Országjárás

Ferrara

Ferrara egy kb. 130 000 lakosú város Emilia-Romagna régióban, a Pó-síkságon, a világörökség része.

Autóval utazva Magyarországról/-ra éppen útbaesik, és érdemes is megnézni. Ma nyüzsgő egyetemi város (neves egyeteme a középkor óta működik), a biciklisek paradicsoma.

A várost egy épen megmaradt erődített városfal veszi körbe, amely mentén nagyon jót lehet sétálni, biciklizni.

20150502_112941

Parkolni is a városfalon kívül érdemes, ahonnan egy kis sétával elérhető a város.

Fénykorát az Este család uralkodása alatt élte, 1208-1598-ig, azaz majd’ 4 évszázadon át. A család nemcsak hogy gazdag volt, és odavonzotta a művészeket és tudósokat (Ludovico Ariosto, Torquato Tasso, Kopernikusz, Paracelsus), nagy hangsúlyt fektetett a város modern szerkezetének kialakítására.

A középkorban ugyanis nem volt különösebb várostervezés, az épületek egymás hegyén-hátán nőttek, ahogy szükség volt rájuk. Az utcák épp csak akkorák voltak, hogy szűken elférjenek rajta a gyalogosok, és volt olyan hely (pl. Firenze), ahol az épületek első emeletei efölé a szűk utca felé is kiterjeszkedtek, elfogva a kevés napot is, ami oda bejutott.

Ehhez képest kell elképzelni és értékelni, hogy az Este családnak koncepciója volt a városra, széles utakkal, reprezentatív épületekkel, belső kertekkel. Ez a reneszánsz szemlélet és megvalósítása (1484-től) nagyon jelentős lépés volt az akkori Európában, és a mai napig úgy tartják a szakemberek, hogy Ferrara az első modern városszerkezettel rendelkező város Európában.

A város központját a középkori palota uralja, amely körül olyan csatornák vannak, amelyek levezetnek a tengerhez.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A város másik fontos központja, a dóm.

20150502_114930Oldalában a középkori bottega-k maradványai is megtalálhatók – ahogy szokás volt, az árusok kis boltjukat a templom köré, annak “támasztva” építették.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A reneszánsz építészet elképesztő gyümölcse a Gyémántpalota. Nevét arról kapta, hogy külső homlokzatás mintha megannyi gyémánt fedné, ha nem tudnánk, hogy reneszánsz, akkor simán egy modernista építész művének gondolhatnánk… (ma múzeum található benne)

A város nagyon magával ragadó, meg a biciklisek is, résen kell lenni… de a hangulat egyedi:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Képzések itt ès ott

Diákélet Firenzében

ateneo-stranieri-siena

Firenzében, mint sok más olasz városban rengeteg mindenféle képzési szintű, fizetős iskola van. Vannak olyan (amerikai, francia stb.) egyetemek, amelyek itt is fentartanak egy campust, ahová a gazdag középosztálybeli családok csemetéiket küldhetik néhány jónapra vagy évre, természetesen méregdrágán. Vannak aztán a tematikus képzést nyújtó magániskolák, főleg a design és a divat területéről. Sok a nyelviskola, ahová a világ minden részéről jönnek olaszul tanulni. És ne feledjuk a sima egyetemeket, amelyek az Erasmusos diákokat vonzzák.

Mindez azt jelenti, hogy évente rengeteg olyan diák érkezik Firenzébe, aki rövidebb-hosszabb ideig itt szeretne élni.

A felmérések egyébként azt mutatják, hogy a firenzei szolgáltatások kínálata alatta marad más, kisebb városokénak: Pisaban, Sienaban könnyebb és olcsóbb szállást találni, jobban lehet a városban közlekedni (esetleg speciális diákkedvezményekkel).

Van persze diák és diák: az amerikai magánegyetemekre érkező fiataloknak sokkal nagyobb az anyagi mozgásterük, mint pl. a (magyar) erasmusos diákoknak. Mások is a fogyasztási szokásaik.

Az erasmusosok az olcsóbb étkezési, szórakozási lehetőségeket keresik, bevásárolnak és főznek, míg a nyugati fizetős diákok rengeteget költenek a hétvégi kirándulásokra, hogy a lehető legjobban bejárják Toszkánát és Olaszországot (vagy éppen Európát) az ittlétük alatt, és jobban meg tudják fizetni a drága koncerteket, fesztiválokat is, nem beszélve a minőségi éttermekről és szolgáltatásokról.

Mindent összevéve Toszkánában ezek a diákok fenntartanak egy speciális szolgáltatás kínálatot, amely eltart jó néhány helyi dolgozót (és lakástulajdonost).

Gyakran a bűnügyi hírekben is látjuk, hogy ez vagy az történt egy külföldi diákkal (rablás, verekedés, erőszak stb), főleg az esti bulizás során. Ezért egyre több szervezet foglalkozik a kulturális különbségekre való felkészítéssel, hogy hogyan lehet elkerülni a rizikós helyzeteket és nehéz helyzetben is megtalálni a megoldást. Mindehhez a kulcs a nyelvtudás és az állandó segítségnyújtás (pl. a burokratikus intézendőkhöz). Ezt persze leginkább azoknak a diákoknak biztosítják, akik sok pénzért, közvetítővel érkeznek.

Mit tehet a magyar diák?

1) Tájékozódj már otthonról. Pl. a firenzei egyetemnek van külföldi diákokra szakosodott tanácsadó irodája. Ha fizetős nyelviskolába érkezel, nézd meg, milyen szolgáltatásokat nyújtanak a kurzus mellé – ajánlanak-e bérelni való szobát, stb. Egyéb infopontokról itt találsz tájékoztatót. 

2) Ne hagyd az utolsó pillanatra az intézkedést. Pl. nagyon nehéz Firenzében szabad szobát találni elfogadható áron. Ha valaki két héttel az indulás előtt keres kétségbeesve a neten megoldást, félő, hogy nem talál majd, vagy csak nagyon drágát.

3) Ne bátortalanodj el a bürokratikus útvesztőkben – mindannyiunk élménye, hogy a különböző rendű és rangú hivatalok elsőre gyakran hárítanak, nemet mondanak. Ne add fel, kérdezd újra, erőltesd, addig ne menj el onnan, míg valami értékelhető segítséget nem adnak, azért vannak ott. Közös tapasztalat, hogy ha valaki kitartó, előbb vagy utóbb vagy megunják, vagy megsajnálják, de onnantól már lehet számítani fontos infókra vagy segítségre az ügyintézőktől.

4) Legyél nyitott, barátkozó, de húzd meg a határokat. És persze ne igyál annyit, hogy ne tudj magadról, sosem, semmilyen társaságban.

Országjárás

Comacchio, a Pó deltája

cartina A Pó Észak-Olaszország legnagyobb folyója, amely Ravennától nem messze érkezik az Adriai-tengerbe, Velencétől 145 km-re délre.

Remek egynapos program azoknak, akik Jesoló és Rimini között a tengerparton töltik a szabadságukat, de a nagy természetrajongóknak egy napnál többet is érdemes itt eltölteni.

A Pó-delta egy hatalmas, üledéses terület, amelyet a folyó évezredek alatt töltött fel, és tölt fel még ma is apródonként. A tájvédelmi körzetben nagyon gazdag az állat- és növényvilág, és jó kis kirándulásokat lehet tenni (a programokról itt tájékozódhattok), de nem árt felkészülni a szúnyogokra: a nagy vízfelületek miatt rengeteg van belőlük nyaranta (mi most május elején még nem találkoztunk velük).

A táj gasztronómiai jellegzetessége, hogy mind az édes-, mind a sósvízi élőlényeket halásszák és eszik, így találkozhatunk angolnával csakúgy, mint frittura-val (palacsintatésztába mártott, olajban kisütött  tengeri herkentyűk).

A halászatnak nagy hagyománya van errefelé, a kíváncsi turista ilyen programokon is részt vehet.

Reti-da-pesca-e-pescherecci-di-Porto-Garibaldi

Ha csak egy napra látogatunk el ide, akkor a környék központját, Comacchio-t érdemes megnézni. A ma 22000 lakosú városka 2000 éve létezik, a rómaiak óta minden fontos környékbeli hatalom fennhatósága alatt állt már (Velence, Ferrara, Ravenna), de töretlenül őrzi hagyományait.

Hangulatos halászfaluról van szó, amelyet velencei mintára csatornák szelnek keresztbe-kasul, amelyen kis hidak vezetnek át egyik oldalról a másikra. Gondolások itt is vannak, és a csatornák mentén nagyon jó kis éttermek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A legfontosabb műemléke a Ponte dei Trepponti, vagy Ponte Pallotta, egy hármashíd, amely minden nagyobb építészeti könyvben szerepel.

A Pallotta csatornán található, amely a tenger felől a város erődített kapuja volt. 1638-ban építette Pallotta bíboros kérésére Luca Danese ravennai építész.

Öt lépcsősorról lehet megközelíteni, és olyan, mintha három hídat futtattak volna egy pontban össze, amelyet alulról egy árkádos alapzat tart. A ma látható két tornyát később építették hozzá.

Comacchio-Trepponti-IMG_0231-ter