Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 25

Kis tájékozódás saját hatáskörben 🙂

Tegnap beszéltem a szomszédommal, aki Careggiben sebész.

Careggi a Toszkán régió fő kórházkomplexuma, hasonló a budapesti klinikákhoz, város a városban.

Risultati immagini per careggi
Ez a főbejárata
Risultati immagini per careggi
Ez az épületek térképe
Risultati immagini per careggi
A szürke a főbejárat, mögötte a sok épület

Ő azt mondja, hogy Toszkána egyelőre jól áll. Csak a pistoiai és az arezzoi kórházak állnak közel a telítettséghez (ezek kisebb helyi kórházak).

Careggiben 62 koronavírusos beteg van jelenleg, ebből 18 intenzíven. Alapvetően kb. 60 intenzív ágyhely van, amit ki tudnak rendesen bővíteni a műtőkkel (ahol szintén van lélegeztetőgép). Terjeszkednek a műtőkben, egyre többet készítenek elő koronavírusos betegfogadásra.

Már több mint egy hete csak az életmentő műtéteket csinálják, de ezzel együtt is folyamatos a munka (főleg daganatos betegeket műt ő is egész nap).

Alapvetően ha nem szalad el nagyon a betegszám, akkor jók vagyunk a régióban. De mivel időben lett karantén, szerinte ez tartható lesz.

Kérdeztem, hogy ok, hogy most jók vagyunk, de egyszer fel kell oldani a karantént, akkor el fogja mindenki kapni. Azt mondja, hogy utána konstans alacsonyabb esetszám várható. Mint a sars-nal, amiből jelenleg is 4 beteg van intenzíven csak náluk, pedig már senki nem beszél róla…

Északon viszont durva a helyzet. Beszéltem egy magyar orvossal, aki északon, a nagyon fertőzött területen dolgozik háziorvosként. Ő egészen másról számol be, és ezt a szomszédom is külön kiemelte, hogy az északi kollágák sajnos nagyon másban élnek.

Reggeltől estig dolgoznak, most már ablakon át, mert nincs lefertőtlenítve a rendelő, sok személyesen ismert kollégája és ápolók betegek, sőt naponta halnak meg. Azt mondja, nincs elég maszk, felszerelés, lélegeztetőgép. És a csúcs még csak talán most hétvégén jön…

 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 24

Mindannyian érzékeljük már most, hogy a vírus nagyon negatív hatással lesz a gazdaságra, és ennek követezményeként a társadalomra is.

Beszéljünk most az iskolabezárásokról, azaz az otthontanulásról. Egyik napról a másikra kellett átállni a családoknak arra, hogy a gyerek otthon tanul. Ehhez legalábbis az alábbiak szükségesek:

  • eszköz (számítógép, ipad etc),
  • internet (méghozzá elég sok, mert itt órákon keresztül vannak streamingben a gyerekek)
  • szülői segítség – beüzemelni, letölteni, körülményeket biztosítani, ha nem érti, segíteni
  • egy biztonságos otthon – nem minden gyerek él jól funkcionáló családban, megfelelő környezetben
  • és speciálisan a magyar viszonyoknál még az is, hogy legyen mit enni  otthon egész nap. A mélyszegénységben élőknél ez sem feltétlen adott, sokszor a gyerek az iskolában eszik csak rendesen

Egészen nyilvánvaló, hogy azok a gyerekek (családok), akik ezzel minden nem rendelkeznek, azok most még nagyobb hátrányban vannak, mint amikor normál ügymenetben bejárnak az iskolába. Mivel vészhelyzetben élünk, e pillanatban még akkor sincs erre figyelem, ha egyébként lenne (Mo-n nem nagyon van egyébként sem).

És míg a jó családban élő gyerekeknek ez a pár hónap legfeljebb egy fura zárójeles rész lesz az életben, könnyen elképzelhető, hogy  a hátrányos helyzetű gyerekek nagy számban most fognak elkallódni a rendszerből.

Az olasz állam egyébként két módon segíti a családokat abban, hogy megoldják a gyerekfelvigyázást:

  • egy 15 napos kivételes speciális “gyes”-t lehet kérni a gyerek 12 éves koráig (a fizetés 50%-os lesz) vagy akár 12-16 éves gyerek mellett is (de akkor nem kap juttatást a szülő – azaz kb. fizetetlen szabin lesz)
  • egy 600 eurós baby sitter bónt azoknak, kiknek dolgozniuk kell (1000 euró az egészségügyben és a rendfentartó szerveknél dolgozóknak)

Ezen kívül egyes régiók saját hatáskörben további anyagi segítséget vagy szolgáltatásokat is nyújtanak.

Aki még nem ismeri, olvassa a Nyomor széle blogot, nagyon kellene erről tudnunk.

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 23

Ma úgy látszik a pozitívumokra akarok koncentrálni, íme egy második hír, ami részben köthető az előző bejegyzéshez is.

Az Egészségügyi tanács (Istituto Superiore di Sanità) minikutatása szerint a koronavírusban elhunytak  között nagyon kis arányban vannak egészséges emberek.

A Nova ügynökség jelenti, hogy egy 355 fős mintán végzett statisztika (mára már többmint 2000 halott van összesen) szerint csak 12-en voltak teljesen egészségesek, a többiek nagy részének átlagosan 2,7 dignosztizált (krónikus vagy súlyos) betegsége volt.  84 főnek (23,7%) egy betegsége volt a víruson kívül, 90 főnek (25,4%) kettő, és 169 főnek (47,6%) három vagy több betegsége.

Lehet, hogy ezért van az is, hogy a gyerekekre kevésbé veszélyes a vírus, hiszen statisztikailag egészségesebbek (krónikus, hosszabb távú betegségről van szó).

És ez persze pont azt jelenti, hogy ne menjünk idős, beteg ismerős, hozzátartozó közelébe, mert rájuk még veszélyesebb a vírus, mint a fiatalokra.

Cikk itt. 

Magyar cikk itt. 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 22

Az elmúlt hetekben rengeteg elemzés, javaslat, teória látott napvilágot, és végül tegnap egy (a magyaroknak) elég bíztató hírt is olvastam.

Eddig nagyon úgy látszik, hogy a vírus kevésbé támadja a gyerekeket. Ezt vizsgálja néhány tudós, hiszen ha megértjük ennek az okát, akkor esetleg segíthet a további védekezésben, megelőzésben.

Mihai Netea, egy jónevű immonológus kutató, aki a hollandiai Radbound egyetemen dolgozik, azt állítja, hogy a gyerekek védettségének / vagy a vírus lefolyásának oka LEHET, hogy az oltásokkal megedzették az immunrendszerüket.

Ha ez így van, az nagyon jó hír lenne a volt kommunista országoknak, ahol sokkal jobb az átoltottság, és régebb óta oltanak, mint több nyugat-európi országban.

Régebb óta kötelező a gyerekek oltása, Magyarországon pl. az ötvenes, hatvanas évektől egyre több oltás volt kötelező (itt található a védőoltások története Mo-n). És a kötelező, az kötelező egy kommunista országban. Azaz mindenkit beoltottak.

Ezzel szemben pl. Olaszországban később és sokáig nem is kötelező jelleggel oltották a gyerekeket egyes betegségek ellen.

A kötelező oltások száma is más.

Olaszországban jelenleg 10 oltás kötelező 0-16 éves kor között. Magyarországon 12 kötelező, 6 javasolt.

Itt egy hosszabb angol nyelvű összehasonlító tanulmány az EU-s országokról.  

És akkor ne is beszéljünk arról, hogy az elmúlt évtizedben milyen sokan választják azt, hogy nem oltatják be a gyerekeiket. Olaszországban az ilyen szülők számát 8-28% közé teszik. Magyarországon ez egyelőre kevésbé jellemző.

Nagyon érdekes kérdés és kíváncsian várom, hogy igaz-e ez a feltevés.

 

Cikk itt. 

Összehasonlító táblázat az átoltottságról az EU-s országokban itt.

Még egy tanulmány itt. 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 21

Reggel arra jöttem ki a nappaliba, hogy  kint az udvaron a lenti lakásban lakó kislány  ipaddal a kezében nagy erőkkel próbál matekfeladatot megoldani, streamingben.

A kávém után az alsó szomszédban a mama emelt hangon próbálta rávenni gyerekeket, hogy üljenek le tanulni.

Tegnap maratoni videókonferenciát tartottunk a kollégákkal arról, hogy a leállt felnőttképzéseinknél (mindenféle rendű, rangú és finanszírozású) mit lehet távoktatásilag tenni.

Nagyon rendesen és kiadósan étkezünk, van idő és alapanyag is (az utolsó bevásárlás 125 euró volt, a szokásos háromszorosa) főzni. De már nagyon jól esne egy kis saláta, vagy más friss, nem főzött zöldség. Mondjuk egy maroknyi spárgát minden nap összeszedek. Meg lassan elmegyek a szomszédhoz spontánul növő mángoldot szedni.

Rengeteg programom van egyébként minden nap. Reggeli, ebéd és vacsora. Elkészítése. Blogírás. Hírnézés és olvasás. Munka (itt-ott akad). Jóga vagy más mozgás netről. Kisétálás a kertbe spárgát szedni. Kisétálás a kertbe macskázni. Kisétálás a kertbe napozni.  Chatelés a különböző csoportokban. Telefonálás a családnak, a közelebbi barátoknak.

Nem is értem, hogy normál esetben hogy fér még ebbe bele az a mennyiségű munka, amit tolok évek óta.

Azért egyre többször villan be, hogy az évnek ebben a szakaszában el-elugrunk a tengerpartra egy hétvégi nap, megszervezzük az első kerti sütögetést, melegebb idő esetén jönnek az esti barátnős aperitivo-k, amikor még kabátban ülünk a bár előtt, de már kint. Júliusban jár le egy ajándékba kapott smartbox (két éjszaka vhol Olaszországban), na vajon lesz még előtte idő kihasználni? Áprilisra terveztünk külföldi (magyar meg svájci)  barátnős találkákat, hát az sem túl valószínű.

Ma van az olasz egyesítés 159. évfordulója.  Most aztán aktuális az összetartás és szolidaritás, szó se róla. (Garibaldi imádta a lóbabot.) (a 150. évforduló.)

Azt hiszem most megyek a (konyhai) bárba, iszom egy kávét 🙂

images

 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 20

A mostani helyzetben azt látjuk, hogy az állami egészségügy, minden nehézsége ellenére  kitart. Az, hogy egyáltalán létezik állami egészségügy, egy nőnek köszönhető, Tina Anselminek.

Tina Anselmi 1927-ben született Castelfranco Veneto-ban, 17 évesen beáll az ellenállók közé miután az iskolatársaival együtt tanúja volt egy a fasiszták által elrendelt akasztásnak.

Önéletrajzában (Storia di una passione politica) leírja, hogy a háború után irodalmat tanul, és olasz irodalmat kezd el tanítani. Ezzel egyidőben elindul a politikai karrierje is a Kereszténydemokrata pártban, amelynek 1944. óta tagja. Akkoriban a vidéki nőket buzdította szavazásra.

Szakszervezetben is aktív, a texiliparban és tanárként dolgozó nők képviseletében. 1968-tól parlamenti képviselő, munka- és társadalmi ügyekben aktív, első nőként lesz miniszter három Andreotti kormányban is: 1976-ban a Munka- és Szociális ügyek, 1978-ban és az utána kövekező ciklusban az Egészségügyi Minisztériumot vezeti.

Minisztersége alatt hozták meg a férfiak és nők egyenlőségéről szóló törvényt (1977), , a legge Basaglia-t (a pszichiátriai ellátás reformja), a 194-es, az abortuszt lehetővé tévő törvényt, és főleg a közegészségügyi szolgálat létrehozását kimondó törvényt. (servizio sanitario nazionale – Ssn).

Az állami egészségügyet megalapozó négy törvény:

  • az Alkotmány 32-es cikelye kimondja, hogy “az állam az egészséget mint az egyén alapjogát és a közösség érdekét ismeri el, ingyenes ellátást biztosít az országban születetteknek”, amivel letette az alapokat egy állami, ingyenes egyészségügy létrehozásához.
  • 1958-ban az Egészségügyi Minisztériumot létrehozó törvény – abban az időszakban éppen egy súlyos gyermekbénulási járvány volt az országban
  • a Legge Mariotti (1968), amely a kórházi ellátás kialakítását írta elő. Eredetileg az volt a célja, hogy az újonnan létrehozott kórházak mindenkit kötelesek ellátni – de abban a pillanatban még nem létezett teljeskörűen szervezett egészségügyi ellátás
  • az a 833 sz. törvénnyel jött létre (1978. dec. 23.) egy hosszú egyeztetési folyamat eredményeképpen, amit Tina Anselmi vezetett.

Az olasz welfare három pillére tehát:

  • ingyenes egészségügy
  • pszichiátriai szolgáltatások
  • nyilvános orvosi rendelők (azaz mindenki bemehet, mindenkinek elérhetők).

Anselmi elkötelezettsége az olasz politikában a nők érdekképviseletével kezdődött, és karrierje alatt az olasz nők emancipációja párhuzamosan haladt jólléti társadalmi modell elemeinek megalkotásával.

További ekkoriban meghozott törvények segítették a nőket, és azt a meggyőződést, hogy az államnak minden polgárát szolgáltatnia kell (nem csak a férfiakat):

Minisztersége után még 1992-ig parlamenti képviselő maradt, további fontos törvényekhez adva a nevét (pl. a szexuális nevelésről az iskolákban (1979)

Csak érdekességként, Magyarországon korábban indult mindez, a kommunista államszervezés részeként. Mint sok más társadalmi kérdésben, ebben is haladó szellemű volt a kommunista rendszer a nyugatiakhoz képest.  

“A szocialista társadalomszervezési elvekkel összhangban már 1945-ben megindult az egységes szemléletű, államilag irányított egészségügy kialakítása, és a magánkézben lévő kórházak államosítása. A magánkórházak közül számos megsemmisült a harcokban, az alapítványok által fenntartottak legtöbbje 1945-ben felszámoltatta magát, esetükben az államosítás csupán formálisnak tekinthető. A vidéki magánkórházak egy része funkciót vált és csecsemő- és szülőotthonként működik tovább.[2]

1948-ban megkezdődött a biztosítótársaságok államosítása, vagyonuk az Országos Társadalombiztosítási Intézet kezelésébe kerül, intézményeik az állami egészségügybe olvadnak. Megszűnik többek között a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, az Országos Nyugdíjintézet, az Országos Tisztviselő Betegsegélyező Alap, végül a Magyar Posta Betegségi Biztosító Intézete. [3] Államosításra kerülnek a szerzetesrendek által fenntartott kórházak, ennek keretében nem szűnnek meg, hanem új funkciókat, új feladatokat látnak el az egri, pécsi, pápai és váci irgalmas rendi kórházak. Az első három éves terv keretében elindul a gyermekellátási- és a szanatóriumi rendszer kiépítése” (forrás  itt, 69.o.). 

Cikk erről itt. 

Tíz törvény a nőkért. 

 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 19

Az előző bejegyzés folytatásaként íme még néhány statisztikával kapcsolatos információ.

Hogyan értelmezzük a fertőzöttekre vonatkozó adatokat? 

Az alapvetés, hogy azért kell megfigyelni a fertőzöttek számát, hogy lássuk, milyen gyorsan terjed a vírus az országban.

De az adatok nem mindig naprakészek. Főleg ott, ahol sok tesztet végeznek, mire azt kiértékelik és felteszik a megfelelő adatbázisokba, akár napok is eltelhetnek.  Ezért nem érdemes nagyon hitelt adni a napi adatoknak, hanem inkább a hosszabb távú tendenciákat kell nézni. Konkrét esetben ha egy este az jelenik meg, hogy aznap alacsonyabb volt a megbetegedettek száma, mint a megelőző napokban, ne ünnepeljünk azonnal, hanem várjunk pár napot, mire a konszolidált adatok is megérkeznek. Biztosabb következtetést tehát inkább csak néhány nappal az elemzést megelőző időszakig bezárólag lehet levonni.

Kit tesztelnek? 

Az sem mindegy, hogy kiken és hogyan végzik el a tesztet.  Pl. febr. 26-ig a tüneteket nem mutató (de gyaníthatóan fertőzött) embereket is tesztelték. Utána csak azokat, akik már tünetekkel jelentkeztek az eg.ügyi intézményekben.

Így aztán a Protezione Civile (az eg.ügyi intézkedéseket összehangoló szerv) által kiadott adatok sem összevethetők febr. 26 előtt és után.

Ennek két következménye van.

A tünetmentesek nem szűrésével csökkent az új esetek száma. De emelkedett a halandósági ráta – logikus, hogy kevesebb feltárt esetből ugyanaz a halálozási szám nagyobb mértéket jelez.

Hogyan értelmezzük a kórházban ápoltakra vonatkozó adatokat? 

Március 10-én az akkor 8514 eset 59,2%-ka kórházban volt. Március 2-án az akkori esetszámnak csak kb. a 11%-volt kórházban. Az látszik azóta is (ha összeadjuk a halálozást és a kórházban ápoltak számát), hogy exponenciálisan növekszik a vírus veszélyessége.

A legnagyobb részük Lombardiában van, ahol kb. 900 intenzív ágy van a kórházakban, de már március 10-én is ezek felét koronavírusos esetek foglalták el. Félve attól, hogy megtelnek a kapacitások (mert intenzív osztályra mások is bekerülnek, azaz nem csak ennyi ágy volt aznap foglalt), elkezdték más régiókba átszállítani a betegeket.

Két napja gyakorlatilag már nem volt szabad intenzív osztályos ágy Lombardiában (15-20 maradt), a műtőket kezdték átalakítani   erre célra (mert ott is vannak lélegeztetőgépek).

Mivel folyamatosan szállítják el a kevésbé súlyos betegeket máshová, elég hamar betelt minden mentőautó-kapacitás is, azaz nem tudtak mentőt küldeni a hirtelen rosszullétekhez.

Március 9-én az egészségügyi közbeszerzéseket koordináló szervezet (Consip) kiadta a lélegeztetőgépek beszerzésére kiírt közbeszerzés eredményét.

Itt jegyzem meg, hogy az állam közvetlenül felvette a kapcsolatot egy Bologna melletti légzéstámogató gépeket gyártó céggel.Ez egy kis gyártócég, 35 alkalmazottal Valsamoggiaban. Most katonai mérnökök segítségével, lemondva a külföldi megrendeléseket, heti 125 lélegeztetőgépet terveznek átadni az olasz kórházak intenzív osztályainak (összesen 500 db-ot).

Visszahívják a nyugdíjas személyzetet, munkába állítják a diploma előtt állókat.

Hoztak egy rendeletet arról is, hogy 50%-al emeljék az intenzív osztályos ágyak számát az eégsz országban (most kb. 5000 van, plusz 1000 az újszülötteknek).

Következtetés

Láttuk, hogy az adatok gyűjtáse, a módszertan nem feltétlen ugyanaz még az országon belül sem. Az adatok értelmezésére is többféle megoldás lehetséges.

A lgfontosabb, életbevágó adat viszont az, hogy hány betegnek van intenzív osztályos ellátásra szüksége, és főleg, hogy azt meg tudjuk oldani mindenhol az országban.

Forrás itt.

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 18

Egész Európában megy a számháború, egyrészt a megbetegedésekről (ha nem tesztelnek, honnan tudják, hány beteg van?), másrészt a halálesetekről (miben haltak meg? MIért van annyi tüdőgyulladásos haláleset?).

Olaszországban minden este megjelentetik a napi adatokat (hány tesztet végeztek aznap, hány új beteg, hány haláleset, összesítve hányan betegek).

Az adatok értelmezéséhez adjunk néhány információt.

Hogyan olvassuk a halálestek számát?

A koronavírus miatt vagy a koronavírussal haltak meg ezek az emberek?

Amikor valaki meghal, akkor adnak neki egy okot, amivel megjelenik a statisztikákban.

Az olasz halottak nagy részénél nemcsak a koronavírus volt jelen, hanem szinte minden esetben több más betegség is. Egyes esetekben végstádiumú betegségek, ami miatt egyébként is meghalt volna a beteg, akár rövid időn belül. Akkor ezt hogyan soroljuk be statisztikailag? 

Március 5-én az ISS egy 105 eseten alapuló elemzést adott ki, eszerint a halottaknak  átlagosan legalább 3,4 betegsége volt (főleg magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség).

És a kérdés nem akadémikus, ahogy egy szakember kifejtette március 10-én, mert Olaszország lelkiismeretesen koronavírusnak tudja be azokat a haláleseteket, ahol a koronavírus is jelenvolt. Ezzel szemben Német- és Franciaország mindenekelőtt megnézi, milyen betegségei voltak az elhunytnak, és nem feltétlen a koronavírusnak tudják be, ha a betegnek volt más nagyobb betegsége is. Ez lehet az oka, hogy Olaszországban ilyen magas a halandóság, míg más országokban hivatalosan nem.

Arról meg ne is beszéljünk most, hogy ha valakinél egyáltalán nem diagnosztizálják a koronavírust, csak egy tüdőgyulladást, akkor lehet nulla is a vírus miatti halálozás egy adott országban vagy régióban.

Miért ilyen magas az olasz halálozás? 

További tanulmányok szerint a magasabb olasz halálozás a magasabb átlagéletkor miatt is van, nem véletlen, hogy a 80 év feletti betegeknél 10,9%, és ahogy megyünk lejjebb az életkorral, gyorsan csökken.

Kínával összehasonlítva is azt látjuk, hogy itt a magasabb átlagéletkorral magasabb halálozás jár.

Ezzel együtt ne feledjük, hogy fiatalabbak is elkapják a betegséget, márc. 9-i adatok szerint az esetek 22 százaléka 19 és 50 év közötti felnőtt. A fiatalok sokszor tünetmentesek, de hordozzák és továbbadják a vírust. 

Cikk erről itt.  

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 17

A napokban pörgő mémek között van egy olyan is, hogy a karantén végére, illetve 9 hónap múlva vagy a válóperes ügyvédeknek, vagy a nőgyógyászoknak lesz sok munkája.

És ez nem vicc. Egy cikk szerint Kínában a többhetes karantén alatt megnőtt a családon belüli erőszak miatt rendőri segítséget kérők száma. Mivel Kínában csak 2016. óta van törvény a CSBE-ról, még mindig nagy a látencia. Ennek egy részét most felszínre hozta  kényszerű együttlét, a sokszor nagyon kis terű lakásokban együtt lakó több generáció.

Sőt, sokan beadták a válást is, ami csak erősíti az egyébként is évek óta megfigyelhető tendenciát.

Olaszországban is jelen van a családon belüli erőszak, sőt, hetente több nő is belehal a jelenlegi vagy volt partnerétől elszenvedett bántalmazásba (2018-ban 133 eset), és ez most sem állt meg, márcus 10-én Torinóban egy 66 éves férfi ölte meg feleségét és fiát.

A karantén alatt bírhatatlnul nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akiket partnerük rendszeresen bántalmaz. A felfokozott általános hangulat, a bezártság miatti stressz még jobban elmérgesítheti a helyzetet.

A nőszervezetek megpróbálnak segíteni ezekben az esetekben, és felhívásokat tesznek közzé a neten, hogy elérjék a veszélyeztetett nőket.

L'immagine può contenere: il seguente testo "EMERGENZA COVID-19 I CENTRI ANTIVIOLENZA D.i.Re CONTINUANO L'ATTIVITÀ. SONO RAGGIUNGIBILI TRAMITE IL NUMERO VERDE ANTIVIOLENZA 1522 OPPURE CLICCA IL LINK PER TROVARE IL CENTRO PIÙ VICINO A TE D.i.Re Larete"

📞 numero verde antiviolenza 1522

A segélyszolgáltatást amennyire lehetett, átszervezték, a személyes találkozók helyett a telefont vagy skype-ot ajánlják, és igyekeznek megfelelő anyanyelvű operátorokat mozgósítani (sok a külföldi, olaszul nem elég jól beszélő bántalmazott nő is).

Külön kérték a rendőrség (carabinieri) és a kórházak elsősegély osztályának együttműködését, mert gyakran oda fordulnak elsőként a bántalmazott nők.

A menedékházakban már bentlakók attól félnek, hogy sok új érkezik és ők kiszorulnak onnan. És természetesen a gyerekekre is gondolni kell, több pszichológust bevontak a telefonos szolgálatba, hogy a telefonáló nőknek és gyerekeknek szakszerű támaszt tudjanak adni.

Nem egyszerű minden szereplőt koordinálni és fentartani a szolgáltatást a vészhelyzetben is.

Cikk erről itt. 

Mindennapok

Jelentés a vörös zónából – 16

Tutto andrá bene. Ce la faremo. Forza Italia. Minden rendben lesz. Megcsináljuk. Hajrá Olaszország.

Avagy hogyan tartsuk a leket magunkban, másokban. Napok óta ezekkel a hashtagokkal, feliratokkal posztol mindenki a facebookra, instragramra.

A városban – de még azon kívül is – a rengeteg szivárványos tuttoandrabene felirat.

Minden nap délután rögtönzött koncert flashmob a városokban, amit szintén minden ismerős kiposztol a fb-ra. A közös tapsolás az egészségügyi dolgozókért, már két nap is volt.

Risultati immagini per tutto andra bene

Annyira érdekes, hogy ez egy fiatal ország (159 éve egyesítették), polgárainak elsősorban regionális öntudatuk van, nem pedig állami, a nemzettudat nem kötődik nagy történelmi eseményekhez vagy traumákhoz, és mégis, amikor baj van, kicsiben vagy nagyban, akkor annyira kételynélkül, mindenkit befogadóan tudják magukat – egymást lelkesíteni.  Komolyan, kedvem támad egy olasz zászlót venni. Ja, most nem mehetek ki, de akkor is 🙂

 

Risultati immagini per ce la faremo bandiere