Mindennapok

Népszavazás 2016 – 2

Most már tényleg közeledik a népszavazás dátuma (december 4.), ezért aktuális a múltkori bejegyzés folytatása.

Risultati immagini per referendum si no

Az utolsó kérdés, amiről eddig nem esett szó, az a szenátus  – és a kétkamarás politikai berendezkedés – kérdése. Ez a legösszetettebb kérdés, és nekünk idegen is, lévén Magyarországon csak egy ház van (a parlament).

Az olasz “tökéletes kétkamarás rendszer” (bicameralismo perfetto vagy paritario) azt jelenti, hogy a törvényeket úgy hozzák meg, hogy a parlamentben javasolt és elfogadott törvényszöveg feltétlenül átmegy a szenátushoz, és fordítva. Ha az egyik ház nem ért egyet az utolsó vesszőig bezárólag, nem lehet törvényerőre emelni a javaslatot, és visszaküldik a beterjesztőnek. Ezért vitás kérdésekben fennáll a veszély, hogy a törvényjavaslatot ide-oda küldözgetik, elhúzva ezzel a döntést és a jogerőre emelést.

Mindkét háznak el kell fogadnia az új kormányt (választások után, vagy ha valamiért új kormány alakul), ez előfeltétele annak, hogy az felállhasson, illetve mindkettő visszavonhatja a bizalmát az aktuális kormánytól.

Minden országnak a saját történelméből kifolyólag alakul a politikai rendszere, Olaszországban a fasiszta rendszer bukása után azért így alkották meg a rendszert, hogy a törvényhozás demokratikussága a lehető legjobban biztosítva legyen – és kétfelől legyen vétólehetősége a két háznak.

Egészen röviden néhány információ a két házról.

PARLAMENT. 630 választott képviselő alkotja. 18 évnél idősebb választópolgárok választják meg őket, a képviselőknek minimum 25 évesnek kell lenniük. A parlament elnöke elnököl, amikor a két kamara együtt ülésezik, ő a harmadik legfontosabb közjogi méltóság.

SZENÁTUS: 315 választott szenátor alkotja + néhány élethosszig tartó szenátori megbízatással rendelkező, nem választott személy (minden volt államelnök, és az épp aktuális államelnök által kinevezett 5 szenátor, akik valamilyen területen az országnak fontosat alkottak. A választott szenátorokat a 25 évnél idősebb választók választják meg, szenátor 40 év felett lehet valaki. Amennyiben az államelnök meghal, lemond vagy nem tudja ellátni a feladatát, a szenátus elnöke helyettesíti őt. Ezért az szenátus elnöke a második legmagasabb közjogi méltóság.

A javasolt változtatás az lenne, hogy ennek a tökéletes kétkamarás rendszernek legyen vége, ezentúl csak a parlament képviselőit választanák az állampolgárok, és a parlament egyedül adhatna bizalmat a kormánynak, és végezné a törvényhozási munkát. 

A szenátus a mai formájában megszűnne, de nem tűnne el teljesen. Továbbra is a szenátus nevet használnák, de más jelentéssel. Az új szenátusnak a tagjait  a régiók és városok/falvak választanák a regionális tanácsnokok és polgármesterek közül (100 főt). 

Ez az egyik leginkább kritizált pontja a javasolt változtatásnak. Sokak értelmezésében a már egyébként is belterjes olasz politikai életben ahelyett, hogy a  nép választana képviselőket (a szenátusba is), majd magukat megválasztgatják (kéz kezet mos, és egyéb érdekek alapján) a már egyébként is közpénzek közelében levő politikusok.

De mivel még nincsen pontos törvényjavaslat az új szenátus megválasztási metódusáról, már az is felmerült, hogy valamilyen módon a szavazók mégis kifejezhetnék a preferenciáikat a szenátusba majdan bekerülő  regionális tanácsosokat és polgármestereket illetően, amikor a parlamenti helyekről szavaznak. Ez meg a fából vaskarika esete lenne (eltöröljük a válazsthatóságát, de aztán mégis valahogy a np mondja meg, kik legyenek…).

A valós probléma az, hogy Renzi sem merte egészen egyszerűen eltörölni a szenátust, aminek valóban értelme lenne. Ahhoz sok a háttérlobbi, és rövid idő alatt ember nincsen aki ezt át tudná verni a politikusokon. A javasolt megoldás pedig még jobban megnyitná az utat a további korrupció előtt.

A reform szerint egyébként mindenképpen nagyban csökkenne a szenátorok száma (315 helyett 100), tehát ha más nem, ezen lehetne spórolni.

Végül egy kisebb horderejű kérdés, a népi kezdeményezésű törvényekkel kapcsolatosan.

A javasolt változtatás az, hogy ezentúl 150 000 aláírással lehessen kötelezni a parlamentet, hogy egy adott kérdésről törvényt terjesszen be – jelenleg 50 000 aláírás is elég. Cserébe viszont kötelező lesz a parlamentnek tárgyalni a javaslatot, ha megvan a 150 000 aláírás. Ezzel együtt bevezetnének egy új típusú népszavazást is, a “propositivo” (javasló) vagy “di indirizzo” típus azt jelenti, hogy a parlament egy adott témában (amiről a népszavazás szól) törvényt köteles alkotni.

Reklámok

1 thought on “Népszavazás 2016 – 2”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s