Kultúra

Egyetem, Bologna

Bár az első, ma is létező Statuto Universitario (egyetemi alkotmány) “csak” 1317-ből származik, már a 11. századtól van adat az egyetem elődjének létezésére.

Európa, sőt a világ első egyeteme az 1088-as alapítású Bolognai egyetem. Diákok közötti  szabad és laikus (azaz nem egyházi) szerveződésként jött létre. Az egyetem, mint szervezet létrejöttében nagy szerepe volt a nationes nevű diákszervezeteknek,  amelyek személyesen választottak és finanszíroztak tanárokat, a collectio nevű pénzgyűjtés során összegyűlt összegekből. Az ugyanabból a nemzetiségből származó tagok egymást segítő kollégiuma volt a nationes, amelyet  Intramontani (hegyeken inneni) és Ultramontani (hegyeken túli) csoportokra osztottak. A 12. században 17 intramontane és 14 ultramontane nationes létezett.

stemmi

Ezen a képen az 1563-tól az egyetem központjának számító Archiginnasio palotában található címerek látszanak, mind egy-egy natione-é. A Spanyol kollégium a mai napig létezik, a 13-14. század óta megszakítás nélkül.

A nationes szervezeti rendje szerint a diákokat az egymásnak tett eskü kötötte össze és választott vezetőik voltak, a rectores. Minden nationes meghatározott támogatást, védelmet biztosított a tagjainak, és eljárt a tanárok kiválasztásában (akiket, mint fentebb is láttuk, ők maguk finanszíroztak). Ezt nevezik az elemzők bolognai  modellnek. Ezzel szemben a párizsi modell (universitas magistrorum) szerint a tanárok szövetkeztek, és rendelkeztek arról, hogy diákjaik tanulmányait szervezzék, illetve eljárjanak a korabeli közigazgatási szervek felé.

Visszatérve a bolognai egyetem kezdeteihez: a Studiorum (ahogy a szervezetet eredetileg hívták) onnan ered, hogy a glossatori (glosszamagyarazók) korabeli jogtudósokat összehívták, hogy kommenteljék a római jog antik kódexeit. Az első oktatás tehát jogi témájú volt. A glossatori (glosszamagyarázók) öt mauzóleuma a mai napig látogatható egyébként Bolognaban, mindenkinek érdemes megnézni, aki arra jár.

1158-ban Rőtszakállú Frigyes az Authentica Habita császári rendelettel elismerte az egyetemet, mint a kutatás és oktatás helyét, amelynek függetlenséget biztosított.  

Natio Germanica Bononiae diákjai – miniatúra 1497-ből.

Az 1300-as évektől kezdve a jogon kívül más tárgyakat is lehetett tanulmányozni az egyetemen (logika, asztronómia, orvostudomány, filozófia, aritmetika, retorika, grammatika, teológia, ógörög és héber).

2017-ben a Bolognai egyetemnek 79138 diákja van, és Bolognán kívül Cesenaban, Forlíban, Ravennaban, Riminiben és Buenos Aires-ben tart fent székhelyet. Az egyetemen kívül néhány főiskola, könyvtár, kutatóintézet, múzeumi és nyelvészeti intézet is tartozik hozzá. 

Reklámok
Firenze

Ha kilàtàsra vàgyunk Firenzèben

… és nincs szuper tetőteraszunk – nekünk, vagy a hotelnek, ahol megszàlltunk-, akkor vegyünk rèszt a mindenkori turista vàroslàtogatàsànak kiemelt programjàban, a vàros felülről valò megtekintèsèben.

Jò, ez ironikusan indult, ès tèny, hogy a helyiek mindent lehető magaslati pontot megpròbàlnak eladni, de azèrt talàn mègis èrdemes nèhàny helyre elzaràndokolni/felmàszni, ha Firenzèben jàrunk.

Most öt ilyen pontot ajànlanèk.

Piazza Michelangelo (kemping is van arrafelè)-  a folyò (az Uffizihez kèpest) màsik oldalàn egy dombocskàròl szèpen belàtni a legfőbb nevezetessègeket. Altalàban mèg èjjel is televan, parkolni csak nèmi szerencsèvel lehet. De èrdemes mègis kivàrni, mert nagyon szèp a kivilàgìtott vàros felülről..

Risultati immagini per piazzale michelangelo

Màsik ilyen “kötelező”, Fiesoleból megcsodàlni a kilàtàst (làsd a vonatkozò bejegyzèst).

Risultati immagini per vista da fiesole

A tovàbbi hàrom kilàtòpont viszont a “hagyomànyos” turistakìnàlat, de mègsem elvetendő.

A Dòm melletti harangtoronyba fel lehet màszni (kb 250 lèpcso) nèhàny eurò befizetèse utàn.

Risultati immagini per vista dal campanile di giotto

Az Uffizi-kèptàr tetőteraszàn működő bàrbòl szèpen be lehet làtni a Piazza Signoria-t, meg a Palazzo Vecchio összes galambjàt. Külön belèpő nincs, a kèptàrba a felnőtt jegy kb. 10 eurò. Es persze nem àrt fogyasztani is valamit. A fenti kàvèzò àrai kb. a többi vàrosi àr kètszerese.

kép_034c

Ennèl talàn mèg egy kicsit dràgàbb (inkàbb hàromszoros àr) a Piazza della Repubblica-n lèvő Rinascente àruhàz tetejèn működő kàvèzò. Ugyanakkor kicsit szèlesebb a làthatàr, a hegyek felè is ellàtunk. Ha màr ott jàrunk, èpp a legfelső emeleten jópofa lakberendezèsi dolgokat is lehet talàlni, ha ott elbòklàsztunk, jöhet a teraszos pihenő. Meg kell mondanom, amikor előszor ott jàrtam, az első sokk utàn, amit az àrjegyzèk okozott, kellemes meglepetès volt a nagyon finom torta. Legalàbb ennyi, ha mèregdràga is.

Risultati immagini per vista dal rinascente

Étel - ital, Mindennapok

Gombás, gorgonzolas tészta

Ismét egy gyors esti vacsora. Két főre kb. 30-40 dkg gombát megtisztítok, összeaprítok. Ez lehet a sima sampinyon gomba, barna csiperke, de ha ennél erősebb ízűt találtok, az sem baj. Én általában a portobello gombát használom (ez egy nagyobb fejű gomba, itt találtok róla infót – én nem távolítom el a lemezeit).

Ezt egy kis olajon odateszem párolódni, só nélkül. A gomba hamar sok levet ereszt, nem szükséges plusz vizet hozzáadni, csak az elején többször át kell keverni, hogy ne tapadjon le. A saját levében megfőzöm, addig, míg teljesen el nem párolog ez a lé – ez fontos, mert ha sok lé marad rajta, nagyon folyós lesz a tésztaszósz.

Amikor elpárolgott a lé, hozzáöntök kb. egy dl. (főző)tejszínt. Én a simát szeretem használni, mert abban nincsen mesterséges sűrítőanyag, de megfelel a főzőtejszín is. Sőt, egyes receptek tejszín helyett a tejet javasolják – én tejből egy fél decit tennék hozzá.

Beledobom a kockára vágott 20 dkg gorgonzola-t is (vagy más kéksajtot: roquefort, danish blu, etc). Kislángon összefőzöm az egészet. Amikor már készen van, még két kanál reszelt parmezánt forgatok bele.

A kifőtt farfalle / penne tésztát leszűröm (fejenként kb. 3 maréknyit főzök meg), beleforgatom a mártásba, és lehet is tálalni.

Ilyen a mártás (esti fényekben :))

Immagine