Infrastruktúra, Mindennapok

Népszavazás 2016 – 1. rész

Olasz állampolgárságommal járó szavazói életemet rögtön egy alkotmányról szóló népszavazással nyitom meg. Erős kezdés, nem? 🙂

Risultati immagini per referendum costituzionale

A népszavazás igen megosztja a társadalmat, már azokat, akiknek az ingerküszöbét eléri az egyébként komplex és nehezen kommunikálható téma, illetve témák.

Eleve az, hogy az Alkotmányt akarják módosítani, nem mindennapi (nemrég német kollégáknak meséltem, egy emberként kapták fel a fejüket: “micsoda, az ALKOTMÁNYRÓL szavaztok???”).

Legutoljára 2006-ban tartottak alkotmányos témáról népszavazást, akkor a szavazók elutasították a javasolt változtatásokat. Ezek a következők lettek volna: a képviselők számának csökkentése, a kétkamarás képviseleti berendezkedés megszüntetése, a miniszterelnők hatalmának kiterjesztése, Róma autonómiája, a régiók szerepének növelése oktatási és egészségügyi kérdésekben (és egyéb apróbb kérdés). Látjuk majd, hogy néhány kérdés azóta is visszajár – nem jutottak vele dűlőre.

A 2016-os népszavazási kérdés a következő lesz (ugye tudjuk, hogy igen/nem formában kell feltenni egy népszavazási kérdést).

“Approvate il testo della legge costituzionale concernente ’disposizioni per il superamento del bicameralismo paritario, la riduzione del numero dei parlamentari, il contenimento dei costi di funzionamento delle istituzioni, la soppressione del CNEL e la revisione del Titolo V della parte II della Costituzione’, approvato dal Parlamento e pubblicato nella Gazzetta Ufficiale n. 88 del 15 aprile 2016?”. 

Azaz

“Egyetért-e az Alkotmány egyes részeinek a Parlament által jóváhagyott, a(z olasz Hivatalos) Közlöny 88. számában 2016. április 15-én megjelentetett változtatásaival az alábbiakra vonatkozóan: a  paritásos kétkamarás berendezkedés, a parlamenti képviselők számának csökkentése, a CNEL eltörlése, és az Alkotmány II. rész V. cikkelyének módosítása”. 

Ugye, hogy nem egyszerű kérdés? Ráadásul valószínű, hogy nem ugyanazt a választ adnám minden kérdésre külön-külön. Márpedig a népszavazásnál csak egy választ lehet adni.

Vegyük végig a kérdéseket.

A legegyszerűbb és pártolható javaslat a parlamenti képviselők számának csökkentése. Már 2006-ban is téma volt, sokan sokszor előhozzák. Hogy értsük, mennyire fontos kérdés, lássuk az EU-s országokat, hogy állnak képviselőkkel. A lakosság számához képest legtöbb képviselő Máltán van (16,4 minden 100 000 lakosra), majd Luxemburgban (11,2) és Észtországban (7,6). Ezek persze mind kis országok, ezért nem venném Olaszországggal egy kalap alá őket.  Olaszországban ez a mutató 1,6, amivel a 22. helyen áll az EU-s országok között, többek között Dánia (3,2), Egyesült Királyság (2,2), Franciaország (1,4), Spanyolország  és Hollandia (1,3) után. De Németország előtt (0,9), amely a nagy országok között a legkevesebb képviselővel rendelkezik.

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

A következő kérdés az, hogy mennyibe kerül ez nekünk. Nos, az olaszországi parlamenti és szenátusi képviselők költségei a legmagasabbak az EU-ban egy lakosra vetítve.

Íme egy táblázat a fizetésekről:

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

 

De ugye a költségek nemcsak a fizetést jelentik, hanem az egész gépezet fenntartását (a takarítástól a hivatali autókig). Ebben is nagyon bőkezűek vagyunk:

Risultati immagini per costo dei parlamentari italiani per cittadino

Tehát a problémának csak az egyik fele oldódna meg azzal, hogy csökkentenénk a képviselők számát. A következő lépés annak felülvizsgálata lenne, hogy miért kerül egy képviselő nekünk ennyibe… és ha engem kérdeznek, akkor már régesrég meg kellett volna ezt tenni.

 

 

Risultati immagini per cnel

A CNEL eltörlése

A Consiglio nazionale dell’economia e del lavoro (CNEL) egy az Alkotmány által meghatározott szervezet, amely 1957. óta létezik. A gazdasági és szociális törvényhozással foglalkozik. A Kormány, a Parlament két háza és a Régiók konzultatív szervezete, azaz véleményt mondhat ezek tevékenységével kapcsolatosan, gazdasági és szociális kérdésekben. Illetve javasolhat törvényeket gazdasági és szociális területen.

A CNEL egy kisebbfajta parlament, ahol szakszervezeti vezetők, vállalkozók érdekképviseleteinek vezetői és társadalmi érdekképviseleti szervek képviselői vannak.  2011-ig 121 tagja volt, most már csak 64. Évente 8,7 millióba kerül (most már csak),  kb. 50 alkalmazottja van, és egy csodás központja (Villa Borghese) Rómában. Fennállásának 60 éve alatt a CNEL 96 véleményt (pareri) adott ki, 350 megfigyelést és javaslatot (osservazioni e proposte), 270 tanulmányt és összegzést, 90 beszámolót, valamint megtartott 130 konferenciát (ebből egyen én is részt vettem :), és 14 törvényjavaslatot nyújtott be.

Miért akarják eltörölni?

Röviden azért, mert sokba kerül, és ahhoz képest kevés eredményt produkál. Az a helyzet, hogy a háború után ez valószínűleg fontos szervezet lehetett, de az utóbbi években logikátlan és felesleges pont nekik pont erre a munkára pénzt adni.

Érdekes még, hogy a kormány egyébként simán eltörölhette volna a szervezetet (egy legge costituzionale-val), de valamiért ez is belekerült az ennél sokkal fontosabb népszavazási kérdések közé.

 

Ennél jóval nagyobb korderejű kérdés a az Alkotmány II. rész V. cikkelyének módosítása

Ez az Alkotmánynak az a része, amely a helyi autonóm szervezeteket határozza meg, azaz a régiókat, provinciakat (megyéket) és a városokat/falvakat. Nem most először módosítanák, már 2001-ben (később népszavazással megerősítve) is változtattak rajta.

Az eddigi változtatások célja mindig az volt, hogy föderálisabb formát adjanak az ország szervezeti berendezkedésének, azaz a pénzelosztási és döntési jogokat a központi állam felől a kisebb egységek felé tolják (régió, megyék). Nagy országról lévén szó, ez fontos, mert egyes kérdésekben (a legfontosabb az egészségügy) azt feltételezik, hogy a helyi szintek jobban tudnak gazdálkodni, közelebb vannak a reális helyi igényekhez, jobban tudják kalibrálni a szolgáltatást. Ez lenne az elmélet….

2001. óta az a helyzet, hogy az adók egy részét megkapják a régiók, és abból jól-rosszul (és nem kizárólagosan csak abból) megoldják pl. az egészségügyi ellátást. Az egészségügyet mondom mindig, mert ez a legfontosabb és legdrágább szolgáltatás, amit nekik kell megszervezni. Viszont a hozzávaló pénz mennyiségéről az állam dönt (adók mértéke), és az állam is szedi be.

Mi ezzel a gond?

Több is. Pl. a régiók és az állam között több per is folyik, mert ugyan a régiók kompetenciája évtizedek óta nő, de a források nagyságáról (mennyi adót fizessen az ember) és beszedéséről az állam gondoskodik. Azaz a régiók egyre több témában egyre több pénzt költenek, de nem a saját pénzükből, hanem az állam által nekik kiutalt összegekből (ami nem feltétlen fedezi a költségeket).

Sok esetben ha nagyon nagy a hiány egy adott régióban, az állam a központi (másra szánt) közös pénzből besegít. Emiatt ha egy adott régió rosszul gazdálkodik, tulajdonképpen úgyis ki lesz segítve, és a rossz munkát végzők nem lesznek megbüntetve. Ennek másik oldalán állnak a jól gazdálkodó régiók, amelyek lakói viszont (akár tudtunk nélkül) besegítenek a rosszabbak fentartásába.

2012. óta szinte minden régióban kipattantak olyan ügyek, ahol a régiós tanácsnokok nem megfelelően használtak fel forrásokat, pl. saját választási célra. És bármilyen furcsa, ezzel a központi állam nem tud mit kezdeni (a tanácsnokok pénzét csökkenteni vagy meghatározni, mire költik), mert a régiós autonómia lényege pont az, hogy az állam nem szól bele a költés struktúrájába.

Gyakorlatilag  minden párt egyetért abban, hogy ez a felállás hibás, és nemcsak a források beszedését, hanem az a fölötti rendelkezést is helyi szinten kellene menedzselni ÉS ellenőrizni.

Ide kattintva találod a folytatást. 

 

 

Reklámok

1 thought on “Népszavazás 2016 – 1. rész”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s