Infrastruktúra, Mindennapok

Csak beteg ne legyen az ember…

…tartja a jó magyar mondás. Ne is, mert kötélidegek és vastag pénztárca kell hozzá, Olaszországban is.

Risultati immagini per sanitá

Az úgy volt, hogy nyáron nőtt a hátamon egy kis dudor.

Szeptemberben elmentem a háziorvosomhoz (0 euró), aki beutalt egy ultrahangra.

Én az apróbb vizsgálatokat nem az állami rendszerben szoktam elvégeztetni, hanem egy hozzánk közeli Misericordia-ban. Akik nem járatosak az olasz rendszerben, azoknak mondom, hogy a Misericordia privát rendelőintézet, amely alkalmilag szerződés alapján az állami egészségügynek is bedolgozhat, olyankor, mikor egy helyi állami egészségügyi szolgáltató nem győzi energiával a betegeket. Ennek pénzügyi és szervezési konstrukciójába majd máskor menjünk bele… Most vissza a Misericordia ultrahangjához. Én azért választom a Misericordiát, ha nem nagyobb vizsgálatról vagy vizitről van szó, mert nem lényegesen drágább, mint az állami, viszont egy héten belül ad időpontot.

El is jutottam az ultrahangra (69 euró, szept. 15.), ahol az orvos javasolta, hogy ne a sima sebészetre menjek majd szakorvoshoz, hanem egy ortopédiai onkológia nevű szakellátásra, mert ott kimondottan ezekkel foglalkoznak.

Az ultrahanggal visszamentem a háziorvosomhoz (0 euró, szept. 19), aki adott egy általános beutalót a sebészetre (nem voltam résen 🙂

Körzeti orvoshoz úgy lehet menni egyébként, hogy telefonon felhívok egy számot, ahol adnak egy időpontot (de ez nem az orvos személyes asszisztense, tehát az, hogy telefonon kérdezzek, intézzek el valamit, nem lehetséges).

A beutalóval be akartam jelentkezni az ortopédiai onkológiára, amelynek a nevét a Careggi kórház (ez Toszkána legnagyobb és legfontosabb kórháza) aljában tanácstalanul nézték, majd többen konzultálva felküldtek az X-ik emeletre azzal, hogy ott majd mondanak valamit. Felmentem. Ott egyből mondták, hogy a beutaló nem jó, de egyébként bejelentkezni sem lehet személyesen, csak telefonon, és megadták a számot.

Én itt valószínűleg visszamentem volna a háziorvosomhoz egy jó beutalóért (egy körre kiesel a játékból :), de a párom olasz, így addig telefonált és kérlelt, míg adtak egy időpontot az ortopédiai onkológiára.

Október 10-én megjelentem az ortopédiai onkológián (22 euró). Egy orvos megnézte a hátam circa 2 perc alatt, és mondta, hogy az ultrahang semmire nem elég, majd beutalt mágneses rezonanciás vizsgálatra. Mivel nem tudta eldönteni, hogy kontrasztanyagos vagy anélküli RM-et kér, úgy írta, hogy vagy- vagy, illetve ha az alap MR-en nem látszik semmi, akkor csináljanak kontrasztosat is. Azt is javasolta, hogy egyből íratkozzak fel a MR várólistára és a műtéti listára is, mert úgyis hónapokat kell mindenhol várni. Addig is adott egy időpontot (optimistán) november végére, hogy addigra talán meglesz minden, amivel vissza kell hozzá mennem.

Aznap tehát bejelentkeztem az RM-re és a műtétre is.

Az RM-re bejelentkezésnél természetesen nem tudták értelmezni ezt a vagy-vagy beutalót, ezért a biztonság kedvéért kontrasztosra kellett készülni. Ehhez kellett egy vérvétel is. Mivel volt régebbről egy vérvételre szóló beutalóm (okos vagy, kétszer dobhatsz), nem kellett visszamennem a körzeti orvoshoz.

November közepén hívtak, hogy mehetnék műtétre. Mondtam, hogy sajnos még sehol sem tartok, toljuk egy kicsit.

Mivel az RM-ről semmi hír nem volt november elején, el kellett tolni az ortopédiai onkológia vizitjét is, amit csak telefonon lehet, a harmadik napon sikerült is, november helyett decemberre.

December elején hívtak az RM miatt, de az eltolt kontrolvizit utánra adtak csak időpontot, ezért újabb kétnapos telefonos próbálkozással ismét toltam ez utóbbit február elejére.

December 3. hetében közben voltam vérvételen (35 euró), és azzal elvonultam dec. 22-én az RM-re. A vagy-vagy felírást ott sem tudták értelmezni, ezért inkább az egyszerűbb, kontrasztanyagos RM-et választották (48 euró).

Január elején felhívtak a műtét miatt ismét, de amikor elmondtam, hogy sajnos még nem volt második vizit, ezért nem tudjuk, mit kell műteni, az operátor megfenyegetett, hogy ha nem jelenek meg műtétre január 19-én, akkor levesznek a listáról. Mondtam, hogy jó, akkor megjelenek, de továbbra sem lesz orvosi döntés, ami alapján műteni lehet. Szerencsére 4 napra rá felhívott egy másik nő ugyanonnan (hogy megbeszéljük a műtéti előkészületeket), akinek ismét elmagyaráztam, hogy van ugyan már MR, de azt még senki sem értelmezte, tehát nem tudom, mit műtenének. Ő kedvesebb volt, és ismét eltolta a műtétet (nem tudjuk, mikorra, majd ismét hívnak).

Most megyek majd tehát a második kontrolvizitre február elején, de előtte bejelentkeztem a körzeti orvoshoz is (0 euró), hogy adjon egy “jó” beutalót így a második vizitre, nehogy most elhajtsanak onnan.

Ha belefáradtatok az olvasásba, nem gond, én is belefáradtam a procedúrába, munka és élet mellett egyáltalán nem vicces… A költségekről nem is szólva. Aztán csodálkoznak, hogy az olaszok egy nagy része egyszerűen nem egy orvoshoz, ha gondja van….

 

Reklámok

1 thought on “Csak beteg ne legyen az ember…”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s