Infrastruktúra

Tutto il mondo é paese…

…mondják az olaszok amúgy önvigasztalólag, amikor kiderül (gyakran), hogy ez vagy az nem működik máshol sem (korrupció, lopás, saját magát finanszírozó politikus stb, stb). Én mondjuk sosem értettem, hogy ha más rosszul él,  miért vigasztal az engem, vagy miért jobb akkor nekem is rosszul élni. És vannak paese-bbnél is paese-bb országok, és sajnos mindkét (az igazi és a fogadott) “hazám” ide tartozik (európai szemmel legalábbis).

Ettől persze a mindennapokban még érezhetjük jól magunkat, amit meg is teszünk 🙂 de mégsem mehetünk el bizonyos tények és történések mellett.

Itt van ez a bankbedőlés …. jó, hát Magyarország ebben is előrébb jár, volt nekünk egy BudaCash sztorink, meg a Questor, és persze a vidéki takarékszövetkezetek… az idén letudtunk ezt a bankosdit rendesen. na persze aki pénzt vesztett a dolgon, annak ez nem annyira múlt idő.

banca_etruria02

Olaszországban volt már egy Monte dei Paschi di Siena-ügy, és most egyszerre 4 bank került bajba (Banca delle Marche, Banca Etruria, Carichieti és Carife). Ember legyen a talpán (vagy persze közgazdász), aki minden részletet ki tud hámozni a hetek óta tartó ügyről, de nagyjából így lehet összefoglalni a történetet: hatalmas veszteségek, megkérdőjelezhető banki tevékenység, olyan hitelek, amelyek a banknak egyáltalán nem érték meg (és hogy, hogy nem, a politikusok családja, barátai és ismerősei javára), görgetett veszteségek, mindez évek óta, a megfelelő ellenőrzés hiánya mellett. Mivel van egy pont, miután a lavina észrevétlenül nem görgethető tovább, kipattan az egész, akkor persze mi történik, a befektetők és számlatulajdonosok fizetik meg a buli árát.

Ez a négy bank olyan helyi kisbank, ahová gyakran a családok, kisebb összegeket sok év munkájával megspóroló emberek teszik a pénzüket. Mivel a sima számlák évek óta minimálisat (vagy semmit nem) fialnak, jó néhányuk nem biztosított banki termékekbe tette a pénzét, a legtöbb esetben úgy, hogy nem ismerte/értette pontosan, milyen banki termékről van szó, csak azt látta, hogy pár százalékot hoz neki éves szinten.

Egyébként általában azt gondolom, hogy igen, a  fogyasztó tájékozódjon, kérjen információt, ne cselekedjen ész nélkül, de ez pont az az eset, hogy a pórul jártak nagy részén nehéz lenne ezt számon kérni. Egyrészt a pénzügyekben nem képzett kisember  – ha másban nem is- a bankjában bízik, főleg, ha évek óta odajár, és ott azt javasolják neki, hogy adott termékbe fektesse a pénzét, mert megéri. Mikor jutna eszébe kérdezősködni, hogy az pontosan mit fed, milyen hátrány érheti, ha csődbe megy a bank. Sőt, továbbmegyek, ha elmagyaráznák neki, mi az a bond, trader stb, abból vajon mit értene meg? És miért feltételezné, hogy csődbe fog menni a bank? Honnan tudhatná, hogy  a menedzsment a haveroknak osztogatja a pénzt, és hatalmas hiányokat görget? Ezért persze a menedzsmentet fogják perbe fogni, de attól még az elveszett pénz nem kerül meg és pont a 10-20 000 vagy 100 000 eurót összespóroló család fogja elveszteni / megfizetni a vicc árát. Ez a mondabeli piccolo risparmiatore, akiről a politikusok olyannyira szeretnek megemlékezni, citálják ész nélkül, aztán mégis ő viszi el a balhét. A miniszter meg marad a helyén, hát hiszen szinte teljesen tisztára tudta magyarázni ezt a családi bankügyet.

boschi.jpg

Így vagyunk tehát, ámbár itt az új EU-s szabályozás, ami szépen átvilágítja a bankokat, a csontvázak meg csak kiesnek egyszer a szekrényből. Vagy nem.

Reklámok

1 thought on “Tutto il mondo é paese…”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s