(Azon túl, hogy errefelé ez egy enyhébb káromkodás is) Maremma Toszkána déli részének a neve, ahol a legkisebb a népsűrűség, legnagyobb az erdős területek aránya és – ha nem is a legszebb, de – nagyon szép a tenger.
Erről van szó:
(Azt olvasom egyébként, hogy gyakorlatilag az egész toszkán tengerpart Maremma, van északi része (livornese), közepe (grossetano) és déli része (laziale). Ugyanakkor a köznyelvben úgy értelmeztem eddig mindig, hogy Maremma a Grosseto-tól délre található toszkán tengerpart.)
Klímailag kifogástalan, meleg, mediterrán, tücsökcirpelős.
Grosseto és a déli részek egészen a legújabb korig lápvilág volt, ezért csak télen lakták a helyiek. A 19. században csatolták le a lápokat ( a Toszkán nagyhercegség idejében), azóta lehet egész évben lakni ezeket a területeket, malária és egyéb betegségek veszélye nélkül.
Jellegzetes a pineta – a tenger mellett futó tengeri fenyős rész, amely részlegesen nemzeti park is. Kicsit távolodva a tengertől (Siena felé), rögtön a hegyekbe ütközünk, méghozzá karszthegység, azaz a felszíínen kevés nedvesség marad, ezért jellegzetes a növényzete.
Jellemzően homokos a tengerpart, és nem túl széles, de nagyon sok kis öböl van, ahol el lehet akár bújni is a többiektől.
Az árak is barátságosak, 12-15 euró két nyugágy és egy napernyő ára egy napra.
Ha este kis szeretnénk mozdulni, érdemes Orbetelloba, Porte Ercole-ba és Porte Santo Stefano-ba menni. Orbetello egy félszigeten található, két kisebb lagúna között, ami már önmagában is nagyon szép.
Az Argentario perdig az egyik legdrágább toszkán tengerpart, csodás villákkal.
Orbetellonál maradva: nagyon jó kis estét lehet eltölteni a kis utcákban bolyongva, egy halvacsorával.
Megér egy látogatást…
