piaci szegmensben. Namost egyenileg neki lehet szerencseje, de ha az olasz fiatalok 30%-a nem talal allast, ha az itt elo magyarok legtobbje unalmas, szar munkat vegez keves penzert, jogok nelkul, akkor sajnos nem jo a munkaeropiaci helyzet. Meg akkor sem, ha ezt otthonrol nem szertnenk elfogadni.
        2) Aztan: ha valaki ellentmond, akkor azonnal megsertodnek es szinten egyeni peldakkal vagdalodzva probaljak erositeni magukban a “de en tudom, mindenki mas hulye” erzest. Ez sztem azert van, mert rosszul lettunk szocializalva. Keves vita az iskolaban, mindig frontalis oktatas, tekintelyelv – ha valaki idosebb, magasabb pozicioban van, annak igaza kell, hogy legyen. Ilyenkor totalisan el szoktak felejteni magat a temat is, illetve inkabb vedenek egy butasagba fajult allaspontot, mint elismerjek, hogy hat talan nem gondolta vegig teljesen az elejen azt, amit mondott. Mintha minden vita egy verre meno harc lenne, amit nem szabad “elveszteni”. Ezert nem szamit adat, erveles, okossag, semmi. Csak az, hogy igaza legyen.
        Mert kulonben az onbecsuleses serul, hat ertsuk mar meg..
        Na ezzel en nem tudok mit kezdeni. En azt gondolom, hogy ha leirok valamit (most kiveve az olyan posztokat, ami benyomasokrol, “nekem igy tunikrol” szol), annak van alapja, es ha nincsen igazam- vagy arnyalhato a kep, azt kerem, hogy ervekkel mondjatok el. Tudom, ez macera, es szellemi munkat jelent, de megis ez az a szint, ahol erdemes vitazni. A kepet kiegesziteni. A sajat magunk es a masik gondolkodasat arnyalni.

        Ja, es a magyarok rosszak ebben. De az olaszok is. Keves ember van, akivel erdemben lehet beszelgetni. Ezert is orulok a blognak es az azt epito hozzaszolasoknak. Ha meg neha becsuszik egy nivotlanabb hozzaszolas, azt kibirjuk (vagy rosszabb esetben kimoderaljuk 🙂

      5. Hello!
        Valamit beikszeltem, úgyhogy jön értesítés a kommentekről.
        Ez az utolsó írás az én hozzászólásomra lenne válasz? Mert célozgattál pár dologra, de nem egyértelmű. Ha igen, akkor azt hiszem, alaposan félreértettél, vagy egy negatív stílust képzeltél ahhoz a pár mondathoz, amit leírtam, pedig nem ez volt a célom.

      6. Igazandibol Zsu felvetesere reagaltam, amibol lett egy altalanos jellegu hozzaszolas. A hozzaszolasom altalanosan a kommentelesekbol indult ki, ebben a tieid is bennevoltak…

      7. Akkor Zsu-nak írom: Nem nagyképű beszólásnak szántam azt a mondatot, de engem tényleg nem érdekelnek az ilyen statisztikák, és hvg-t sem olvasok. Más dolgok érdekelnek, és inkább azokra szánok több időt.

        Ilyen “véleménykifejtős kommentelgetni” sem szoktam, mert ha valaki reagál rá, nem szeretem válasz nélkül hagyni, és ezzel meg megint csak sok időm elmegy. Úgyhogy egy ideig maradok újból néma olvasó, amikor néha betérek. 🙂

        A vitakultúrával kapcsolatban, nálam 2 kategória van, akivel nem érdemes vitatkozni: 1, aki a saját véleményét általános igazságként, tényként állítja be 2, aki egy idő után védekezésképpen felpattan a magas lóra. Országtól függetlenül találkoztam már mindkettővel itt is, ott is -szerencsére nem gyakran-, és persze biztos én is beleestem már ebbe a hibába…

        Szép napot!

      8. “A vitakultúrával kapcsolatban, nálam 2 kategória van, akivel nem érdemes vitatkozni: 1, aki a saját véleményét általános igazságként, tényként állítja be 2, aki egy idő után védekezésképpen felpattan a magas lóra. Országtól függetlenül találkoztam már mindkettővel itt is, ott is -szerencsére nem gyakran-, és persze biztos én is beleestem már ebbe a hibába…”
        Legutobb eppen itt a blogon…

    2. Ja, a tésztáktól (szinte napi rendszerességgel kötelező 😦 ), a cukros – de sajna finom ! – péksüteményektől, capuccino-któl szószoktól, pizzáktól, fagyiktól az első négy hónapban 8 kiló ugrott rám…. Már nincs süti, cukros capuccino, pizza egyszer max, egy hónapban, tészta mennyiség fele. És saláta meg halak. Nem szem fagylaltot és a többi édességből is csak mérsékelten….
      Lassan vissza szerzem a versenysúlyom 🙂

      1. nem volt ott valami “stresszoldos eves” is?? :((
        Mondjuk en minden innivalot cukor nelkul iszom, mert egyszeruen nem szeretem a cukros lottyoket, legyen az tea vagy kave.
        Minden reggel edesseget eszem, amiket altalaban en csinalok. Persze gyakran pl. natur joghurttal. Hetente 1-2szer barban is eszem masodik reggelit, bar ez leginkabb akkor van, ha ebredes utan nem voltam ehes es csak egy kis gyumolcsot ettem.
        Es tesztat is eszunk. Minden nap van szenhidrat, akar teszta, akar rizs, akar krumpli formajaban. De nincsenek nagy adagok.
        Annyi van, amitol jol laksz, de akar azonnal is el tudsz menni aludni. Ezt kell sztem megtanulni.
        Semmit nem sutunk zsiradekban, csakis teflonban vagy sutoben.
        Szoszt nem eszunk semmihez (en neha megkivanom a majonezt, de ez havonta egyszer van). Pizzazni is ritkan jarunk (kethavonta 1X), es akkor is az alap margherita. A fagyit nem szeretem alapbol.
        Az edesseg meg altalaban van, reggel ugye reggelire, ahogy mondtam. De pl, sokszor este egy falat csoki, csak az ize kedveert.
        Ja es ahogy irtam is, ebedre a magam keszitette dolgokat hozom, semmikepp nem panino (konkretan szenvedek, ha keves a zoldseg egy szendvicsben). Zoldseg minden mennyiosegben, Szuper a valasztek, minden nap mast tudok csinalni es annyi formaban.

  6. Úgy látszik nekem szerencsém volt ezzel a “fujjolós”, “jaj, hogy néz ki????” mentalitással. Sikerült elkerülnöm.
    14 évesen mentem először KÜLFÖLDRE, azaz nyugatra, rögtön Franciaországba, ott is az óceánhoz, Nantes-ba. Kórussal, versenyre. Na, gondolhatjátok, mi minden megtörténik egy 60 tagú, 14-18 évesekből álló lánykarban…. 🙂
    Szerencsére az igazgatónő – egy világlátott igazi értelmiségi pedagógus, hogy legyen áldott a neve – az indulás előtt összehívta a bandát és elmondott néhány dolgot. Pl.: hogy legyünk felkészülve, a franciák olyan dolgokat esznek, amit lehet, hogy mi még nem is láttunk -ugye a tengeriherkentyűk -, vagy nem tartunk túl gusztusos csemegének. De azt mondta, fujjolás helyett kóstoljuk meg. Csak egy kicsit. Amit egy nép eszik, az azért nem lehet olyan rossz. Ha nem tetszik, akkor illedelmesen nem kell belőle kérni. Pont. Ez a mondat mindig a fülemben cseng, amikor egy új ország konyháját akarom kipróbálni…. 🙂

    1. En is 14 evesen voltam eloszor Bretagne-ban 🙂 Nyilvan emiatt is nyitott vagyok a mas konyhakra. Otthon is sok tipusu etelt kiprobalok es fozok. De azert mi nem a magyar atlag vagyunk…

    2. ‘En soha nem voltam kulfoldon (20-on valahàny èves koromig),nagyon magyaros konyhàn nottem fel (kovetkezmèny:àllandò tùlsùly problèma….a mai napig),de mindig is nyitott voltam az ùjra.
      Viszont a baràtaim ,akik utaztak a kòrussal sokat mesèltek,pl. az egyiknek a csalàdnàl,ahol megszàllt Angliàban,uzsonnàra nyers rèpàt csomagoltak,mire a magyar leànyzò reakciòja: “mi vagyok èn,nyùl?!….egy màsik baràtnom pedig egy norvèg vacsorànàl hiànyolta a sòt,mire a hàzigazda kiment a kamràba ès hosszas keresès utàn elohozott egy kibontatlan zacskò sòt. Ezekben a sztorikban is ott van a neveltetèsunk,mentalitàsunk.

      .

  7. Egyèrtelmu hogy a magyarok ongyilkos szinten halàlra zabàljàk magukat.Sok fèrfitol hallom otthon,hogy ha nincs az asztalon hus akkor az nem is ètel.En vidèki vagyok az ottaniakat ismerem .Tonnaszàm lognak a spàjzban a kolbàszok ,szalàmik,szalonnàk ès ezt napi szinten eszik.Salàtàt hirbol se ismerik ha igen az kèmiai ecetes lèben àzik a zoldsèg savanyitott a frissre az a reakcio hogy ok ugyan nem kecskèk.Az èdessèg rendszeresen az asztalon.A tomèny italokrol nem is beszèlve.Elèg szètnèzni: az emberek szèthizzàk magukat,rengeteg a ràkos ès igen,sajnos a korai elhalàlozàs otthon nagyon gyakori.Ha magyar vendègeink vannak itt a legnagyobb gond mindig a kaja.A tèszta szinte ciki,ha hus nincs az nem is ètel, a mennyisègrol meg ne is beszèljunk…a sportot meg a magyarok nagy rèsze csak a TV-bol ismeri.De ez màr màs tèma.

      1. Csak, hogy statisztikat mondjak (EU-s): a deli nepek meg a magyarok nagyjabol ugyanolyan keveset sportolnak. Tehat visszatertunk a kalyhahoz: ha a deliek megis tovabb elnek, akkor talan az etkezesnek meg nagyobb a szerepe a dologban.

    1. En azokon szoktam vigyorogni, akik folyamatosan dietaznak, majd etkezesek kozott meg este a teve elott folyamatosan nyomjak magukba a mindenfele ragcsat. Aztan csodalkoznak, hogy hiznak. Mikozben rossz minosegu etelbol ketszer annyi kaloriat visznek be es meg szenvednek is. Ehelyett ha rendesen etkeznenek, akkor nem lenne lelkiismeretfurdalasuk, jobb kajat vinnenek be es tartanak a sulyukat.

  8. Igaz ez nem tartozik szorosan a tèmàhoz de van egy dolog amit èvek ota nem èrtek ti meg biztosan tudjàtok,szoval a vèlemènyetek èrdekelne:ha meghivunk valakit azt itt kizàrolag csak vacsoràra lehet? Nàlunk kèt kisgyerek van ezèrt nekem ez kicsit korulmènyes,Gondoltam du 4 korul hivogatom az ismerosoket de mintha ezzel vmi illetlensèget kovetnèk el.Magyaroszàgon ez termèszetes hogy du. jonnek làtogatoba nem kotelezo ebèdet vagy vacsoràt felszolgàlni de itt a fèrjem szerint ez nem megy.Ez igaz? Minket is àltalàban vacsoràra hivnak .Sot ha valakivel baràtkozunk akkor ok is egy ido utàn màr kajàval egybekotve akarjàk.Mèg a szomszèdok is.Ez itt valami szabàly? es ha èn nem igy hivom oket az itt illetlensèg?

    1. 🙂 igen, ha delutanra hivod oket, akkor ugyis maradnak addig, hogy mar vacsoraido lesz 🙂 es hogy lassatok, ez mennyire normalis nekik: amikor magyar baratnom tenyleg delutan ugrik at, majd vacsora elott hazamegy, a parom ertetlenul nez, hogy dehat miert nem maradt itt vacsorara?? 🙂

  9. akkor a tarda “colazione” lenne vasàrnap a legjobb megoldàs , mivel a teàzàs nem divat Vagy “olto:ztesd” aperitivo nèvbe!!
    ìgy aztàn 17 kor lehet tartani-olaszoknàl kèsoi a vacsi, ìgy màr elore mondd,hogy a cena-ra van màr egy impegno-tok, ezèrt utàna nem alkalmas… 😀 amikor a magyar baràtnoket hìvom gyerekekkel, az bo”sèges uzsi :14-19.ig tart max…

  10. Ez az aperitivo jo otlet talàn igy jobban elfogadjàk.A 3 èves gyerekem 8-kor màr àgyba kèszul 9-kor meg alszik mivel reggelente 7-kor kelunk.Ezt itt mièrt nem tudjàk felfogni?nem is èrtem.A magyaroknak ez egyèrtelmu.Koszi a vàlaszokat!

    1. Nagy a kulonbsèg ilyen szempontbòl a magyar ès az olasz gyerekek kòzòtt: itt sokkal kèsòbb fekszenek le este, pedig reggel kb ugyanakkor kelnek mint a magyar gyerekek…szerintem egyszerùen ehhez szoknak szuletèsuktòl kezdve, màs az èletritmus. A kisebb gyerekek, màrmint akik dèlutàn mèg alszanak, itt 11 elòtt nem nagyon alszanak el, a nagyobbak is 10 korul. Ez abbòl is adòdik hogy itt minden csalàd egyutt vacsoràzik este kb 8-fèl 9 kor, mìg Magyaro-on ez nem jellemzò.

  11. Nem szeretnék vitát gerjeszteni, de én némi ellentmondást érzek ezek között:

    1. Hat, ezzel vitatkoznek: sajnos a magyarok altalaban nem szivesen kostolnak meg dolgokat. Eleg sok vendeget fogadunk minden evben es mindig lehidalok attol, mikor a zoldsegeket egyaltalan nem eszik meg, es meg sem kostoljak a jobbnal jobb kajakat (huszoneves lany vendegunk a kovetkezoket nem kostolta meg: csirkehuson kivul semmi mas hust, a borson kivul semmi mas zoldseget – ergo semmi zoldsegkoret a nyar kozepen!, a kulonbozo toltelekes raviolik, sajtok – csak a trappistat hajlando, olivabogyo). Van olyan persze, hogy valaki nem szeret valamit, de hogy meg sem kostolja? Zoldsegeket! Tesztakat! Olivabogyot! Ez a valogatossag – es ilyen szinten – is olyan nagyon magyar dolog…

    2. Ami az ervelesedet illeti: mar sokszor elmondtam, hogy az nem erv, hogy X ismerosom igy eszik (el, csinal akarmit). Az nem reprezentativ. Kiragadott pelda csupan. Ilyet mindannyian tudunk….

    1. SzE, tudom, hogy ti mindent megesztek 🙂
      igy egymas melle teve fura, de ket helyrol vetted a ket dolgot.
      Sajnos nekem az eves szinten sok vendegbol mar kezd statisztikai kepem is lenni a dologrol…

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s