Kultúra

Etruszkok – 3

Az előző részt itt találjátok. 

 

Az etruszk városállamok

Ahogy már láttuk, az etruszkok 12 városállamból álló szövetséget hoztak létre. Ezekről van szó: Caisra (Cerveteri), Clevsi (Chiusi), Tarchuna (Tarquinia), Vei(s) (Veio), Velch (Vulci), Vetluna (Vetulonia), Pupluna(Populonia), Velathri (Volterra), Velzna (Orvieto), Curtun (Cortona), Perusna (Perugia), Aritim (Arezzo).

A városokban a kunyhók/házak nem véletlenszerűen jöttek létre, hanem pontos gazdasági és stratégiai terv szerint. A város elhelyezkedése fontos volt, néhány város dombtetőre épült, ahonnan könnyen ellenőrizhették az alattuk elterülő síkságot. Mások, mint Veio és Tarquinia, nagyon gazdagon termő földeken voltak.

A házak elrendezését is emeljük ki: ekével két egymásra merőleges vonalat húztak, a cardo-t (É-D) és a decumano-t (K-NY), és az így kapott 4 szektort (római néven insulae – szigetek) osztották tovább párhuzamos utcákkal.

Ez az elrendezés még a mai napig tettenérhező néhány régi etruszk városban Toszkánában, Umbriában. Ezzel a városrendezési elképzeléssel még a görögöket is megelőzték majd’ 2 évszázaddal, és később a rómaiak is átvették.

Városfalakat építettek, kövekből, tufából és agyagból (a márványt ellenben nem használták). A városba a kapukon lehetett bejutni (7 vagy 4 db), ebből a legnagyobbak a cardo es a decumano végén voltak. Az i.e. 5. századtól az íves forma is megjelent a kapukon.

L'Arco visto da piazza Braccio Fortebraccio (o Grimana)
Perugia
Volterra

 

 

A fürdők

Val di Cecina völgyben sok melegvizes forrás van, itt építettek az etruszkok fürdőt Sasso Pisano-ban, amely az egyetlen megmaradt etruszk fürdő.

Nagyon érdekes a vízrendszer, amellyel a közeli melegvizes forrrások vizét elvezették a fürdőhöz. Kis csatornák vezettek a forrásoktol a medencékig és a kültéri szökőkúthoz.

Ugyan egy, az i-e. 50-ben bekövetkező földrengés miatt elhagyták a területet, később felújították a fürdőt és még i.sz. 3. századig használták.

 

A nő szerepe az etruszk társadalomban

Az etruszk nők nem csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak (ellentétben az ógörög és később a római nőkkel).

A ránk maradt írásos emlékekben a nőknek (mint a férfiaknak) két neve volt, a keresztnév és a családi név, már az i.e. 7. században.  A személyek említésekor nemcsak az apa, hanem az anya nevét is leírták (pl. sírokon). A nő még házasként is használta a saját családi nevét.

A magasabb társadalmi csoportokban a nők tudtak írni és olvasni, tulajdonuk volt, és egyes kutatások szerint még saját gazdasági tevékenységük is lehetett, sőt vallási tevékenysége/tisztsége sem kizárt.

A nők részt vehettek a banketteken, vacsorákon, ami az ókori görögöknél teljesen kizárt volt (kivéve hetérák), együtt ettek, ittak, szórakoztak a férfiakkal.

 

Étkezés

Az étkezés alapja hosszú ideig a tönkölybúzaliszt volt, amelyet viszonylag könnyen meg lehetett termelni. Ebből kásákat, illetve lapos lepényeket készítettek (vízzel és tejjel). Ezen kívül egyéb gabonát is fogyasztottak, és sok hüvelyest (csicseriborsó, lencse, bab). Akadt azért hús is, disznó, vaddisznó, vadhús, juh, és ahol az állat tejet adott, azt is felhasználták.  Tenger közelében a halakat is ették.

Az etruszkok ismerték a villát, amely négyágú volt, egy hengeres vékony száron, amelynek gömbalakú volt a vége. Azt feltételezik a kutatók, hogy nem egyénileg használták, hanem a hús felvágásához segítségként.

 


					
Advertisements

1 thought on “Etruszkok – 3”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s