Mindennapok

A maffiától elkobzott épületek

beni confiscati alla mafia sequestrati

A fenti térképen megnézhető, hogy hol milyen mennyiségű ingatlant és egyéb értéket koboztak el a maffiától 2017-ben.

Északon a legtöbbet, 217-et Milánóban, amely ezzel első az északi városok között. 

Összesen 12480 értéket koboztak el a maffiától a 2017-es adatok szerint. (Az Adóhivatal számai szerint.) Ebből 11604 ingatlan, és 876 cég.

De mi lesz az elkobzott javakkal?

Az ingatlanokat az állam közösségi célokra használja fel, vagy eladja. 81%-uk a községeknek, városoknak megy, 11%-uk viszont a fegyveres erőknek. A többi a régióké lesz, vagy más állami szervezeté.

Délen található az elkobzott javak 80%-a: Szicíliában egészen pontosan 4.728 egység. Ha a régiókat nézzük, első Calabria, majd Campania és Puglia, negyedik Lazio.

Milyen ingatlanokról van szó?

Kb. 60%-k lakóingatlan, 30%-uk termőföld, 9%-uk gazdasági vagy kereskedelmi célú épület. Több, mint 1000 a kastélyok, paloták száma.

Forrás itt. 

 

Reklámok
Munka-tapasztalat

Hol mennyit keres az olasz?

Olaszországban messze nem egyformák a fizetések, ez gondolom, nem meglepetés. Az sem, hogy a legmagasabbak Milánó környékén, és dél felé ment csökkennek.

Geography Index dell’Osservatorio JobPricing felmérése alapján a privát szektorban egy ideje már stagnálnak a bérek, és ezzel kapcsolatosan többmindent érdemes megjegyezni:

  • a béreket Olaszországban a szektoriális kollektív szerződések szabályozzák. Magyar szemmel furcsa, hogy nincsen egy egységes munka törvénykönyve, hanem minden szektornak külön (hosszú és bonyolult) kollektív szerződése van, amely szabályozza a munkaidőt (ami nem mindenhol napi 8/ heti 40 óra), a szabadságot és egyéb dolgozói jogokat, és persze a fizetést is.
  • Azaz ha valaki munkát keres / munkára jelentkezik, nem kell fizetési igényt  mondania, általában már a kiírásban (vagy legkésőbb a felvételi beszélgetésnél) a munkaadó megmondja, hogy mely kategóriába sorolja a munkát és azért mennyit fog a dolgozó keresni.
  • Sokszor a dolgozó fizetési  besorolása nem egyezik a képzettségével, természetesen inkább lentebbi kategóriába fogják besorolni, akkor is, ha végzettségét vagy gyakorlatát tekintve fentebbi kategóriában is dolgozhatna. 
  • A közszféra fizetései nem rosszak, és mivel az egész országra kiterjedően érvényesek, itt sem lepődünk meg, ha a délen tanárként dolgozó fizetése sokkal többet ér, mint az északon tanárként dolgozóé (mert délen alacsonyabbak a megélhetési költségek). 
  • A közszféra dolgozóinak érdekképviselete hagymányosan nagyon erős. A szakszervezetek folyamatosan arra törekednek, hogy emeljék a béreket, még akkor is, ha jó ideje stagnálnak a privát szféra bérei és a fogyasztói árak is. Pl. a pedagógusok bérét idén hat év után sikerült valamivel emelni, miután a szakszervezetek ezen dolgoztak évek óta. 

Pont a nagy észak-déli különbségek miatt és mert nagyon szektorfüggőek a kereseti lehetőségek, az általános statisztikákból nehéz a konkrét állásokra bért mondani, de azért íme néhány statisztikai infó.

Az éves átlagos bruttó kereset Milánóban kb. 34 000 euró. Ez éves szinten kb. 2000 euróval több, mint a második legmagasabb keresetű városban, Monza Brianza-ban. Harmadik helyezett Bolzano, majd Genova jön. A déli régiókban az éves bruttó kereset kevesebb, mint 26000 euró.

Regionális leosztásban legjobban Lombardiában keresnek az emberek (37 000 euró bruttó /év), majd Trentino és Emilia-Romagna jön (kb.  30.500 euró bruttó / év). Íme a regionális lista:

Immagine1

Immagine2

És a megyék sorrendje:

Immagine
Ez a megyék szerinti besorolás

A régióközpontok mindig jobban fizetnek

Általános tanulság, hogy a régióközpontokban mindig magasabb a fizetés, mint ezen kívül, ezalól van persze kivétel (Bolzano-ban jobbak a fizetések, mint Trentoban, Pesaro-Urbino megyében többet lehet keresni, mint Anconaban, Verona jobban megy, mint Velence).

Ha a bruttó bérből nettót számolnál, itt egy kalkulátor. 

34 éves kor előtt és után nagyon mások a fizetések
Nagyon számít az életkor, a 34 éven aluliak kevesebbet keresnek a saját idősebb kollégáikhoz képest és európai összehasonlításban is.

Ennek oka egyrészt, hogy az olaszok is az életkor előrehaladtával szerzett gyakorlatot honorálják, különösen, ha nem változtat munkahelyet az ember (mert ha igen, sokszor alacsonyabb fizetéssel kezd, mint addig volt). Ráadásul a statisztikák szerint a fizetésemelés is nagyobb mértékű az idősebb dolgozóknál, mint a fiataloknál. 

Itt számít az is, hogy a fiatalabbak között sokan már nem határozatlan idejű szerződésekkel dolgoznak, hanem alkalmi, határozott idős szerződésekkel, vagy egyéb formában foglakoztatottak, ami miatt az átlagos bevételük eleve alacsonyabb.

Mindennapok

Kötelező autóbiztosítás Olaszországban

Öt éve írtam egy bejegyzést az olasz kötelező autóbiztosításról.

Azóta történt néhány dolog.

Először is, mióta elterjedtek a neten biztosítást ajánló biztosítók, olcsóbb lett a biztosítás is. Öt éve még 1500 euró körül ajánlgattak nekem éves biztosítást, tavaly viszont már én megkötöttem a neten a genialloyd-nál (itt a honlapjuk), és évente 540 euró körül fizetek, ami azért sokkal barátibb.

Vannak netes biztosítás-összehasonlító oldalak is, pl ez itt. 

Ami viszont most egyre nehezebb lesz, az a magyar rendszámmal itt, Olaszországban autózni. Már régebb óta van egy szabály, hogy aki tartósan itt él, annak kötelező lenne az olasz rendszám megkérése, de ezzel eddig nem nagyon foglalkoztak. Így rengeteg román, bolgár rendszámú autó van, mert (ahogy akár Mo-n is) ott sokkal olcsóbban megússza az ember a biztosítást.

De december 1-től az olaszok elkezdték komolyabban ellenőrizni a külföldi rendszámú autókat. Ahol kiderül, hogy a tulaja itt él életvitelszerűen, nagyobb büntetések várhatóak.

Ez szerintem annyiban jogos, hogy ha beüt a baj, és valami keleti rendszámú autóval ütközik az ember, valószínűleg nem megy olyan simán a kárbehajtás, mint egy olasz biztosítótól. Másrészt továbbra sem lesz igazán kontrollálható, ha valaki egy otthon élő családtagjának a nevére vett autóval közlekedik itt Olaszországban. Hiszen azt mindig mondhatja, hogy kölcsönvette, hogyan tudná a rendőr bebizonyítani, hogy nem így van.  Minden kiskaput nyilván nagyon nehéz bezárni.

 

 

Infrastruktúra

Hány ingatlan van Olaszországban?

Olaszországban összesen 74,3 millió ingatlan van, de csak 64,5 milliónak van földhivatali értéke (olaszul rendita catastale), azaz az állam szerint ennyiről állapítható meg, hogy akár adófizetés alanyaként, akár öröklés esetében mennyit ér. De mi az a kb. 10 milliónyi ingatlan, amelynek nincsen földhivatali értéke?

De mielőtt még ebbe belemennénk, fontos információ, hogy az ingatlanokat kategóriákban tartják számon (categorie catastali), ezek nagyvonalakban az alábbiak (nem írom ki végig az összes típust, csak a főbb kategóriákat, amelyeket betűvel jelölnek. További infóért ide kattinthatsz. :

  • A1-A7-ig: lakóingatlanok (a nagyon egyszerű lakóépületektől a villákig és luxusépületekig terjed)
  • A/8: iroda
  • A/11: jellegzetes helyi épület (lehet chalet, trulli etc)
  • B kategória: kórházak, egészségügyi intézmények, árvaházak, diákszállások, kaszárnyák, börtönök, állami hivatalok épülete, iskolák, könyvtárak, múzeumok (nem lukratív célokra használt épületek)
  • C kategória: üzletek, raktárak, fürdők, lovardák (lukratív célokra használt épületek)
  • D kategória: hotelek, színházak, privát egészségügyi épületek, bankok, sportközpontok, termelőegységek, bevásárlóközpontok, agrártermelésre használt épületek.  
  • E kategória: közlekedési állomások,megállók, hidak, erődök, óratornyok, vallási intézmények, temetőben található épületek
  • F kategória: használhatatlan állapotban lévő épület(maradványok), építés alatt álló helyek, kategóriabesorolásra váró épületek. 
Immagine
Ingatlanok kategóriák szerinti megoszlása

 

A romos épületek (ruderi) nem számítanak

A 74,3 millióból 3 millió épület az F kategóriába tartozik (romos, használhatatlan), azaz nem alkalmas bevételtermelésre. További 6 millió olyan ingatlan van, amely nem termelhet bevételt, mert köztulajdonban van, vagy még éppen építik, így F besorolása van.

Az ingatlanok 55%-a lakhatási célú, azaz A kategóriás, további kb. 40%-uk kereskedelmi célú, azaz C kategóriás. E két kategória a teljes ingatlanállomány több, mint 90%-át teszi ki.

Léteznek viszont olyan ingatlanok, amelynek nem ismert a tulaja, sem a besorolása. Kb. 3,7 millió ilyen ingatlan van. Ebből a becslések szerint kb. 1,5 millió (41%) valószínűleg egy konkrét személyé lehet (lakóépületek), a többi cégeké (irodák).

Az adatok 2016-ra vonatkoznak. 

Forrás itt. 

Mindennapok

Tengerre fel, de télen is?

A tenger jó, a tenger szép, sőt, az olaszok szerint tengeri levegő nélkül egy gyereket sem lehet felnevelni (szerencsére erről nem mindenki értesült eddig, és egész jól felnőnek milliók nélküle).

Ebből kiindulva Riccioneban az egyik strand úgy döntött, hogy egész évben nyitva lesz.  Vannak nyugágyak, meleg zuhany, takarók, és pihenősarkok, minden olyan, mintha nyár lenne, csak éppen télen. Fürdeni ugyan kevesen fognak (ha egyáltalán), de lehet arcot süttetni egy szép napos  délután, átmelegedni, sós levegőt szívni, beszélgetni, inni egy teát, vagy egy pohár bort.

Mindezt a Riccione-ban található 86-87 sz. strandon (spiaggia 86-87), mely egész évben nyitva tart. A megnyitón volt, aki fürdött is, de ez szerencsére nem lesz kötelező 🙂

Forrás itt. 

Infrastruktúra

Engedély nélküli építkezések

Egy hónapja lehetett, hogy egy váratlan és hatalmas esőzés elmosott Szicíliában néhány házat a benne élőkkel együtt, és még siratták a halottakat, mikor kiderült, hogy a házat mindenféle engedély nélkül, találomra építették fel valahova, ahova épp kedvük volt. Néhány napra rá a kormány benyújtotta a szokásos salátatörvényét, amelyben bizonyos helyeken engedély nélkül épített házaknak adott volna fennmaradási engedélyt (condono).

Mindegy is most, hogy milyen színezetű a kormány, ez a fenmaradási engedély visszatérő eleme a különböző színezetű kormányok salátatörvényeinek (Na kitaláljuk-e miért? persze hogy szavazatszerzési céllal…).

Az engedély nélkül épített ház(részek) száma, aránya elképesztő Olaszországban, csak a 2005- 2015-ös évtizedben sikerült az engedély nélküli építmények arányát 11,9%-ről 19,7%-re tornászni országos átlagban. És persze itt is a dél vezet: míg északon az engedély nélküli építmények aránya 6,7% volt 2015-ben, közép-Olaszországban 18,9%, délen 47,3%. SGyakorlatilag minden második háznál van valami szabálytalanság.

Íme a regionális bontás:

Immagine

A JELENSÉGRŐL (építőipari visszaélések)

Egyrészt az olasz szabályozás nagyon összetett és bonyolult. Sok esetben olyan módosításokra is kellene építési engedély, amelyre más országokban nem, pl. egy adott lakáson belül Magyarországon bárhol lehet galériát építeni (élnek is vele a nagy belmagasságú lakások tulajai), míg Olaszországban ez engedélyhez kötött (és sokszor nem is kapják meg, ha nincs meg a megfelelő belmagasság. Így pl. a fekvőgaléria, mint olyan, nem létezik. Elméletileg. Mert a gyakorlatban persze, hogy van.)

Legendás, hogy egy bármilyen kis módosításért hónapokat kell kilincselni és kilószámra kell a kérvényeket benyújtani, míg más országokban ez sokkal egyszerűbben elintézhető. A jó öreg olasz bürokrácia, ugye.

De itt azért nem csak arról van szó, hogy befalaznak egy ajtót két szoba között lakáson belül, hanem mondjuk fogják magukat és egész épületkomplexumot húznak fel a tengerparton, ahol eleve építkezni sem lehetne.

A törvény szerint ebben az esetben a tulajdonosnak kellene lebontani az engedély nélkül épített épületet, méghozzá a megállapítás dátumától számított 3 hónapon belül. Ha ez nem történik meg, akkor köztulajdonba kerül az épület, a körülötte lévő területtel együtt. Ezután az adott város vagy falu romboltatja le az épületet, vagy ha úgy ítéli meg, hogy nem veszélyes, akkor közhasznú tevékenységre is felhasználhatja.  A statisztika szerint viszont csak az engedély nélkül épített lakások/házak 3,2-a kerül végül közhasználatba.

Ha az adott város vagy falu nem teszi meg ami kötelessége, akkor elméletileg anyagi felelősséggel tartozik érte.

Ezzel együtt az engedély nélkül épített épületek 80%-a áll, és nem is holnap fogják lerombolni.

Ugyanakkor – és erről is esett már szó a blogon – az ország  földrajzi jellegzetességeinek köszönhetően nagyon veszélyeztetett a területe, ezért a rossz helyre épített házakban lakók konkrét életveszélyben vannak (a cikk elején említett szicíliai áradásban 9 ember halt meg októberben). Sok a hirtelen duzzadó folyó (eső vagy olvadás esetén), pl. Genovában az elmúlt években is többször vitt el egész épületeket a hegyről lezúduló víz, földrengésveszélyes az egész ország, sok a hegyvidék, amely erodálódik. A tragédiák előre láthatóak tehát, és be is szoktak következni.

Forrás 1

Forrás 2

Infrastruktúra, Munka-tapasztalat

Fekete ország

Feketemunka, fekete kereset, fekete ország…. Mekkora Olaszországban az illegális gazdaság? 
A számok röviden: 2016-ban a feketegazdaság aránya Olaszországban 210 milliárd euró volt (ennyire becsülték, mert ugye a pontos számokat az ügy természetéből kifolyóan nehéz meghatározni), ez a GDP 12,4%-át jelenti.  A feketegazdaság hozzáadott értékét kb. 192 milliárd euróra teszik. A legnagyobb részét a feketemunkát végzők és a valósnál kevesebb keresetet bejelentők teszik ki.

De javul a helyzet, 2014-ben 0,2 százalékponttal, 2015-ben 0,5 százalékponttal lett kisebb a feketegazdaság aránya. Íme a számok:

Immagine.jpg

  • Economia sommersa = feketegazdaság
  • Sottodichiarazione = a valósnál kevesebb bevételt/keresetet bevallók
  • Lavoro irregolare = nem szabályos munka / alkalmazás
  • Attivitá illegali = illegális tevékenységek
  • Economia non osservata = a feketegazdaság és az illegális tevékenységek összesen
  • Valore aggiunto = hozzáadott érték. 
  • PIL= GDP

Mely szektorokra jellemző leginkább a feketén szerzett pénz:  

  • szolgáltatások – (33,3% / 2016),
  • kereskedelem, fuvarozás, szállás és éttermi szolgáltatások (23,7%)
  • építőipar (22,7%).

2016-ban 3 701 000 feketén dolgoztatott személy volt az országban a becslések szerint, ennek nagy része alkalmazotti státuszban (2 632 000), az alábbi szektorokban:

  •  gondoskodási munkák (47,2%), 
  • mezőgazdaság (18,6%)
  • építőipar (16,6%)
  • kereskedelem, fuvarozás, szállás és éttermi szolgáltatások (16,2%)

És azért álljon itt egy európai kitekintés is: hogy állunk a többi országhoz képest? (forrás itt)

Immagine1

A cikk itt található.