Ügyintézés

Tb, EU

Mai HVG cikk, olvassátok el, érdekes.

Magyarok, akik itthon már külföldinek számítanak

2014. január 16., csütörtök, 12:13 • Utolsó frissítés: 45 perce
Szerző: hvg.hu


Ahogy egyre több magyar vállal munkát, folytat tanulmányokat az Európai Unió valamelyik tagállamában, úgy gyakrabban vetődik fel a kérdés: vajon melyik államban lehet egészségbiztosításuk? Ennek rendszerét egy alapjaiban a 70-es évek óta létező uniós rendelet szabályozza: ott kell kezelni a pácienseket, ahol dolgoznak, és fizetik az adókat, járulékokat. Diákok esetében a külföldi oktatási intézmény biztosításának megléte/nem léte a meghatározó. A hazai rendszer a külföldön biztosítottakra úgy tekint, hogy akkor is külföldiek, ha magyar állampolgárok.

“A gyerekem külföldön tanul, sokszor jár haza, ám nemrég megszűnt a magyar egészségbiztosítása, pedig tavaly még volt lehetőség befizetni a havidíjat” – írta egyik olvasónk, aki szerint komoly anomália mutatkozik az egészségbiztosítási rendszerben. A helyzet a következő: olvasónk fia az Egyesült Királyságban kezdte az egyetemet középiskola után, ott biztosítva is van, ám fizették utána idehaza is a járulékot, azt a havi 6660 forintott, amiért teljes jogú egészségügyi ellátás járt. Ez év eleje óta azonban ez a lehetőség megszűnt.

Angliában olvasónk gyereke igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, de ezzel csak alapszolgáltatásokat lehet igénybe venni, és igen korlátozott keretek között. A levélíró azon háborodott fel, hogy noha gyermeke továbbra is állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik, idehaza mégis úgy tekintenek rá, mint egy külföldire. Jelenleg például privát turistabiztosítást köt, ha hazalátogat.

Burjánzó keretrendszer

A kép tisztázása és megértése korántsem egyszerű, az Európai Unióban (EU), pontosabban az Európai Gazdasági Térség (EGT) államaiban ugyanis – ide tartozik még az EU országain kívül Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc is – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos biztosítások és szolgáltatások finanszírozása, keretrendszere igen szerteágazó. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya igyekszik bizonyos fokú szabadságot és biztonságot biztosítani az EU tagállamaiban – ha itthon biztosított az átlagpolgár –, ám ennek felmutatása valóban csak alapszintű ellátásra ad jogot, orvosilag szükséges beavatkozásokra ad lehetőséget, és felhasználás köre is limitált (nem minden orvos szerződik a kártya elfogadására). Ez a kártya leginkább a turistáknak lehet opció, akik rövidebb időre utaznak egy másik tagállamba.

A kuszaságot igazából az okozza, hogy az EGT-ben már jó ideje tisztul a rendszer, ám a külföldön mind nagyobb számban munkát vállaló, tanuló magyarok minden valószínűség szerint csak most szembesülnek ezekkel az ügymenetekkel (melyeket a hazai jogszabályi környezet is követ). Mindeközben az sem mindegy, hogy ki mennyi időre, és milyen céllal távozik egy EGT-államba.

A legegyszerűbb a helyzet akkor, ha dolgozni megy valaki külföldre. Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ekkor a hazai egészségbiztosítási rendszerből 15 napon belül ki kell jelentkeznie, idehaza érvénytelenítik a TAJ-számát, és ettől kezdve már csak a külföldiekre érvényes szabályok szerint kaphatnak Magyarországon orvosi ellátást (egyébként már 2009 óta bejelentési kötelezettség van itthon az uniós szabályozás értelmében). Sokan korábban nem foglalkoztak a kijelentkezéssel, ha külföldre mentek, egyszerűen csak váltottak, és fizették tovább a havi pár ezres egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Most ugyanakkor vagy igénylik a Európai Egészségbiztosítási Kártyát, vagy a külföldi biztosítótól szereznek pénzügyi garanciát és engedélyt, ha hazai kórházban szeretnék gyógykezeltetni magukat. A betegnek ugyanakkor előre finanszíroznia kell a beavatkozás árát, a külföldi biztosító csak utólag térít (a hazai beavatkozást ugyanakkor megtagadhatja a külföldi biztosító, nem igazán elterjedtek még az ilyen kezelések).

A 70-es évek óta élő rendelet

883/2004/EK rendelet egy korábbi, a 1408/71/EGK rendeletre épül, amelyet tulajdonképpen már EU-csatlakozásunk óta alkalmazni kell – fejtette ki Radics Zsuzsanna közgazdász szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser. Ez a rendelet arról szól, hogy ha valaki az EU területén dolgozik, akkor egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, mivel ott fizetik utána a járulékot, adót. Ekkor be kell jelenteni a külföldi munkavégzést a odahaza, ahol ez azzal jár, hogy az illető TAJ-számát érvénytelenítik, s Magyarországon a továbbiakban csak uniós kártyával kaphat ellátást. De ez logikus is, hiszen külföldön van biztosítása, ne ott használja az ellátórendszert, ahol nem fizetnek utána – fejtette ki Radics Zsuzsanna.

A tanulónál már kicsit más a helyzet az egészségügyi menedzser szerint. Először is meg kell nézni, hogy a külföldi oktatási intézmény köt-e biztosítást a diákra, illetve neki kell-e biztosítást kötnie külföldön. Ha nem, akkor a magyar lakcímmel rendelkező diáknak az itthoni egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, és kint az Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat (és fordítva: ha külföldön van biztosítása, akkor itthon az Európai Egészségbiztosítási Kártyát használhatja – a szerk.).

A magyar sajtó mellesleg már cikkezett erről a témáról 2007-ben is, akkor merülhetett fel talán először a szélesebb közvélemény előtt is a külföldi tanulás lehetősége, ám a téma nem kapott nagyobb visszhangot. Pedig ebben az évben szűnt meg a minden hallgatóra vonatkozó eltartotti jogviszony, ettől az időponttól kezdve csak a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói jogosultak alanyi jogon társadalombiztosítási ellátásra.

Mennyire zavarnak be a britek?

A téma azért is fontos, mivel ez olyan elem, amely az uniós polgárokat közvetlenül érinti, és ha itt sikerül egyszerűbb, egyértelműbb irányba elmozdulni, akkor azzal az EU piros pontokat gyűjthet be a közvéleménynél. Az Európai Bizottság (EB) épp a napokban tett közzé új útmutatót. Emellett egy uniós jogszabály is érvénybe lépett tavaly, hogy egyszerűbbé tegye annak megállapítását, mely ország tekinthető egy uniós munkavállaló szokásos tartózkodási helyének, vagyis hol jogosult társadalombiztosításra. Ez a megfelelőbb tájékoztatás lehetőségét is megteremti (például az egészségügyi ellátás színvonaláról egyszerűbb lesz képet kapni), és az egyes államok egészségbiztosítói, szolgáltatói egyszerűbben működhetnek együtt. Utóbbi jogszabály sok új jogot, kötelezettséget nem vezetett be, ám az eddigieket rendszerbe gyúrta, és egyszerűsítette.

Az útmutató elválasztja egymástól a szokásos és az ideiglenes tartózkodási hely, valamint az egyszerű tartózkodás fogalmát. Közleményében az EB világossá teszi, hogy az aktívak alapvetően ott jogosultak ellátásra, ahol dolgoznak, az inaktívaknál, nyugdíjasoknál, diákoknak a szokásos tartózkodási hely a mérvadó.

Ennek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy hol milyen rokoni kapcsolatai vannak az illetőnek, mennyi ideig tartózkodik a kérdéses országban, és a tartózkodás egybefüggő-e. Az útmutató szerint vizsgálni kell, hogy a munkavállaló jogviszonya milyen munkaszerződés alapján melyik tagállamhoz köthető, hol végez esetleg olyan tevékenységet, amelyért nem kap fizetést. Meg kell nézni az uniós jog szerint azt is, hogy az uniós polgár hol fizet adót, milyen okból költözik el egyik tagországból a másikba, illetve diákok esetén azt is, hogy honnan származik a bevételük.

Az útmutató példákkal is igyekszik segíteni annak megállapítását, hogy egy határmenti ingázó, egy idénymunkás, egy nyugdíjas, egy diák vagy egy kiküldött dolgozó helyzetét hogyan kell értelmezni. Egy Portugáliába költöző brit nyugdíjas esetében, aki ideje nagy részét Lisszabonban tölti, hiába tart fenn kulturális és pénzügyi kapcsolatot az Egyesült Királyságban, Portugáliát kell szokásos tartózkodási helynek tekinteni – ecseteli a brüsszeli testület.

 

Mi történik, ha valaki nem jelenti ki magát?
Ha valaki nem a szabályok szerint járt el, és nem jelenti be, hogy már nem itthon dolgozik, a TAJ-számának ellenőrzéskor piros, azaz “érvényes, de rendezetlen státusz” jelzést kaphat – írja a nol.hu egy korábbi cikkében. Ezzel ugyanabban a pillanatban hozzájuthat a térítésmentes hazai ellátáshoz, ám ha később, akár utólagos ellenőrzésnél kiderül, hogy érvénytelen TAJ-kártyára operálták, az egészségbiztosító kiszámlázza az ellátás teljes költségét, sőt mindezt megfejelheti 10-100 ezer forintos mulasztási bírsággal is.

Ugyanakkor érdemes azon is elgondolkodni, hogy miért is most magyarázza el most mindezt az EB. Ez elsősorban a britek miatt lehet: a szigetország konzervatív kormánya egyre inkább a bevándorlók ellen hangolja a közvéleményt, ráadásul a szociális ellátórendszer igénybevételének szigorítása is egyre inkább valósággá válik. Ehhez a képhez kapcsolódik hozzá az EB útmutatója, amely az átlagpolgárnak is világossá teszi, hogy hol, milyen esetben vehet igénybe bizonyos szolgáltatásokat. Így egyrészt az uniós polgárok felé is kommunikálják azt, hogy elsősorban ott vehetik igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, ahol dolgoznak, másfelől a brit kormány felé is jelzik: az EU nem a szociális “ingyenebédet” propagálja, és működik a világos keretrendszer.

Másodsorban amiatt is kiadhatta az útmutatót az EU, hogy bár jelenleg még csak az állami egészségügyi kiadások 1 százalékát (10 milliárd euró) fordítják az országok a határon átnyúló egészségügyi ellátások finanszírozására, ám ez az összeg növekszik (így egyre több embert is érint). Emellett bizonyos mértékben szűkül az a terület, amelyen egy egészségügyi biztosító vissza tudja utasítani egy beteg azon kérését, hogy külföldön kezeljék. A biztosítók még továbbra is visszautasíthatják egy beteg külföldi kezelését akkor, ha a kezelés kockázatot jelentene a páciensre, illetve ha egy orvosilag belátható időn belül a hazai országban is megoldható lenne a beavatkozás. A hvg.hu ugyanakkor értesült olyan, Angliában dolgozó magyar kismamáról, aki Magyarországon szerette volna megszülni gyermekét, ehhez tavaly év végén kért engedélyt a brit szolgáltatótól, aki meg is adta ezt, és a finanszírozást is vállalta, így a csemete nyugodtan a világra tudott jönni Budapesten – de brit finanszírozással.

Mi történik akkor, ha valaki hazajönne?

Ha magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar egy idő után úgy dönt, hogy mégis visszatér Magyarországra, akkor itthon 15 napon belül be kell jelenteni a kinti jogviszonyának megszűnését az egészségbiztosítónak, ezek után automatikusan megkapja a TAJ-számát – mondta Radics Zsuzsanna. Ha el is kezd a munkavállaló dolgozni, akkor nincs semmi gond, fizeti a járulékokat, így biztosítása is lesz. Ha nem lesz munkája, akkor fizetnie kell a 6810 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot – tette hozzá.

A képlet tehát így egyszerűnek tűnik. Egy dolog azonban biztos: mindig tájékozódjunk a hivatalos szerveknél, mielőtt az EU-n belülre megyünk dolgozni, tanulni, mivel elképzelhető, hogy a fenti kategóriákba például nem férünk bele – az ingázókra speciális szabályok vonatkoznak például –, és jobb még az elindulás előtt tájékozódni, nehogy meglepetés érjen minket.

 

Hány magyart érinthetnek a változások?
Különböző becslések szerint is pár százezer, de akár félmillió magyar is dolgozhat, tanulhat, élhet külföldön, döntően a 28 tagú EU különböző tagállamaiban. A legnagyobb magyar kolóniával rendelkező országok közé az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria sorolható. Természetesen sokan lehetnek olyanok, akik egyáltalán nem vennének igénybe Magyarországon már egészségügyi szolgáltatást, ám több tízezren, akár százezren is lehetnek olyanok, akik még bizonyos időközönként ingáznak vissza Magyarországra. Nekik nyilván nehézséget okozhat, ha nem tudnak itthon bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, csak előzetes külföldi engedéllyel és finanszírozási garanciával. Ám a rendezőelvet követni kell: ahol az illető után fizetik az egészségügyi járulékot, adót, ott kell alapvetően igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat is.
Reklámok

4 thoughts on “Tb, EU”

  1. Én valamit nagyon nem értek. A napokban elmentünk a helyi hivatalba, és bejelentettük, hogy itt fogok lakni Olaszországban (cambio di residenza). A kitöltendő lapokon szerepelt egy olyan pont, hogy Magyarországon rendelkezem-e munkaviszonnyal, és milyen fajtával. Bejelöltük, hogy igen, alkalmazott vagyok egy cégnél. Ezután még egy papírt ki kellett töltenem, hogy önellátó vagyok-e, vagy pedig a velem egy háztartásban élő olasz férjem “terhére” tartózkodom itt. Miután megkérdeztem, hogy ez minek, azt mondta az ügyintéző, hogy a tessera sanitaria miatt, merthogy olyat is fogok kapni, teljesen függetlenül attól, hogy mit ikszelek be. Így hát beikszeltem a valóságnak megfelelően azt a rubrikát, hogy elegendő jövedelmem van ahhoz, hogy engem és a lányomat ellássam. És most kíváncsian várom a tessera sanitariát.
    Kérdésem: ha Mo-n rendelkezem munkaviszonnyal, akkor ott vagyok biztosítva, fizetem az adót, TB-t, járulékait stb. Ha van tessera sanitariam, akkor itt is jár az orvosi ellátás? Ha nem, akkor mire való a tessera sanitaria?

  2. Ez pontosan az az eset, hogy nem er ossze a ket orszag adminisztracioja.
    Mondjuk a kiindulopont az “anomalia”, hogy hogyan dolgozhatsz otthon (nappali rendes allasban?), mikozben itt elsz.
    Ha az allas olyan, hogy tavmunka, akkor sztem erre nincsen a rendszernek megoldasa.
    Ha nappali munka, de a munkavegzes helye nem otthon van, hanem itt, akkor megint mas szabalyok vonatkoznanak ra (es itt lennel biztositva, otthoni befizetessel, de ezt nem tudom pontosan).

    Masreszt: itt a tessera sanitaria akkor jar, ha vagy sajat jogon megkapod (mert dolgozol), vagy a ferjed (elettarsad) jogan (mert o felvallata az eltartasodat. Ez utobbi a te eseted?
    Akkor a rendszert kijatszottad :)))

    Viszont: megneznem en, hogy a residenza bejelentese utan kuldenek-e neked tessera sanitaria-t. Szerintem nem. Itt legalabbis (Toszkana) akkor kaphatsz, ha bemesz aaz ASL-be, es ott bemutatod, hogy jogosult vagy ra.
    Szoval ha megis megkuldik neked ASL-beli ugyintezes nelkul, akkor ird meg, kivancsi lennek ra.
    ps. melyik regio??:)

  3. Nekem sem adtak automatikusan tessera sanitariat a rezidenza-hoz, az ASL-ban kellett igenyelni, miutan megvolt a residenzam es ott kertek az igazolast a munkaviszonyrol… Elotte a residenzahoz viszont nekem egy kiegeszito magan biztositast kertek az EU-s melle…

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s