Mindennapok

Mindennapok

Hát nem átaludtam a blog 5. születésnapját?? (október 9.) Így történt, így ma legfeljebb az 5 év 20 napos születésnapot tudjuk ünnepelni. Meg is teszem.

Nem olyan régen azért megemlékeztem az ideköltözésem 5. évfordulójáról (még ha nem is naphűen), és ebből az is kiderül, hogy a blogot még friss olaszországi lakosként kezdtem el írni. Ezért aztán egyrészt végigkísérte a letelepedést, ügyintézést (ezt a mai napig mindenkinek mondom, hogy ha ilyesmiről tájékozódna, akkor érdemes lenne visszakeresni a legelső bejegyzéseket), másrészt mindazokat a nehézségeket, ami az itt letelepülőket várja.

Tudjátok, hogy imádom a statisztikákat, íme tehát néhány a blogról:

– eddig összesen 496 938 db megtekintést tart számon a blogmotor, valamint

– 924 bejegyzést,

– 4356 kommentet,

– 118 követőt (mindenkinek köszi!).

Elismerem, az utóbbi hónapokban kevesebb a hosszú, elemzős bejegyzés, de az elmúlt öt évben sikerült 3 tevékenységet kialakítanom (előre menekvésként a reménytelen olasz munkaerőpiacon), és hát az gyakorlatilag 3 munkát jelent, emellett meg nem sok időm marad. (Nem is szabadkozásul mondom, csak, hogy értsétek.)

Van – és lesz – ellenben sok képes bejegyzés, remélem, azt is értékelitek majd.

A hozzászólók között sok visszajáró olvasó van, nagyon örülök mindenkinek, és hiányolom nagyon GittlarKinga,  BeregeLanka, Danigreta, Andrea, és Zsu hozzászólásait – Lessynek pedig köszönöm, hogy kitart 🙂

Ez egy aktív, de ugyanakkor rétegblog, nem tudok sokezres olvasottságot produkálni, mert eleve speciális dologról szól, és nem feltétlen könnyed formában. Azért megtaláltak a kekeckedő (mondjuk, hogy troll) olvasók is, de szerencsére csak 2-3 embert kellett véglegesen kitiltanom.

Az alap szembenállás az elmúlt öt évben az ittélők napi tapasztalata és az otthonról ide vágyakozók hitetlen csodálkozása között húzódott, sok bejegyzés szól erről, most nem is ragoznám tovább, lényeg, hogy nem könnyű itt sem az élet. Ugyanakkor a napokban beszéltünk erről egy barátnőmmel, és ott fogalmaztam meg, hogy jelen pillanatban nem tudom, lenne-e másik hely, ahová szívesen elköltöznék. Már úgy legalábbis, hogy nincsenek millióim a bankban, és kötve vagyok egy keresőmunkához.

Mert most éppen meg tudok élni abból, amit csinálok – bár tény, a feltételek nagyon kedvezőtlenek, rengeteget dolgozom, és semmi garancia nincsen abban, ahogy én a munkát végzem – szabadúszó, vállalkozó, az is igaz ugyanakkor, hogy a magam kreálta tevékenységeket élvezem, jó kedvvel végzem. Sosem gondotlam volna, hogy én egy vállalkozó típus vagyok.

Nem akarnék nagyon hidegebb helyre költözni, ezért a sok szempontból legszimpatikusabb (esélyegyenlőség, szociális védelem) északi országok kiesnek. Anglia, Németország is, mert a klíma ott sem ok. Ez is új nekem, hogy ennyire fontos szerepe legyen a napsütéses órák számának az ember jól-létében.

Személy szerint ráadásul én Angliában és Amerikában sem tudnék élni, olyan problémásnak látom a társadalmat és az általános kultúrát – és itt a kultúrát tágabb jelentésében értem, azaz nemcsak az olvasottság, tájékozottság, hanem bizony az evés és ivás kultúrája, valamint az emberek magukkal szembeni igényessége is beletartozik. Ezt sem gondoltam valaha, hogy mennyire fontos az, hogy a mindennapi életben az apró dolgok is jók legyenek – jókat, minőségit és nem mennyiséget együnk és igyunk, a körülöttünk levő tárgyak szépek legyenek (pedig én egy akaratos nemfogyasztó lennék, nem olcsóbbat vagy kevesebbet akarok venni, hanem bizonyos dolgokat egyáltalán nem akarok megvenni – ezzel meglehetősen kisebbségben vagyok a fogyasztói kultúra egyik, az önreflexiót erősen kerülő fellegvárában).

A déli országok között Spanyolország és a görögök pedig sokkal nagyobb gondban vannak, mint mi itt, Olaszországban – ezért oda most éppen nem jó ötlet átköltözni.

Európán kívülre meg nem szívesen mennék, én menthetetlenül európainak érzem magam. (Most. Hogy később mi lesz, ki tudja azt még.)

Mint látszik, a külföldre költözés az önismeret egy speciális útja – már ha van bátorsága az embernek a negatívumait is kimondani. Mondhatjátok, hogy ezek alapján gyakorlatilag én arra jöttem rá, amit egy átlagos buszos turistaút után átlag Józsi sztereotipikusan meg tud fogalmazni, azaz, hogy azért jó Olaszország, mert meleg van, jó a kaja, és kedvesek az emberek.

Nem figyeltetek, ez utóbbit én nem állítottam 🙂

Tény, hogy országváltás úgy, hogy nem konkrét állásajánlattal a kezében indul neki az ember, meglehetősen strapás dolog. Még úgy is, hogy nekem van segítségem a problémák, új helyzetek értelmezésében – az olasz párom – enélkül nyilván sok helyzetben a mai napig nem érteném, mi miért van éppen úgy, ahogy. De újra tanulni egy egész nép viszonyrendszerét, az bizony nem kevés energiába kerül.

Maradok tehát egyelőre itt, Olaszországban. És megyek tovább a bloggal. Azt gyanítom, lesz  miről írni a továbbiakban is.

Ps. várom ám a sok hozzászólást, saját tapasztalatot, osszátok meg a többi olvasóval, és persze velem 🙂

Advertisements

19 thoughts on “Mindennapok”

  1. Itt vagyok…ha nem is ìrok gyakran de szinte minden nap belenèzek a blogodba….èn is rohanok magam utàn..Ervelèsed a màshova kòltòzèsròl teljesen megosztom, èn sem kòltòznèk nagyon màshova, plàne nem kezdenèm ùjra a beilleszkedèst ès a nullàròl indulàst..nem kònnyù ès az èvek telnek-mulnak..

    1. Így igaz… persze van olyan helyzet, amikor jobb lépni (reméljük, nem fog előállni), de akik már tudják, mivel jár egy országváltás, talán reálisabban tudják megítélni, milyen lenne elölről kezdeni az egészet.

  2. Igazàn meghatò,hogy megemlìtettèl nèv szerint. ‘En is kovetlek ,hidd el ès hozzà is szòlok,csak èpp nem ìrom le,(pedig nem is kell 3 melò utàn loholnom,Mindenesetre az utòbbi idoben megspòroltam pàr kommentet.A Volterra-s posztnàl pl. meg akartam jegyezni,hogy èpp csak a vàmpìrokat hagytad ki a bemutatòbòl….ezt most amolyan bizonyìtèkkènt ìrtam le.). Boldog 5.-ik szuletèsnapot!!!!

    1. Akiket megemlítettem, azok a statisztikák szerinti top-kommentelők! Ezért is írtam le a neveket, köszönetképp. 🙂 Volterra esetében igazad van, ez a misztikus hangulat sokaknak köztudott, de még nem találtam meg, honnan ered a városnak ez a híre. Tudjátok esetleg?

      1. Tènyleg nem tudod? Màr csak azèrt is ,mert rendesen megdobta a vàroska làtogatottsàgàt,hogy “beleìrtàk” a Twiglight Saga cìmu best sellerbe.A filmet is ott forgattàk.Mèg valami rajongò-talàlkozòt is szerveztek Volterra-ban.

      2. De ez regebbi dolog (gondolom azert is irtak bele a konyvbe). Aposom meeselte, hogy a hatvanas evekben kirendeltek oda kikepzesre – hivatasos katona volt. O – aki egyebkent komoly katonaember, igaz, hogy deli leven elegge babonas – csak egy ejszakat toltott el ott, mert erezte “a nyomaszto halalhangulatot”, utana inkabb hazajart minden nap Firenzebe.
        De amikro arrol kerdeztem, hogy honnan jon ez a hangulat, csak az etruszkokra hivatkozott, hogy ez etruszk varos leven mindig is ilyen misztikus es halalszele-s volt. Na erre nem talaltam meg adatot 🙂

      3. Hogy az ìrònonek mi adta az alapot ,azt nem tudtam (ezek szerint ez),de gondolom a helyi turizmus nem bànja.

  3. Én középsulis vagyok, nagyon szeretem az olasz kultúrát, mindent, ami Olaszországhoz tartozik, 2éve heti rendszerességgel rákattintok a blogodra, szóval várom az újabb képes/szöveges, vagy csak az 1 mondatos bejegyzéseket is! :))

    1. Köszönöm, és remélem, sok érdekeset találsz, mikor olvasol. Talán a pályaválasztásban is segít…

      1. Ha már pályaválasztás, megkérdezhetem, hogy orvosokra mennyire van szükség/ lehetőség magyar orvosként elhelyezkedni?

      2. Az nem Olaszorszagban, hanem Franciaorszagban, Nemetorszagban es az eszaki orszagokban keresett (es jol fizetett). Oo-ban adott nepessegszamra a legtobb orvost kepzik vilagviszonylatban – sokan be sem jutnak a rendszerbe, mert a barone-k ulnek es dontenek arrol, kit engednek be szakorvoskent dolgozni.
        Szukseg van ugyanakkor (ez ellentmondas, es megis) felsofoku kepzettsegu apolokra, azt minden mennyisegben fel tudja szivni a rendszer.
        Ha ilyen vonalon gondolkozol, akkor erdemes apolonak tanulni, es persze olaszul is tudni (de ugy emlekszem, azt tanulsz a gimiben). Persze apolokent joval kevesebb fizetest kaphatsz, mint orvoskent, de meg mindig az atlagfizetesek felett (ha nem kozvetito cegen keresztul kerulsz ide ki).

      3. Igen, igen azt tanulok(: ezt sajnálattal olvasom 😦 vagy Olaszország vagy Magyarország, Fro. és Németo. sem vonz. Valahogy kiköltözöm akkor is, még ha csak egy faviskóm lesz egy tengerparton!:)))

  4. Hát igen, ez már csak ilyen, egyik ország sem tökéletes, mindegyiknek megvan a maga jó és rossz oldala. Néha irigyellek, hogy kitartasz Olaszországban, néha meg egyáltalán nem, mert tudom hogy nehezebb ott az élet, mint Svédországban. Ez nekem már csak egy örök dilemma marad (hacsak nem döntünk úgy hogy visszaköltözünk Olaszországba, ami egyébként a tervünk hosszútávon).

    1. Talán ez attól is függ, hogy melyik életperiódusban vagytok. Gyereket vállalni és emellett megtartani a rendes, értelmes és megfizetett munkád, ez gyakorlatilag itt lehetetlen. Svédországban meg természetes. Ha mások lesznek a prioritások, élethelyzetek, akkor meg lehet,hogy érdemes lesz visszajönni egy nap. Ha más nem, nyugdíjasként élvezni az életet 🙂
      (ps. küldhetnél egy kis svéd szociális biztonságot meg nőtámogató intézkedést, nagyon hiányzik 🙂

  5. Eccomi! 🙂
    Én is itt vagyok és boldog szülinapot!

    Én bizony költöznék – vagy délebbre, vagy Magyarországra, vagy valahová az EU-n kívülre….

    Persze Olaszország gyönyörű, de egyre siralmasabb itt az állapot…

    Mindegy, a remény, na az hal meg utoljára. Ugye?

  6. Boldog szulinapot!
    Jo ez a blog nagyon szeretem.Sok ève èlek itt sok itteni magyar ismerosom van ès mindenki kicsit màskèppen làtja a dolgokat.De kozulunk nagyon sokan vagy csalàdi vàllalkozàsban vannak vagy otthon a gyerekkel-ezèrt szerintem nincs is valos ràlàtàsunk az itteni dolgokra.Te igazàn koztuk vagy,szàmomra hiteles amiket irsz ezèrt napi szinten kovetem is a blogodat ès koszonom! nagyon tetszik! igy tovàbb!

    1. A csaladi vallalkozas nagy vedettseget jelent. Pl. nem fognak egyik naprol a masikra kitenni, nem fognak atvagni (pl. hogy nem fizetik be az inps-nek fizetendot stb), nyilvan az idobeosztasban is rugalmasak – ez ilyen szempontbol jo megoldas.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s