Mindennapok

Olaszország, 6 év válság után

Szegényebb. Öregebb. Erőszakosabb. És – feleslegesen – képzettebb. Ez a kép rajzolódik ki 6 évnyi gazdasági válság után Olaszországról.

 Az elmúlt hat év alatt rengeteg ember került a szegénység és társadalmi leszakadás által veszélyeztetetettek csoportjába. E pillanatban 18 millióan vannak, 3 millióval többen, mint 2007-ben. Azokról az emberekről beszélünk, akik az átlagbevétel 60%-nál kisebb jövedelmű családokban élnek, akik nem étkeznek megfelelően, és ha dolgoznak is, csak (nem önkéntes) részmunkaidőben teszik.

Az EU-ban Olaszországnál rosszabb helyzetben csak Görögország és a volt kommunista országok vannak. 2007 óta a váratlan kiadásokat kifizetni nem tudó, számlákat halasztgató, fűtést fizetni nem képes emberek aránya 6,8%-ról 14,5%-ra emelkedett. És még egy aggodalomra okot adó adat: 2012-ben a bérleti díj nem fizetése miatt kilakoltatott családok száma 60.000 volt.

2007 és 2012 között a bűnesetek száma 8,7%-kal nőtt, a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás) egyharmaddal emelkedtek, a termékhamisítás (az olcsóbbat kereső vevőknek eladott hamis márkák) megnégyszereződtek, és a személy elleni bűncselekmények is gyakrabban előfordulnak.

A gazdasági bizonytalanság lehet az okozója annak is,hogy kevés gyerek születik. Az ezer főre eső 9,7 gyermek születése a válság évei alatt 8,9-re esett. Az átlagéletkor tehát nőtt, öregszik a társadalom: a 65 évnél idősebbek másfélszer annyian vannak, mint a 15 évesnél fiatalabbak, és a munkaképes korú lakosság egyharmadát teszik ki (Európában a legmagasabb szám).

Ugyanakkor, pont azért is, mert munka nincs, a fiatalok tanulnak. 2007 és 2013 között nőtt a lakosság képzettségi szintje. A diplomások száma 2007-hez képest 23,9%-kal nőtt, a középiskolát végzetteké 11,9%-kal. De a végzettség nem garantálja a munkát, sőt! Míg a válság előtt minél jobban kpzett volt valaki, annál könnyebben talált munkát, most a diplomások és középiskolát végzettek esélye a munkára pont akkora, mint az általános iskolát végzetteké (licenza media, az olasz rendszer más, mint a magyar, csak kb. tudjuk megfeleltetni az otthoni végzettségeknek).

Így a NEET (nem dolgozik, nem is tanul) fiatalok száma a 2007-es 750.000-ről 3,6 millióra nőtt 2014-re. 27,3%-uk középiskolát végzett, 21,7%-uk diplomás.

(Centro Studi della CNA kutatása)

Reklámok
Étel - ital, Országjárás

Hol együnk Bologna-ban

Idén a wizzair járatot indított Bolognaba.

Ugyan sokan nem ismerik Magyarországon, de egy nagyon szép városról van szó, ahol a világ első egyetemét alapították, csodás épületeket találunk, és eső esetén szinte szárazon megússzuk a városlátogatást az árkádok alatt.

Ilyesmiket láthattok, ha ellátogattok Bolognaba:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Bologna a ragus tagliatelle, a húslevesben tálalt töltött tészták és a lasagne hazája, nem beszélve a jó kis felvágottakról (mortadella), krémes sajtokról (scquaquerone, stracchino) és a crescentine-ről (rokon a mi lángosunkkal). Mivel Pármával egy régióban található, a parmezán és a pármai sonka is biztosan előkerül.  Az olaszok maguk is úgy ismerik Emilia-t (Bologna régióját), mint a jó és kiadós étkezések hazáját, amihez jókedély és barátságos modor társul. A bolognaiak szeretnek élni, na…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Szóval, ha elfáradtunk a városnézésben, hol együnk?

Bologna messze nem olyan felkapott (turizmus szempontjából), mint Firenze, tehat nagyobb az esélye, hogy olyan helyet találjunk, ahová a helyiek is járnak. Ugyanakkor elég drága az élet errefelé, ezért most két jó helyet ajánlok,ahol jó áron jót lehet enni. És a hangulatuk is olyan Bolognas…

Nagyon hangulatos a Piazza Maggiore mögötti piac, a Mercato di Mezzo (2 via Pescherie vecchie). A középkorban lett ilyen nyüzsgő és hangulatos a kézművesekkel, halárusokkal, aranyművesekkel és bőrkikészítőkkel, és azóta is töretlenül őrzi funkcióját. Az ember azt sem érzékeli, hogy az utcán van, vagy a piacon, egy nagy forgatag az egész.

Rögtön itt mellette található a Tamburini (via Caprarie 1), amely egyrészt e vegyesüzlet  – méregdrága, csak bolognai specialitásokat árul. Mégis érdemes betérni, mert a hátsó traktusban ebéd és vacsoraidőben önkiszolgáló étterem működik. Helyi specialitásokat ehet az ember, akár féladagban is. Érdemes kicsivel egy óra előtt érkezni, ha nem akar az ember fél órát sorbanállni.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Újabb piac, nem messze innen, a Mercato Coperto di Via Ugo Bassi vagy Mercato delle Erbe. Itt van kimondottan éttermeknek, bároknak fenntartott hall, ahol le is lehet ülni, és inkább a helyiek járnak ide, kevésbé a turisták.

Két termében is lehet enni, van egy kimondottan csak halas étteremrész, és egy másik, ahol minden más kapható, illetve csak kávézni is hangulatos.

Esténként és hétvégéken aperitivo-k, koncertek is vannak, érdemes körülnézni a programok között.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Menjetek Bolognaba, megéri (de én elfogult vagyok :))

Országjárás

Barokk csoda és lélegzetelállító “tornyocska” Pisa közelében

Egy nemrég tartott esküvőnk fotózásához kerestünk szép helyet a környéken, és erre a csodára bukkantunk.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A Certosa di Calci, vagy Certosa di Pisa 12 km-re található Pisatól, 78 km-re Firenzétől.

A Pisai hegyek (monti pisani) lábánál egy ellaposodó részen található a hatalmas épület, a Val Graziosa völgyben. Eredetileg a karthauzi szerzetesrend monostora volt, jelenleg két múzeum található benne.

Nyaranta koncerteket is szerveznek is – ha alkalom adódik rá, érdemes megnézni, mert ilyen helyszínen különleges lehet az előadás hangulata.

A monostort a 1366-ban alapította Francesco Moricotti, pisai érsek. A 15. század második felében néhány firenzei művész telepedett le Pisaban, hogy a pisai dómba rendelt munkákat elkészítsék, és ha már itt voltak, készítettek néhány művet a Certosa-ba is. De végül és nagyrészt a 16-17. században nyerte el végleges formáját az épület, amely ma nagyon szépen rendben van tartva.

A Pisai Egyetem természettudományi múzeuma működik az egyik szárnyban (bálnákkal és cetekkel), míg a másik oldal helytörténeti múzeumként látogatható (templom, a nagyherceg lakosztálya, refektórium, gyógyszertár, könyvtár).

A belépő 5 euró (2,5 euró gyerekeknek), és a múzeum oldalán található több információ a látnivalókról, programokról.

Ezek az én képeim, amit röptében csináltam…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

És még nincsen ám vége!

Ahogy Uliveto Terme felé tartottunk (ahol – ahogy a neve is mutatja, melegvizes fürdő van), egyszercsak ez a csoda került a szemünk elé, Caprona-ban az út szélén:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A sík vidékből kiemelkedő kőtömbön ül a “torre degli Upezzinghi” (Upezzinghi torony), egy, az 1800-as években készült másolata annak a 11. században épült kastélynak, amelyről viszont már Dante is megemlékezett (Inferno, XXI, 94-96) és amelyet a firenzeiek 1433-ban leromboltak. A helyiek Torrettanak (kis torony) is nevezik a tornyot, de bármilyem kedves az elnevezés, sorsára hagyták, emiatt itt-ott veszélyes is az épület.

Van itt nem messze egy kis templom is, Szent Júliának szentelve (pieve Santa Giulia), amelyet írásos emlék először 1096-ban említ. A pisai román stílus képviselője, és csodálatosan szép.

Hát ilyenek jönnek szemben Toszkánában jártunkban-keltünkben, a mai napig ámulok ezen a gazdagságon…

Kultúra

Etruszkok – 3

Az előző részt itt találjátok. 

 

Az etruszk városállamok

Ahogy már láttuk, az etruszkok 12 városállamból álló szövetséget hoztak létre. Ezekről van szó: Caisra (Cerveteri), Clevsi (Chiusi), Tarchuna (Tarquinia), Vei(s) (Veio), Velch (Vulci), Vetluna (Vetulonia), Pupluna(Populonia), Velathri (Volterra), Velzna (Orvieto), Curtun (Cortona), Perusna (Perugia), Aritim (Arezzo).

A városokban a kunyhók/házak nem véletlenszerűen jöttek létre, hanem pontos gazdasági és stratégiai terv szerint. A város elhelyezkedése fontos volt, néhány város dombtetőre épült, ahonnan könnyen ellenőrizhették az alattuk elterülő síkságot. Mások, mint Veio és Tarquinia, nagyon gazdagon termő földeken voltak.

A házak elrendezését is emeljük ki: ekével két egymásra merőleges vonalat húztak, a cardo-t (É-D) és a decumano-t (K-NY), és az így kapott 4 szektort (római néven insulae – szigetek) osztották tovább párhuzamos utcákkal.

Ez az elrendezés még a mai napig tettenérhező néhány régi etruszk városban Toszkánában, Umbriában. Ezzel a városrendezési elképzeléssel még a görögöket is megelőzték majd’ 2 évszázaddal, és később a rómaiak is átvették.

Városfalakat építettek, kövekből, tufából és agyagból (a márványt ellenben nem használták). A városba a kapukon lehetett bejutni (7 vagy 4 db), ebből a legnagyobbak a cardo es a decumano végén voltak. Az i.e. 5. századtól az íves forma is megjelent a kapukon.

L'Arco visto da piazza Braccio Fortebraccio (o Grimana)
Perugia
Volterra

 

 

A fürdők

Val di Cecina völgyben sok melegvizes forrás van, itt építettek az etruszkok fürdőt Sasso Pisano-ban, amely az egyetlen megmaradt etruszk fürdő.

Nagyon érdekes a vízrendszer, amellyel a közeli melegvizes forrrások vizét elvezették a fürdőhöz. Kis csatornák vezettek a forrásoktol a medencékig és a kültéri szökőkúthoz.

Ugyan egy, az i-e. 50-ben bekövetkező földrengés miatt elhagyták a területet, később felújították a fürdőt és még i.sz. 3. századig használták.

 

A nő szerepe az etruszk társadalomban

Az etruszk nők nem csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak (ellentétben az ógörög és később a római nőkkel).

A ránk maradt írásos emlékekben a nőknek (mint a férfiaknak) két neve volt, a keresztnév és a családi név, már az i.e. 7. században.  A személyek említésekor nemcsak az apa, hanem az anya nevét is leírták (pl. sírokon). A nő még házasként is használta a saját családi nevét.

A magasabb társadalmi csoportokban a nők tudtak írni és olvasni, tulajdonuk volt, és egyes kutatások szerint még saját gazdasági tevékenységük is lehetett, sőt vallási tevékenysége/tisztsége sem kizárt.

A nők részt vehettek a banketteken, vacsorákon, ami az ókori görögöknél teljesen kizárt volt (kivéve hetérák), együtt ettek, ittak, szórakoztak a férfiakkal.

 

Étkezés

Az étkezés alapja hosszú ideig a tönkölybúzaliszt volt, amelyet viszonylag könnyen meg lehetett termelni. Ebből kásákat, illetve lapos lepényeket készítettek (vízzel és tejjel). Ezen kívül egyéb gabonát is fogyasztottak, és sok hüvelyest (csicseriborsó, lencse, bab). Akadt azért hús is, disznó, vaddisznó, vadhús, juh, és ahol az állat tejet adott, azt is felhasználták.  Tenger közelében a halakat is ették.

Az etruszkok ismerték a villát, amely négyágú volt, egy hengeres vékony száron, amelynek gömbalakú volt a vége. Azt feltételezik a kutatók, hogy nem egyénileg használták, hanem a hús felvágásához segítségként.