Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 25

Kis tájékozódás saját hatáskörben 🙂

Tegnap beszéltem a szomszédommal, aki Careggiben sebész.

Careggi a Toszkán régió fő kórházkomplexuma, hasonló a budapesti klinikákhoz, város a városban.

Risultati immagini per careggi
Ez a főbejárata
Risultati immagini per careggi
Ez az épületek térképe
Risultati immagini per careggi
A szürke a főbejárat, mögötte a sok épület

Ő azt mondja, hogy Toszkána egyelőre jól áll. Csak a pistoiai és az arezzoi kórházak állnak közel a telítettséghez (ezek kisebb helyi kórházak).

Careggiben 62 koronavírusos beteg van jelenleg, ebből 18 intenzíven. Alapvetően kb. 60 intenzív ágyhely van, amit ki tudnak rendesen bővíteni a műtőkkel (ahol szintén van lélegeztetőgép). Terjeszkednek a műtőkben, egyre többet készítenek elő koronavírusos betegfogadásra.

Már több mint egy hete csak az életmentő műtéteket csinálják, de ezzel együtt is folyamatos a munka (főleg daganatos betegeket műt ő is egész nap).

Alapvetően ha nem szalad el nagyon a betegszám, akkor jók vagyunk a régióban. De mivel időben lett karantén, szerinte ez tartható lesz.

Kérdeztem, hogy ok, hogy most jók vagyunk, de egyszer fel kell oldani a karantént, akkor el fogja mindenki kapni. Azt mondja, hogy utána konstans alacsonyabb esetszám várható. Mint a sars-nal, amiből jelenleg is 4 beteg van intenzíven csak náluk, pedig már senki nem beszél róla…

Északon viszont durva a helyzet. Beszéltem egy magyar orvossal, aki északon, a nagyon fertőzött területen dolgozik háziorvosként. Ő egészen másról számol be, és ezt a szomszédom is külön kiemelte, hogy az északi kollágák sajnos nagyon másban élnek.

Reggeltől estig dolgoznak, most már ablakon át, mert nincs lefertőtlenítve a rendelő, sok személyesen ismert kollégája és ápolók betegek, sőt naponta halnak meg. Azt mondja, nincs elég maszk, felszerelés, lélegeztetőgép. És a csúcs még csak talán most hétvégén jön…

 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 24

Mindannyian érzékeljük már most, hogy a vírus nagyon negatív hatással lesz a gazdaságra, és ennek követezményeként a társadalomra is.

Beszéljünk most az iskolabezárásokról, azaz az otthontanulásról. Egyik napról a másikra kellett átállni a családoknak arra, hogy a gyerek otthon tanul. Ehhez legalábbis az alábbiak szükségesek:

  • eszköz (számítógép, ipad etc),
  • internet (méghozzá elég sok, mert itt órákon keresztül vannak streamingben a gyerekek)
  • szülői segítség – beüzemelni, letölteni, körülményeket biztosítani, ha nem érti, segíteni
  • egy biztonságos otthon – nem minden gyerek él jól funkcionáló családban, megfelelő környezetben
  • és speciálisan a magyar viszonyoknál még az is, hogy legyen mit enni  otthon egész nap. A mélyszegénységben élőknél ez sem feltétlen adott, sokszor a gyerek az iskolában eszik csak rendesen

Egészen nyilvánvaló, hogy azok a gyerekek (családok), akik ezzel minden nem rendelkeznek, azok most még nagyobb hátrányban vannak, mint amikor normál ügymenetben bejárnak az iskolába. Mivel vészhelyzetben élünk, e pillanatban még akkor sincs erre figyelem, ha egyébként lenne (Mo-n nem nagyon van egyébként sem).

És míg a jó családban élő gyerekeknek ez a pár hónap legfeljebb egy fura zárójeles rész lesz az életben, könnyen elképzelhető, hogy  a hátrányos helyzetű gyerekek nagy számban most fognak elkallódni a rendszerből.

Az olasz állam egyébként két módon segíti a családokat abban, hogy megoldják a gyerekfelvigyázást:

  • egy 15 napos kivételes speciális “gyes”-t lehet kérni a gyerek 12 éves koráig (a fizetés 50%-os lesz) vagy akár 12-16 éves gyerek mellett is (de akkor nem kap juttatást a szülő – azaz kb. fizetetlen szabin lesz)
  • egy 600 eurós baby sitter bónt azoknak, kiknek dolgozniuk kell (1000 euró az egészségügyben és a rendfentartó szerveknél dolgozóknak)

Ezen kívül egyes régiók saját hatáskörben további anyagi segítséget vagy szolgáltatásokat is nyújtanak.

Aki még nem ismeri, olvassa a Nyomor széle blogot, nagyon kellene erről tudnunk.