Mindennapok

Berlin

20140123_121133Ami ugye nem Olaszország, de tanulságos onnan magunkra nézni. Hogy látnak mások minket, és mi magunkat mások tükrében (és itt bizony én “olaszként” utazom és  veszek részt a Study visit-en, tehát most olaszként nézem az ott látottakat, bonyolult, mi?).

Az a helyzet, hogy nem sok új dolgot tudok ám mondani 8 nap Berlin után, a szterotípiák egész működőképesek:

– a kaja, az összehasonlíthatatlanul jó Oo-ban. Ennyi, nincs mit ragozni. A currywurst (és ne kérdezzétek, mi van benne :(…), a kenyérknédli hideg krumplisalátával és fehérlisztes hagymaöntettel (a Berlini parlament menzáján), na az nem gasztronómia. A mérhetetlenül sós és adalékanyagokkal megnyomott koreai / vietnámi / thai (stb) konyha, ami ott menő, na az sem gasztronómia. Viszont kétnapos hasfájást garantál – bár biztos azért, mert ehhez egyszerűen nem vagyok szokva. Ők meg napi szinten eszik!

– az idő: az hideg, szürke. Nem kell hozzá sok (nekem 6 olasz év elég volt), és elképzelhetetlen, hogy ilyen telekben éltem 30 évig :))) Az egy dolog, hogy mínusz 10 fokban nincs kedvem várost nézni, de egyszerűen az agyam sem mozog. Viszont még a szar kaját is tömöm magamba, ez biztos a túlélési ösztön lesz…

ember-érték: Berlinben a pont. A munkaadók keresik a munkaerőt, megbecsülik, megfizetik, kiképzik. Az olaszok ellenben… hagyjuk is. Nincs mit ragozni, ha dolgozni akar az ember, menjen Németországba, Olaszországot meg felejtse el.

– A megújuló energiákat illetően: Berlinben kevés nap, hideg van, és még így is képesek ezzel foglalkozni, befektetni. Kétségkívül vicces a “Solar Berlin Tour” mínusz 10 fokban, és mégis megy ez nekik. Most képzeljük el, mi lenne, ha  a németek szerveznék az olasz megújuló energia-bizniszt….  Igen, lenne itt munka, pénz, energianagyhatalom. Lenne. De így, hogy olaszok laknak a világ ezen tájékán, így mindez nincsen.

És végezetül: Berlinig kellett mennem, hogy az alábbiakat megtudjam – ezennel átértékeltem az ittlétemet, hiszen ha más nem  is, kávé, az van Olaszországban 🙂

20140126_124826

Mindennapok

A gyerekvállalás a piszkos anyagiak szempontjából (olasz módra)

golya Mivel egy újságíró azzal keresett meg, hogy erről nyilatkozzak, összeszedtem a vonatkozó információkat. A cikk közben megjelent, de ott természetesen csak egy nagyon rövid összefoglalót írtak az alábbiakból. Ezért itt leírom a hosszabb verziót, és aki személyesen is érintett, az írja meg, hogy a törvényi szabályozást tényleg így valósítják-e meg a valóságban (elsősorban természetesen azokra az itt élő magyar nőkre gondolok, akik itt vállaltak gyereket, és nem otthoni tb-vel, otthoni szüléssel, hanem valóban itteni jelenléttel).

Néhány dolgot azért azóta is hozzátettem, mert folyamatosan derülnek ki a részletek. Ezeket dőlt betűvel írom.  

Szülés

A szüléskor jár az államtól: bruttó 1.916,22 euró, HA az anya előtte legalább 3 hónapot dolgozott (és a munkaviszonya nem régebbi, mint a szülés előtti egy év). Ha nem, vagy túl régen volt a munkaviszonya, akkor a szülés előtt 3 hónapig be kell fizetnie egyfajta tb-hozzájárulást, enélkül nem lesz joga a támogatásra. (Az állam kitétel azért fontos, mert a a többi támogatást nem az állam adja, hanem pl. a régió, a város vagy falu, ahol élsz stb. A kérvényt ebben az esetben az INPS-nél kell beadni. Assegno maternitá dello Stato.)  

Az apának ez nem jár, csak akkor, ha az anya hivatalosan is elhagyta a gyermeket (lemondott róla). 
 
“Gyed” – vagy ami annak megfelelő ellátás 
1) ha az anya dolgozott előtte, akkor a fizetése alapján jár a dolgozói napidíjának 80%-a (az egység a napidíj, de lényegében a fizetése 80%-ról van szó), ez jár 6 hónapig – HA VOLT HATÁROZATLAN IDEJŰ SZERZŐDÉSE.
Amennyiben ATIPIKUS SZERZŐDÉSE volt, azaz (leggyakrabban) co.co.pro vagy saját vállalkozás (partita iva, egyéb), akkor csak a 30%-ot kapja.
Itt van egy ködös dolog, úgy értelmezem, hogy a 6 hónapból egyet közelező a szülés előtt igénybe venni, így a gyerekkel együtt 5 hónap marad, de annyira nem világos, hogy miért lenne kötelező szülési szabadságra menni, ha pl. egy kismama jól van és tud dolgozni. 
2) ha nem dolgozott szülés előtt az anya, akkor 311,27 euró jár, 5 hónapig, de CSAK AKKOR, ha a család egy főre eső évi jövedelme fejenként bruttó 10 000 euró alatt van (és ez már bizony elég kevés). Ezt a város vagy a faalu adja, ahol laksz, ott kell érdeklődni. (Assegno maternitá del comune).
 
Gyerekkel otthon tölthető idő
Az anya, amennyiben dolgozott szülés előtt,  6 hónapot maradhat otthon ellátással (ld. fent. Ezek szerint a gyerekkel otthonlét 5 hónap a valóságban). Összesen, a gyerek 11 éves koráig 10 hónapot vehet igénybe, de ebból csak 6 hónap az, amikor pénzbeli ellátást kap, a többi mindenféle pénzbeli támogatás nélkül. A jog arra vonatkozik, hogy ha kéri, az ún fizetés nélküli szabadságot, azt meg kell neki adni a munkáltatónak.
Ehhez jön az apa által igénybe vehető 1 hónap (akár az anyával egyidejűleg), és ha ő nem akar élni vele, akkor átadhatja  az anyának (így lesz az anyának 11 hónapja összesen, ha mind ő veszi igénybe). A probléma, ahol az egész rendszer borul, az atipikus dolgozók és vállalkozók esete. Nekik a “gyed” csak 3 hónapig jár (de ebben is nagyon zavaros a szöveg).
Ezért aztán
– jellemzően 5-11 hónapot maradnak otthon az anyák (az utolsó 6 hónap fizetés nélkül).
– az apák jellemzően nem maradnak otthon (max. pár százalékról lehet szó).
– félállás jellemzően nincsen (semmiképp nem választható a gyed után, a munkaadó nem kötelezhető). Ha itt tartunk, rendes állás sem nagyon van, a fiatalok nagy része már NEM olyan szerződéssel dolgozik, hogy ezek a jogok járnának nekik.
Legtöbben nem határozatlan idejű szerződéssel dolgoznak, hanem ún. atipikus szerződésekkel. Ez lehet 2 órától pár hónapig tartó, adott feladat elvégzésére szóló szerződésecske. Ilyen szerződés esetén nem jár betegellátás, de gyed igen (3 hónap). A törvény szerint a munkaadó az épp aktuális szerződés lejártát eltolja annyival, amennyit az anya otthon marad.
A gyakorlatban ez a munkakapcsolat végét jelenti, mert pl. egy adott ideig tartó projektet akkor is le kell zárni, ha valaki szül, tehát egyszerűen átadják másnak a munkát, neki jó esetben kifizetik a teljes összeget, aztán arrivederci (láttam olyat, hogy egész egyszerűen atírták a szerződést, amikor kiderült,  hogy terhes a nő, lerövidítették és elvettek az összegből, így ott lezárult az együttműködés).
A munkaadó ilyen szerződések esetén minden egyéb magyarázat nélkül megszakíthatja a további együttműködést, ha lejár a szerződés.
Gyerekellátás
Állami bölcsőde kevés van  -ámbár ez régiófüggő, sőt, városfüggő (Emilia Romagnaban pl. egész sok hely van, ámbár nem olcsón, de sokszor a város támogatja a drágább helyekre szoruló gyerekeket).
Általában a hátrányos helyzetű, kevés keresetű szülők tudják beadni a gyereket.
Pontrendszer van, számít, hogy mennyi a család bevétele, milyen típusú munkaszerződéssel dolgoznak (itt az atipikusok előnyben), van-e saját lakásuk, stb. stb.
A havi díja nagyon változó, de min. 300 euró, támogatás esetén is.
Aki ide nem fér be (ha nem egyedülálló / atipikus dolgozó a szülő, ez nagyon valószínű), akkor marad a privát bölcsi. Ennek ára (régiófüggő, most Toszkánát írom): az első életévig 800 euró/hó. Utána 600 körül.
Alkalmilag egyes városok ezt dotálhatják valamivel, de pl. érdemes tudni, hogy Firenze és a környékbeli városok, ha dotálják is, visszamenőleg teszik, azaz ki kell csengetni a pénzt és elindítani a visszaigénylést, ami 1 évig is eltarthat.
Az óvoda díja 300-400 euró / hó (segítsetek, gyerekesek, ezen felül van még a kajapénz?) – ez az adat Riccione-ra vonatkozik, Firenzében van állítólag ingyenes óvoda (comunale) is, de  az a kérdés, hogy jár-e annak az anyának is, aki házas (tehát nem csak élettársi kapcsolatban van a gyerek apjával) és van munkája alapvetően. 
2012-ben az átlagfizetes 1300 euró körül volt statisztikailag (de az atipikus dolgozóké ennél kevesebb).
A családi pótlék minimális (15-40 euró / gyerek, ha mindkét felnőtt dolgozik).
A családi adózás minimális. Ha az egyik fél vállalkozó (jellemzően az apa, aki általában többet keres, mint az anya), többféle támogatást egyszerűen azért NEM vehet igénybe, mert vállalkozó.
Következmények
A gyerekszám EU-s szinten a legalacsonyabbak között. Sok nő, több gyerek esetén főleg, vissza sem megy dolgozni – nem éri meg, annyi a kiadás, így átmenetileg vagy végleg kiszorul a munkaerőpiacról.
Az, hogy még ennyi gyerek születik, annak köszönhető, hogy a nagyszülők rendszerszinten észrevehetően átvállalják a gyerekfelvigyázást vagy annak költségeit.
Nemhiába mondják az Alkotmány első mondatát parafrazeálva,  hogy az Olasz állam a nagyszülőkre alapozott köztársaság.
(A rendszer meglehetősen bonyolult, régió és városfüggő. A munkaerőpiac pedig már nem értelmezhető rendes munkaszerződésekkel, a fiatalok nagy része már alkalmi szerződésekkel bukdácsol véget évekig, esetleg kényszervállalkozó (ha egyáltalán dolgozik). Ezért aztán meglehetősen nehéz pontos számokat adni, de talán iránytűnek elég lesz ez is. 
Keressétek Ti magatok is, mi ját Nektek, mihez tudnak támogatást adni – város, régió stb.
Az INPS-be mindenképp menjetek be, és főleg előtte olvassátok át a jogaitokat, és arra hivatkozzatok.)
Ügyintézés

Tb, EU

Mai HVG cikk, olvassátok el, érdekes.

Magyarok, akik itthon már külföldinek számítanak

2014. január 16., csütörtök, 12:13 • Utolsó frissítés: 45 perce
Szerző: hvg.hu


Ahogy egyre több magyar vállal munkát, folytat tanulmányokat az Európai Unió valamelyik tagállamában, úgy gyakrabban vetődik fel a kérdés: vajon melyik államban lehet egészségbiztosításuk? Ennek rendszerét egy alapjaiban a 70-es évek óta létező uniós rendelet szabályozza: ott kell kezelni a pácienseket, ahol dolgoznak, és fizetik az adókat, járulékokat. Diákok esetében a külföldi oktatási intézmény biztosításának megléte/nem léte a meghatározó. A hazai rendszer a külföldön biztosítottakra úgy tekint, hogy akkor is külföldiek, ha magyar állampolgárok.

“A gyerekem külföldön tanul, sokszor jár haza, ám nemrég megszűnt a magyar egészségbiztosítása, pedig tavaly még volt lehetőség befizetni a havidíjat” – írta egyik olvasónk, aki szerint komoly anomália mutatkozik az egészségbiztosítási rendszerben. A helyzet a következő: olvasónk fia az Egyesült Királyságban kezdte az egyetemet középiskola után, ott biztosítva is van, ám fizették utána idehaza is a járulékot, azt a havi 6660 forintott, amiért teljes jogú egészségügyi ellátás járt. Ez év eleje óta azonban ez a lehetőség megszűnt.

Angliában olvasónk gyereke igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, de ezzel csak alapszolgáltatásokat lehet igénybe venni, és igen korlátozott keretek között. A levélíró azon háborodott fel, hogy noha gyermeke továbbra is állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik, idehaza mégis úgy tekintenek rá, mint egy külföldire. Jelenleg például privát turistabiztosítást köt, ha hazalátogat.

Burjánzó keretrendszer

A kép tisztázása és megértése korántsem egyszerű, az Európai Unióban (EU), pontosabban az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban ugyanis – ide tartozik még az EU országain kívül Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc is – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos biztosítások és szolgáltatások finanszírozása, keretrendszere igen szerteágazó. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya igyekszik bizonyos fokú szabadságot és biztonságot biztosítani az EU tagállamaiban – ha itthon biztosított az átlagpolgár –, ám ennek felmutatása valóban csak alapszintű ellátásra ad jogot, orvosilag szükséges beavatkozásokra ad lehetőséget, és felhasználás köre is limitált (nem minden orvos szerződik a kártya elfogadására). Ez a kártya leginkább a turistáknak lehet opció, akik rövidebb időre utaznak egy másik tagállamba.

A kuszaságot igazából az okozza, hogy az EGT-ben már jó ideje tisztul a rendszer, ám a külföldön mind nagyobb számban munkát vállaló, tanuló magyarok minden valószínűség szerint csak most szembesülnek ezekkel az ügymenetekkel (melyeket a hazai jogszabályi környezet is követ). Mindeközben az sem mindegy, hogy ki mennyi időre, és milyen céllal távozik egy EGT-államba.

A legegyszerűbb a helyzet akkor, ha dolgozni megy valaki külföldre. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ekkor a hazai egészségbiztosítási rendszerből 15 napon belül ki kell jelentkeznie, idehaza érvénytelenítik a TAJ-számát, és ettől kezdve már csak a külföldiekre érvényes szabályok szerint kaphatnak Magyarországon orvosi ellátást (egyébként már 2009 óta bejelentési kötelezettség van itthon az uniós szabályozás értelmében). Sokan korábban nem foglalkoztak a kijelentkezéssel, ha külföldre mentek, egyszerűen csak váltottak, és fizették tovább a havi pár ezres egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Most ugyanakkor vagy igénylik a Európai Egészségbiztosítási Kártyát, vagy a külföldi biztosítótól szereznek pénzügyi garanciát és engedélyt, ha hazai kórházban szeretnék gyógykezeltetni magukat. A betegnek ugyanakkor előre finanszíroznia kell a beavatkozás árát, a külföldi biztosító csak utólag térít (a hazai beavatkozást ugyanakkor megtagadhatja a külföldi biztosító, nem igazán elterjedtek még az ilyen kezelések).

A 70-es évek óta élő rendelet

883/2004/EK rendelet egy korábbi, a 1408/71/EGK rendeletre épül, amelyet tulajdonképpen már EU-csatlakozásunk óta alkalmazni kell – fejtette ki Radics Zsuzsanna közgazdász szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser. Ez a rendelet arról szól, hogy ha valaki az EU területén dolgozik, akkor egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, mivel ott fizetik utána a járulékot, adót. Ekkor be kell jelenteni a külföldi munkavégzést a odahaza, ahol ez azzal jár, hogy az illető TAJ-számát érvénytelenítik, s Magyarországon a továbbiakban csak uniós kártyával kaphat ellátást. De ez logikus is, hiszen külföldön van biztosítása, ne ott használja az ellátórendszert, ahol nem fizetnek utána – fejtette ki Radics Zsuzsanna.

A tanulónál már kicsit más a helyzet az egészségügyi menedzser szerint. Először is meg kell nézni, hogy a külföldi oktatási intézmény köt-e biztosítást a diákra, illetve neki kell-e biztosítást kötnie külföldön. Ha nem, akkor a magyar lakcímmel rendelkező diáknak az itthoni egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, és kint az Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat (és fordítva: ha külföldön van biztosítása, akkor itthon az Európai Egészségbiztosítási Kártyát használhatja – a szerk.).

A magyar sajtó mellesleg már cikkezett erről a témáról 2007-ben is, akkor merülhetett fel talán először a szélesebb közvélemény előtt is a külföldi tanulás lehetősége, ám a téma nem kapott nagyobb visszhangot. Pedig ebben az évben szűnt meg a minden hallgatóra vonatkozó eltartotti jogviszony, ettől az időponttól kezdve csak a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói jogosultak alanyi jogon társadalombiztosítási ellátásra.

Mennyire zavarnak be a britek?

A téma azért is fontos, mivel ez olyan elem, amely az uniós polgárokat közvetlenül érinti, és ha itt sikerül egyszerűbb, egyértelműbb irányba elmozdulni, akkor azzal az EU piros pontokat gyűjthet be a közvéleménynél. Az Európai Bizottság (EB) épp a napokban tett közzé új útmutatót. Emellett egy uniós jogszabály is érvénybe lépett tavaly, hogy egyszerűbbé tegye annak megállapítását, mely ország tekinthető egy uniós munkavállaló szokásos tartózkodási helyének, vagyis hol jogosult társadalombiztosításra. Ez a megfelelőbb tájékoztatás lehetőségét is megteremti (például az egészségügyi ellátás színvonaláról egyszerűbb lesz képet kapni), és az egyes államok egészségbiztosítói, szolgáltatói egyszerűbben működhetnek együtt. Utóbbi jogszabály sok új jogot, kötelezettséget nem vezetett be, ám az eddigieket rendszerbe gyúrta, és egyszerűsítette.

Az útmutató elválasztja egymástól a szokásos és az ideiglenes tartózkodási hely, valamint az egyszerű tartózkodás fogalmát. Közleményében az EB világossá teszi, hogy az aktívak alapvetően ott jogosultak ellátásra, ahol dolgoznak, az inaktívaknál, nyugdíjasoknál, diákoknak a szokásos tartózkodási hely a mérvadó.

Ennek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy hol milyen rokoni kapcsolatai vannak az illetőnek, mennyi ideig tartózkodik a kérdéses országban, és a tartózkodás egybefüggő-e. Az útmutató szerint vizsgálni kell, hogy a munkavállaló jogviszonya milyen munkaszerződés alapján melyik tagállamhoz köthető, hol végez esetleg olyan tevékenységet, amelyért nem kap fizetést. Meg kell nézni az uniós jog szerint azt is, hogy az uniós polgár hol fizet adót, milyen okból költözik el egyik tagországból a másikba, illetve diákok esetén azt is, hogy honnan származik a bevételük.

Az útmutató példákkal is igyekszik segíteni annak megállapítását, hogy egy határmenti ingázó, egy idénymunkás, egy nyugdíjas, egy diák vagy egy kiküldött dolgozó helyzetét hogyan kell értelmezni. Egy Portugáliába költöző brit nyugdíjas esetében, aki ideje nagy részét Lisszabonban tölti, hiába tart fenn kulturális és pénzügyi kapcsolatot az Egyesült Királyságban, Portugáliát kell szokásos tartózkodási helynek tekinteni – ecseteli a brüsszeli testület.

 

Mi történik, ha valaki nem jelenti ki magát?
Ha valaki nem a szabályok szerint járt el, és nem jelenti be, hogy már nem itthon dolgozik, a TAJ-számának ellenőrzéskor piros, azaz “érvényes, de rendezetlen státusz” jelzést kaphat – írja a nol.hu egy korábbi cikkében. Ezzel ugyanabban a pillanatban hozzájuthat a térítésmentes hazai ellátáshoz, ám ha később, akár utólagos ellenőrzésnél kiderül, hogy érvénytelen TAJ-kártyára operálták, az egészségbiztosító kiszámlázza az ellátás teljes költségét, sőt mindezt megfejelheti 10-100 ezer forintos mulasztási bírsággal is.

Ugyanakkor érdemes azon is elgondolkodni, hogy miért is most magyarázza el most mindezt az EB. Ez elsősorban a britek miatt lehet: a szigetország konzervatív kormánya egyre inkább a bevándorlók ellen hangolja a közvéleményt, ráadásul a szociális ellátórendszer igénybevételének szigorítása is egyre inkább valósággá válik. Ehhez a képhez kapcsolódik hozzá az EB útmutatója, amely az átlagpolgárnak is világossá teszi, hogy hol, milyen esetben vehet igénybe bizonyos szolgáltatásokat. Így egyrészt az uniós polgárok felé is kommunikálják azt, hogy elsősorban ott vehetik igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, ahol dolgoznak, másfelől a brit kormány felé is jelzik: az EU nem a szociális “ingyenebédet” propagálja, és működik a világos keretrendszer.

Másodsorban amiatt is kiadhatta az útmutatót az EU, hogy bár jelenleg még csak az állami egészségügyi kiadások 1 százalékát (10 milliárd euró) fordítják az országok a határon átnyúló egészségügyi ellátások finanszírozására, ám ez az összeg növekszik (így egyre több embert is érint). Emellett bizonyos mértékben szűkül az a terület, amelyen egy egészségügyi biztosító vissza tudja utasítani egy beteg azon kérését, hogy külföldön kezeljék. A biztosítók még továbbra is visszautasíthatják egy beteg külföldi kezelését akkor, ha a kezelés kockázatot jelentene a páciensre, illetve ha egy orvosilag belátható időn belül a hazai országban is megoldható lenne a beavatkozás. A hvg.hu ugyanakkor értesült olyan, Angliában dolgozó magyar kismamáról, aki Magyarországon szerette volna megszülni gyermekét, ehhez tavaly év végén kért engedélyt a brit szolgáltatótól, aki meg is adta ezt, és a finanszírozást is vállalta, így a csemete nyugodtan a világra tudott jönni Budapesten – de brit finanszírozással.

Mi történik akkor, ha valaki hazajönne?

Ha magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar egy idő után úgy dönt, hogy mégis visszatér Magyarországra, akkor itthon 15 napon belül be kell jelenteni a kinti jogviszonyának megszűnését az egészségbiztosítónak, ezek után automatikusan megkapja a TAJ-számát – mondta Radics Zsuzsanna. Ha el is kezd a munkavállaló dolgozni, akkor nincs semmi gond, fizeti a járulékokat, így biztosítása is lesz. Ha nem lesz munkája, akkor fizetnie kell a 6810 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot – tette hozzá.

A képlet tehát így egyszerűnek tűnik. Egy dolog azonban biztos: mindig tájékozódjunk a hivatalos szerveknél, mielőtt az EU-n belülre megyünk dolgozni, tanulni, mivel elképzelhető, hogy a fenti kategóriákba például nem férünk bele – az ingázókra speciális szabályok vonatkoznak például –, és jobb még az elindulás előtt tájékozódni, nehogy meglepetés érjen minket.

 

Hány magyart érinthetnek a változások?
Különböző becslések szerint is pár százezer, de akár félmillió magyar is dolgozhat, tanulhat, élhet külföldön, döntően a 28 tagú EU különböző tagállamaiban. A legnagyobb magyar kolóniával rendelkező országok közé az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria sorolható. Természetesen sokan lehetnek olyanok, akik egyáltalán nem vennének igénybe Magyarországon már egészségügyi szolgáltatást, ám több tízezren, akár százezren is lehetnek olyanok, akik még bizonyos időközönként ingáznak vissza Magyarországra. Nekik nyilván nehézséget okozhat, ha nem tudnak itthon bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, csak előzetes külföldi engedéllyel és finanszírozási garanciával. Ám a rendezőelvet követni kell: ahol az illető után fizetik az egészségügyi járulékot, adót, ott kell alapvetően igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat is.
Étel - ital

Kis szalámihatározó

Nemrégiben a süteményeket határoztuk meg, most jöjjön a sós oldal, a felvágottak, a salumi.

Gyengébb idegzetű vegetariánusoknak nem ajánlott az alábbi bejegyzés, a többieknek viszont hajrá!

Ja, még mielőtt belevágnánk, itt is el kell mondanom, hogy  ahány régió, annyi speciális termék, és egészen biztosan nem fogom tudni mindent felsorolni. Kezdetnek jó lesz ez is, aztán lehet szabadon kóstolni a többit.

prosciuttoTalán a legismertebb a sonka, a prosciutto crudo (vagy csak siman crudo), méghozzá a pácolt, szárított sonka. Pármai, vagy toszkán  sokfelé ismertek a határokon túl is, a finomabb, jobb minőségűek viszont nem jutnak el annyi helyre (nem feltétlen tömegtermelésre készülnek).

A pármaiak elég rágósak, a toszkánok nagyon sósak, szerintem a csúcs az a Carpegna, vagy San Leo (ahol különlegesen jó klímán szárítják a szabad levegőn – nem zárt termekben). De természetesen ízlések és pofonok.

Legjobb felhasználási módja a friss kenyérrel, magában fogyasztás, de azért főtt ételekben is előfordul. Ilyenkor a sonkát magát már nem főzik, hanem a kész ételhez adják hozzá, pl. pizzára dobják, elkészült tésztaételre szaggatják.

A disznó combjából készül, és nem szabad semmiféle kémiai “gyorsítót” használni, ki kell várni azt a sok hónapot, míg magától megszárad, és a só is átdolgozza a struktúráját. Elsősorban Közép-Olaszországban készül (Pó völgye, és tágabb környezete), itt van a legjobb klíma hozzá.

Ára: 20-40 euró / kiló között, minőségtől, szárítási időtől függően. 25-30 euró körül már finomakat lehet venni.


speckA speck ellenben északról érkezik, a hegyekből.

Fűszerrel, sóval készítik, és füstölik.

A disznó combjából készítik, amit előtte kicsontoznak, és préselnek.

Szintén elég sós felvágott, de talán aromásabb és erősebb ízű, mint a sonka.

Felhasználását tekintve magában, kenyérrel, vagy főtt ételekben is, pl. a tejszínes, speckes zöld galuska jó kis tartalmas téli vacsora lehet, a szósz összemelegítése nagyjából két percet vesz igénybe.

A speck ára a sonkáéval egy szinten van.

bresaolaA következő játékos nem disznóhúsból készül, hanem marhából, Lombardiában. A bresaola-ról van szó. Itt van egy sózási fázis (20 nap sós lében), majd jön a 2-4 hónapos szárítás viszonylag meleg hőmérsékleten és magas páratartalom mellett. A són kívül borsot használnak még fűszerként.

Emiatt lehet, hogy a bresaola egyáltalán nem száraz, halvány vékonyra szelve szétomlik a szánkban.

Kenyérrel, magában nagyon finom.  Tipikus tálalási módja az, hogy egy tálon körben, félig egymást fedve lerakjuk a szeleteket és grana padana forgácsokat dobunk rá, valamint rucolát. Ide jöhet még egy kis citrom, és már rendben is vagyunk.

Ára magasabb, 45 euró felett kezdődik kilónként.

pragaA sonkának van azért “light” változata, a füstölt, főtt prosciutto di praga. Prágához annyi köze van persze, mint az összes többinek (egy szalámikészítő találta ki a nevet marketingcélokból a 19. században), de errefelé így hívják.

Lehet szendvicsbe tenni, de ezt inkább használják már a főzéshez is. Zöldséges, vagy tejszínes szószokban jól alakít.

A gyerekek nagyon szeretik a darált sonkából készült hamburgerszerű képződményt, amit  szerte a boltokban lehet kapni. 

Ára: 15-20 euró /kiló. 

golfettaAz abszolút kedvencem, és a szalámik királynője: a golfetta.

Jó minőségű szárított sonkából készül, és csak abból, nem tesznek hozzá mást.

Az alapanyagot megdarálják és szalámiként bőrbe töltik.

Goduria assoluta.

Vétek főtt ételbe tenni, ezt magában kell fogyasztani, kenyérrel – sótlannal, ahogy északon szokás, hogy még az se zavarja a szalámik ízét.

Ára 35 euró/ kiló körül.

salame_milanoJöjjenek akkor  a szalámik is: salame milano vs salame ungherese.

Érintettnek érezzük magunkat, pedig dehogy, itt is csak reklámfogás a név.

A milano füstölés nélkül készül fele-fele arányban disznó és marhahúsból, nagyon apróra darálva.

Az ungherese-t füstölik,  és harmadnyi zsíradékot adnak hozzá, azaz zsírosabb, mint a milano.

Áruk 20-25 euró/kiló.

finocchionaToszkánában (elsősorban Firenzében és Sienaban) nagyon elterjedt a finocchiona, ami egy egészen puha, szinte már kenhető, nagyon sok édesköménymagot tartalmazó felvágott (a sbriciolona a nagyon puha változat, a neve is mutatja, hogy gyakolatilag morzsolható – köszi Józsi az észrevételt :).

A középkorban nagyon sok köményt használtak, többek közt ehhez a szalámihoz is, aminek két oka volt. Egyrészt olcsóbb volt, mint a keletről érkező és drága bors, másrészt erőteljes íze elnyomta az esetleg kicsit már bűzös disznóhúst, amiből készült.

Hűtő híján ez nagyon fontos volt, lévén a disznóhús hamar romlik, a szöveteiben levő vér és víz miatt.

A finocchiona ára 12  euró körül van.

mortadella

Tiszteletbeli bolognaiként nem feledkezhetek el a mortadelláról, ami a mi rettenet rossz olasz szaláminkat ihlethette.

Az eredeti, a mortadella csodás ízorgia, van pisztáciás és sima változata.

Kenyérrel isteni, de felfújtakba, parmiggiano di melanzane-ba mehet (ez a párom családjának a receptje, észak és dél kontaminációja, fenséges eredménnyel), csak javít rajta.

Töltött, göngyölt húsokba is előszeretettel teszik, jó ízt ad a csirkének, vagy más kevésbé erős ízű alapanyagnak.

Viszonylag olcsó felvágott, kilója 13 euró körül van.

Ha a boltban kéritek, mindig szóljatok, hogy pisztáciával vagy anélkül szeretnétek.

coppa_testaÉs végül egy kevésbé elegáns szalámi,  a coppa di testa. Ez a mi disznósajtunkra hajaz, van kevésbé igényes (mindent bele) és sokkal nemesebb alapanyagokból készített – mindig higgyetek a szemeteknek, a jobbat vegyétek.

Megkóstoltam ezt is, bevallom ez volt  a legnehezebb, mert én általában csak a színhúst eszem meg, bármilyen formájában.

De aki a disznósajtot megeszi, szereti, ezt értékelni fogja.

Olcsó felvágottról van szó, kilója 8-10 euró alatt van.

Élet-történetek

Hozd az olajos dobozt, itt még van egy kis hely…

Első felvonás (még Firenzében)

  • Pakoljunk be este, holnap reggel macerás lenne mindennel foglalkozni. Így reggel te csak leengeded a hűtőt (ki is kell mosni, na mindegy), én meg a maradékot beszuszakolom a kocsiba.
  • Betetted a Roziék csomagját is?
  • Be, persze, bár így végképp nem tudom majd lecsukni a csomagtartót.
  • Jó, de tudod, hogy ő is mindig hazaviszi hang nélkül a csomagot, amit anyunak küldök, természetes, hogy most mi visszük az övét.
  • Jó, reméljük Pesten értejön majd valaki. A múltkor is  az utolsó pillanatban jelent meg a rokona, miután hatvanszor felhívtad telefonon…
  • A szomszéd bioolaját már betetted? Tudod, amit Klárinak vettem, mert otthon nem lehet jó olívaolajat venni.
  • Be (sóhaj, mély). Persze ez sokkal jobb, mint a mindenféle olasznak mondott cucc. Én nem tudom, minden alkalommal mintha költöznénk.
  • Idén már végképp repülővel akartam menni, Te nem akartad.
  • Persze, hogy nem, aztán otthon vonatozhatunk anyukádhoz többször is. Meg egyébként is, azért van a kocsi. Na jó, nem azért, hogy teherszállítsunk, de mindegy.
  • Jó, a két bőröndöt is viheted, lezártam.
  • Mi ez a nagy cucc, nincsen otthon egy csomó ruhád?
  • De igen, de most hazaviszem amit itt már nem hordok, majd esetleg otthon…
  • Huhh. Persze, sosem fogod felvenni….
  • Reggelre marad a konyha, sajtok, felvágottak.
  • Azt miért is visszük? Minek utaztatunk még kaját is?
  • Egyrészt le kell engedni a hűtőt, itt nem maradhat. Másrészt, ha otthon olasz vacsorát főzünk a barátoknak, vehetem a rossz és méregdrága sajtot a Tescoban. Akkor inkább visszük. Az ajándékokat betetted már?
  • Be (sóhaj), de már megint minek / kinek viszünk ennyi mindent?
  • Tudod, megyünk látogatni Lizáékat, a két gyereknek vettem valamit, mert otthon csak a szokásos dolgokat kapnánk, azt is rohanva kellene megvenni fél nap alatt. Plusz az apróságok a családnak.
  •  Jó, a sapkámat is becsomagoltad?
  • Én nem, nem is tudom, hol van. Sőt, úgy emlékszem, otthonhagytad Pesten, mert itt sosem hordod, otthon van hideg, ezért otthon kell, hogy legyen.
  • Mondasz valamit. Tényleg, akkor csak a kesztyűt kell előkaparnom. Mit eszünk ma este?
  • Nem tudom, valami hideg maradékot, már egy hete nem vásároltam, hogy ne kelljen se kidobni, se magunkkal cipelni a maradék kaját..

Második felvonás (már Budapesten)

  • Mi a mai program?
  • El kell menni a bankba, mert új tokent adnak a netbankhoz, és már két hónapja náluk áll a dolog, mivel nem tudtam érte bemenni. A villanyt túlszámlázták, oda is be kell menni. És fel kellene hívni az új közös képviselőt.
  • Akkor már megint egész nap várunk valahol valami ügyintézőre.
  • Igen drágám, de ezt muszáj elintézni. A kéményseprők is minden évben be akarnak jutni a lakásba a nem használt kéményt ellenőrizni, nem tudom, ezek azt hiszik, a szolgáló állandóan itthon van?
  • Che palle. ..
  • Pontosan… És csöpög a csap is, kellene egy új csaptelep, aztán majd megkérek valakit, hogy szerelje be.
  • Jó, de nehogy megint az legyen, mint tavaly a gázszerelővel: ahogy meghallotta, hogy nem magyarul beszélünk, dupla árat mondott.
  • Jó, akkor ne beszélj, amíg itt van.
  • Lesz egy szabad délutánunk, vagy már betelt a program a találkákkal és az intézendőkkel?
  • Hááát, talán az utolsó nap délután. Akkor el tudunk menni valahova kettesben. De mindig olyan rövid ideig vagyunk itthon, és annyi az intéznivaló. Ja, de a Roziék küldenének egy csomagot hazafelé is.  A macera az, hogy ha a városban találkozunk velük, akkor egész nap vihetem a cuccost magammal.
  • Már megint….
  • Ja, és tegnap néztem, hogy lejárandóban a jogsim, gyorsan még el kell mennem egy egészségügyi vizsgálatra, és időpontot kérni az új jogsi igényléséhez – ha még lehet egyáltalán valahol. De jogsi nélkül nem tudok visszamenni….