Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 19

Az előző bejegyzés folytatásaként íme még néhány statisztikával kapcsolatos információ.

Hogyan értelmezzük a fertőzöttekre vonatkozó adatokat? 

Az alapvetés, hogy azért kell megfigyelni a fertőzöttek számát, hogy lássuk, milyen gyorsan terjed a vírus az országban.

De az adatok nem mindig naprakészek. Főleg ott, ahol sok tesztet végeznek, mire azt kiértékelik és felteszik a megfelelő adatbázisokba, akár napok is eltelhetnek.  Ezért nem érdemes nagyon hitelt adni a napi adatoknak, hanem inkább a hosszabb távú tendenciákat kell nézni. Konkrét esetben ha egy este az jelenik meg, hogy aznap alacsonyabb volt a megbetegedettek száma, mint a megelőző napokban, ne ünnepeljünk azonnal, hanem várjunk pár napot, mire a konszolidált adatok is megérkeznek. Biztosabb következtetést tehát inkább csak néhány nappal az elemzést megelőző időszakig bezárólag lehet levonni.

Kit tesztelnek? 

Az sem mindegy, hogy kiken és hogyan végzik el a tesztet.  Pl. febr. 26-ig a tüneteket nem mutató (de gyaníthatóan fertőzött) embereket is tesztelték. Utána csak azokat, akik már tünetekkel jelentkeztek az eg.ügyi intézményekben.

Így aztán a Protezione Civile (az eg.ügyi intézkedéseket összehangoló szerv) által kiadott adatok sem összevethetők febr. 26 előtt és után.

Ennek két következménye van.

A tünetmentesek nem szűrésével csökkent az új esetek száma. De emelkedett a halandósági ráta – logikus, hogy kevesebb feltárt esetből ugyanaz a halálozási szám nagyobb mértéket jelez.

Hogyan értelmezzük a kórházban ápoltakra vonatkozó adatokat? 

Március 10-én az akkor 8514 eset 59,2%-ka kórházban volt. Március 2-án az akkori esetszámnak csak kb. a 11%-volt kórházban. Az látszik azóta is (ha összeadjuk a halálozást és a kórházban ápoltak számát), hogy exponenciálisan növekszik a vírus veszélyessége.

A legnagyobb részük Lombardiában van, ahol kb. 900 intenzív ágy van a kórházakban, de már március 10-én is ezek felét koronavírusos esetek foglalták el. Félve attól, hogy megtelnek a kapacitások (mert intenzív osztályra mások is bekerülnek, azaz nem csak ennyi ágy volt aznap foglalt), elkezdték más régiókba átszállítani a betegeket.

Két napja gyakorlatilag már nem volt szabad intenzív osztályos ágy Lombardiában (15-20 maradt), a műtőket kezdték átalakítani   erre célra (mert ott is vannak lélegeztetőgépek).

Mivel folyamatosan szállítják el a kevésbé súlyos betegeket máshová, elég hamar betelt minden mentőautó-kapacitás is, azaz nem tudtak mentőt küldeni a hirtelen rosszullétekhez.

Március 9-én az egészségügyi közbeszerzéseket koordináló szervezet (Consip) kiadta a lélegeztetőgépek beszerzésére kiírt közbeszerzés eredményét.

Itt jegyzem meg, hogy az állam közvetlenül felvette a kapcsolatot egy Bologna melletti légzéstámogató gépeket gyártó céggel.Ez egy kis gyártócég, 35 alkalmazottal Valsamoggiaban. Most katonai mérnökök segítségével, lemondva a külföldi megrendeléseket, heti 125 lélegeztetőgépet terveznek átadni az olasz kórházak intenzív osztályainak (összesen 500 db-ot).

Visszahívják a nyugdíjas személyzetet, munkába állítják a diploma előtt állókat.

Hoztak egy rendeletet arról is, hogy 50%-al emeljék az intenzív osztályos ágyak számát az eégsz országban (most kb. 5000 van, plusz 1000 az újszülötteknek).

Következtetés

Láttuk, hogy az adatok gyűjtáse, a módszertan nem feltétlen ugyanaz még az országon belül sem. Az adatok értelmezésére is többféle megoldás lehetséges.

A lgfontosabb, életbevágó adat viszont az, hogy hány betegnek van intenzív osztályos ellátásra szüksége, és főleg, hogy azt meg tudjuk oldani mindenhol az országban.

Forrás itt.

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 18

Egész Európában megy a számháború, egyrészt a megbetegedésekről (ha nem tesztelnek, honnan tudják, hány beteg van?), másrészt a halálesetekről (miben haltak meg? MIért van annyi tüdőgyulladásos haláleset?).

Olaszországban minden este megjelentetik a napi adatokat (hány tesztet végeztek aznap, hány új beteg, hány haláleset, összesítve hányan betegek).

Az adatok értelmezéséhez adjunk néhány információt.

Hogyan olvassuk a halálestek számát?

A koronavírus miatt vagy a koronavírussal haltak meg ezek az emberek?

Amikor valaki meghal, akkor adnak neki egy okot, amivel megjelenik a statisztikákban.

Az olasz halottak nagy részénél nemcsak a koronavírus volt jelen, hanem szinte minden esetben több más betegség is. Egyes esetekben végstádiumú betegségek, ami miatt egyébként is meghalt volna a beteg, akár rövid időn belül. Akkor ezt hogyan soroljuk be statisztikailag? 

Március 5-én az ISS egy 105 eseten alapuló elemzést adott ki, eszerint a halottaknak  átlagosan legalább 3,4 betegsége volt (főleg magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség).

És a kérdés nem akadémikus, ahogy egy szakember kifejtette március 10-én, mert Olaszország lelkiismeretesen koronavírusnak tudja be azokat a haláleseteket, ahol a koronavírus is jelenvolt. Ezzel szemben Német- és Franciaország mindenekelőtt megnézi, milyen betegségei voltak az elhunytnak, és nem feltétlen a koronavírusnak tudják be, ha a betegnek volt más nagyobb betegsége is. Ez lehet az oka, hogy Olaszországban ilyen magas a halandóság, míg más országokban hivatalosan nem.

Arról meg ne is beszéljünk most, hogy ha valakinél egyáltalán nem diagnosztizálják a koronavírust, csak egy tüdőgyulladást, akkor lehet nulla is a vírus miatti halálozás egy adott országban vagy régióban.

Miért ilyen magas az olasz halálozás? 

További tanulmányok szerint a magasabb olasz halálozás a magasabb átlagéletkor miatt is van, nem véletlen, hogy a 80 év feletti betegeknél 10,9%, és ahogy megyünk lejjebb az életkorral, gyorsan csökken.

Kínával összehasonlítva is azt látjuk, hogy itt a magasabb átlagéletkorral magasabb halálozás jár.

Ezzel együtt ne feledjük, hogy fiatalabbak is elkapják a betegséget, márc. 9-i adatok szerint az esetek 22 százaléka 19 és 50 év közötti felnőtt. A fiatalok sokszor tünetmentesek, de hordozzák és továbbadják a vírust. 

Cikk erről itt.