Felhìvàsok, Mindennapok

Járvány

Egyébként meg úgy tűnik, Toszkánában járvány lett az agyhártyagyulladásos esetekből. Egyelőre még tanácstalanul állnak az előtt, hogy mi lehet ennek az oka, de mivel ennek a fele sem tréfa, több lépésben ingyenessé tették az oltást. Először csak a fiataloknak, majd 45 éves korig, mától már 45 év felett is ingyenes. Az asl-ban kell időpontot kérni.

 

 

Kultúra

Karnevál – farsang

carnevale1

Többen kérdezték már tőlem, hogy karnevál máshol is van Olaszországban, vagy csak Velencében. Jelentem, mindenhol van 🙂 a farsangról van szó, olaszul carnevale, ami eredetileg egyházi ünnep, és mindenhol megtartják (már katolikus vidékeken, és Oo. pont az).

Egy kis gyorstalpaló a nem vallásosoknak: a Carnevale (farsang) a keresztény országokban elterjedt ünnep volt, méghozzá azt az időszakot jelenti, amikor nem eszünk húst. A “carnem levare” (húst elhagyni) latin kifejezésből jön, és a böjtöt jelenti, ami a húsvéti (hús vétele, ugyebár :)) ünnepek előtt tartandó. Ma már persze az emberek nagy része, a katolikusok sem tartják a böjtöt, ettől függetlenül farsangolnak, a tavaszt várván. (Hogy bezárjuk a kört, valószínűleg eredetileg, még a keresztények előtt ez is pogány tavaszváró ünnep lehetett, amit a keresztények nagy bölcsen beépítettek a hagyományukba, ahogy a többi pogány ünneppel is tették. Elvégre az embereknek néha kell valami kikapcsolódás, és a régi szokásokat kiírtani nehezebb lett volna mint keresztény irányultságot / magyarázatot adni nekik).

carnevale2

A farsangi nagyböjt előtti még húsevős nap volt a martedí grasso (mardi gras franciául is), magyarul húshagyó kedd. Mivel ezután 40 nap böjt és vezeklés jött, az emberek még utoljára jól kibulizták és teleették magukat.

A farsang kezdete a húsvét idejétől függ, ami évente változó. Ma ilyen fárasztó leszek, és azért is elmesélem, hogy húsvét mikor van. A 325-ben tartott Niceai Zsinaton vésték kőbe, hogy a húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap. Így lesz változó a pontos napja, de mindenképp március 22. és április 25. közötti időszakra esik.

A farsang viszont a húsvétot megelőző 40 nap, azaz itt visszaszámolva megkapjuk a farsang keddjét (meg hozzácsapjuk a megelőző vasárnapot, hogy legyen idő a festa-ra).

Most, hogy túlvagyunk a napi matematikán és asztronómián, jöhet a farsang bulis része.

A hagyomány szerint a farsang tehát 1 nap lenne – meg esetleg az előtte levő vasárnap, de a marketingszempontok és a vallás háttérbe szorulása miatt mostanság a farsangi felvonulásokat több héten keresztül tartják (bőven benne a nagyböjtben).

viareggio 3

A farsangi felvonulás eredetileg télijesztő /tavaszhívó volt, azaz az emberek beöltöztek vagy félelmetes maskarákba (Mohács), vagy egyszerűen csak érdekes, más ruhákba, kihasználva, hogy végre valaki más bőrébe bújhatnak, kikapcsolhatnak az életükből.

A legismertebb farsangi felvonulások Velencében vannak, ez az, miről mindenki látott már képet. Olaszországban nagyon keresett és kedvelt a viareggio-i  carnevale, ahol szintén 4 hétvégén keresztül felvonulnak a hatalmas autocarro-kra készített papírmasé figurák, reklámozva egyébként a helyi ipart is (papírgyártás). Egy ideje már a politikai, közéleti aktualitások is témaként szerepelnek a bemutatott  jelentekben, ezzel is világiasabb lett a felvonulás.

Carnevale-di-Viareggio-2.jpg

Annyira kedvelt esemény a carnevale, hogy ilyenkor az utcákon (minden városban és faluban) rengeteg beöltözött gyereket látunk, akik boldogan sétálnak a színes, vicces ruháikban.

Az első farsangi hétvége itt már lement, de a kedvelt helyeken lesz még 3 hétvége, akinek forgataghoz van kedve, rajta, lehet készíteni a maskarákat.

viareggio

Itt egy régi, 2009-es cikk a viareggioi élményeimről. 

Étel - ital

Étel, pazarlás

“Elfogadták a francia javaslatot amely szerint a nagyobb francia szupermarketek a jövőben kötelezően jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak kell hogy felajánlják a megmaradt élelmiszereket. Minőségtől függően, persze, amit nem lehet már emberi fogyasztásra felhasználni, abból állati takarmány lehet!” cikk itt

Ugyan a franciáknál egyelőre a szupermarketekről van szó, de nézzünk körül Olaszországban is, a családok szintjén.

A szavak és elvek szintjén mindenki egyetért, jó lenne spórolni és ételt nem kidobni. A család nyilván anyagilag jobban jár, ha nem dobálja ki a maradékokat – ez lenne a közvetlen, azonnal érezhető haszna. De ennél még lényegesebb talán, egy “magasabb” szinten, hogy felesleges megtermelni, becsomagolni azt az ételt, ami a szemétben végzi – energiát pazarolva, környezetszennyezést okozva (és itt nem csak arra gondolok, hogy milyen szemétben végzi az ételmaradék, hogy semmisítik meg, hanem arra, hogy a hús, zöldség megtermelése rengeteg energiába kerül a földnek, és sok – legtöbb – esetben ipari termelési viszonyok között környezetromboló).

A Waste watchers felmérése szerint, a kidobott ételek valós mennyisége jó 50%-kal magasabb, mint amit az emberek gondolnak, becsülnek. Ez Olaszország esetében azt jelenti, hogy évente kb. 13 milliárd euró értékű étel végzi a szemétben. Ez hetente és családonként 6,7 eurónyi, kb. 650 grammnyi ételt jelent. Annak ellenére, hogy az olaszok 51%-a előre elkészített listával megy a boltba, pont azért, hogy megelőzze a pazarlást. Ezzel együtt 46%-uk azt mondja, hogy túlvásárolja magét, ezért romlik rá az étel. 10-ből kilenc olasz azt is állítja, hogy vásárláskor megnézi a lejárati időt, és azt veszi meg, ami el fog fogyni az adott időn belül.

Úgy sikerül ennyit kidobni, hogy 81%-uk nem hajítja ki automatikusan a dátum szerint lejárt ételt, hanem megkóstolja, megnézi, hogy még használható-e.

Tudatosnak is tartják magukat, mert 10-ből 9 olasz tisztában van azzal, hogy az étel pazarlása közvetlen összefügg a természet-/környeztrombolással, és elvárja (-ná), hogy az iskolában ezt megtanítsák a gyerekeknek.

A körülöttem lévő olaszoknál én azt látom, hogy szeretik a friss ételt, sőt az ételek nagy része olyan, hogy csak frissen eszik meg. Igaz ez a tésztára, de a húsételekre is. A tésztákat (illetve a legtöbb tésztát) nem tudják elképzelni melegítve, ezért ha többet sikerül készíteni, mint amit megesznek (márpedig ez előfordul, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan mennyi fog elfogyni), akkor a maradék megy a szemétbe. Lehet, hogy csak egy maréknyi, de akkor is. A húsok nagy részét frissensültként eszik, az sem olyan, hogy eltehető lenne másnapra (mint nálunk a pörkölt, sült hús).

Nagyon sokszor megveszik a joghurtokat, gyümölcsöket, majd nem eszik meg időben. Nyilván megtehetik,  szerencsére már nagyon rég jólétben élnek, még akkor is, ha ez kicsit megingott a válság kezdete óta, de semmiképp nem szeretnek üres hűtővel találkozni otthon, ezért bebiztosítják magukat, azon az áron is, hogy nem fog minden elfogyni.

Amióta több nő is dolgozik hivatalos munkahelyen, nyilván kevesebb energia jut arra is, hogy megtervezze a heti menüt, a maradékokat felhasználja, több az esti vacsoraimprovizáció, és nem tervezett házon kívüli vacsora.

Van még mit tenni ezügyben, az biztos. (Sokféle adatot talál az ember, ha erről a témáról keres információt. Nyilván függ a felmérés időszakától, kritériumaitól stb. Annyi biztos, hogy pazarlás van, nem is kevés, és ezen jó lenne változtatni.)