Országjárás

Umbria – 3, Gubbio

“- Tudja, a dolog úgy volt, hogy én Gubbióban voltam városi orvos, mielőtt idekerültem a kórházhoz. Egyszer egy beteghez hívtak, aki úgy látszik, súlyos idegbajban szenvedett. A Via dei Consolin, ebben a teljesen középkori utcában lakott, egy sötét, öreg házban. Fiatal nő volt, nem Gubbióból való, nem is olasz, nem is tudom, milyen nemzetiségű lehetett, de jól beszélt angolul. Nagyon szép nő volt. A házbeliek elmondták, hogy a nőt, aki mint fizető vendég lakott náluk, egy idő óta hallucinációk gyötrik. Az a rögeszméje, hogy éjszaka nincs bezárva a halottak kapuja.
– Micsoda?
– A halottak kapuja. Tudniillik Gubbióban ezeknek a középkori házaknak két kapujuk van. Egy rendes kapu az élők számára és mellette egy másik, keskenyebb, a halottaknak. Ezt a kaput csak akkor bontják ki, mikor a koporsót kiviszik a házból. Azután megint befalazzák, hogy a halott ne jöhessen vissza. Mert úgy tudják, hogy a halott csak ott jöhet vissza, ahol kiment. A kapu nincs is egy szinten az utcával, hanem mintegy egy méterrel magasabban, hogy ki tudják adni a koporsót az utcán állóknak. A hölgy, akiről beszélek, egy ilyen házban lakott. Egy éjszaka arra ébredt, hogy a halottak kapuja kinyílik, és belép rajta valaki, akit nagyon szeretett, és aki rég meghalt. És attól kezdve minden éjszaka eljött a halott.” (p. 55)

“Gubbióba keskenyvágányú motorvonaton kell menni, amely Fossato di Vico és Arezzo közt közlekedik. Az út a kis távolság dacára igen hosszadalmas, meleg is volt, és Mihály nagyon fáradt volt, mire megérkezett. De a város, amint az állomásról felfelé menet rövidesen elébe tűnt, mindjárt az első pillanatban megragadta.
Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy oldalában húzódik meg, mintegy rémülten, felfelé menekvés közben leroskadva, a város. Amint az ember ránéz, nincs egy háza sem, ami ne volna sokszáz éves.
Az összevissza kanyargó utcák közt középen feltornyosodik egy hihetetlenül magas épület, amiről nem érteni meg, kik és miért építették ennek az istenhátamögötti helynek a közepére. Irdatlan és búskomor középkori felhőkarcoló. Ez a Palazzo dei Consoli, innen igazgatták a konzulok a kis gubbiói városköztársaságot, a XV. századig, amikor a város az urbinói hercegek, a Montefeltrék birtokába került. A város fölött pedig, a Monte Inginónak majdnem az ormán, egy óriási kiterjedésű fehér épülettömb, Sant Ubaldo kolostora.
Még lent, a vasúttól a városba vezető úton, van egy jobbnak látszó kis albergo. Mihály itt szobát vett, megebédelt, kicsit pihent, azután elindult Gubbio felfedezésére. Megnézte belülről az óriási műteremre emlékeztető, tátongó Palazzo dei Consolit és benne az egészen ősi iguviumi réztáblákat, amelyek még a rómaiak előtti időkből maradtak fenn, és az umber nép szakrális szövegeit őrzik. Megnézte az öreg katedrálist is. Más látnivaló nem is igen volt; itt maga a város a látnivaló.
A legtöbb olasz város ezen a vidéken azt az érzést kelti, hogy házai omladozóban vannak, még néhány év, és az enyészet elnyeli, mint annyi más régi várost. Ez azért van, mert az olaszok ott, ahol terméskőből építkeztek, nem vakolják be a házak falát, és a közép-európai szemlélő azt hiszi, hogy a házról vagy az egész városról leesett a vakolat, és úgy hagyták, teljes dezolációban, pusztulni. Gubbio még sokkal vakolatlanabb, még sokkal omladozóbb, mint a többi olasz város; Gubbio csakugyan dezolált. Az idegenforgalom útjából kiesik, ipara és kereskedelme alig van, rejtély, hogy miből él az a pár ezer ember, aki falai közé szorult.
(…)
És csakugyan, mindjárt a harmadik házon ott volt a halottak kapuja. A rendes kapu mellett, a földtől egy méter magasságban, egy keskeny, befalazott gótikus kapunyílás. A Via dei Consolinak csaknem minden házán van ilyen; más nincs is az egész utcában; ember különösen nincs.
Egy keskeny sikátoron át lement a párhuzamos utcába, amely nem volt fiatalabb, csak valamivel kevésbé komoran előkelő; mintha itt mégis laknának élő lények. És, úgy látszik, halottak is. Mert az egyik ház előtt különös, megdöbbentő embercsoport tűnt szemébe. Ha nem tudta volna rögtön, hogy miről van szó, bizonyára azt hitte volna, hogy látomása van. A ház előtt csuklyával elfödött arcú emberek álltak, gyertyával kezükben. Temetés volt, és itt még régi olasz szertartás szerint csuklyás hozzátartozók, a confraternitas tagjai viszik ki a halottakat.
Mihály levetette kalapját, és odament, hogy közelről lássa a szertartást. A halottkapu nyitva volt. Be lehetett látni a házba, egy sötét terembe, amelyben a ravatal állt. Papok és ministránsok álltak füstölőkkel a koporsó körül és énekeltek. Majd nemsokára felemelték a koporsót, és a halottkapun át kiadták az utcára, a csuklyások a vállukra emelték.
Ekkor a gótikus kapunyílásban megjelent a karinges pap. Sápadt, elefántcsontszínű arcát szomorú és semmit sem látó tekintettel fordította az ég felé, félrehajtotta fejét, és valami kimondhatatlanul kedves, régi dolgokra emlékeztető mozdulattal összetette kezét.”

(Szerb Antal, Utas és Holdvilág, pp. 56-58)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Gubbio kb. 50 km-re található Perugiatól, szintén dombra épült. Már az őskorban lakott volt a terület, de ismertsége Szent Ferenchez köthető. A legenda szerint itt, a Santa Maria della Vittoria templomnál találkozott a vad farkassal, amelyet a kereszt jelével megszelidített. Ide, Gubbióba menekülk Ferenc, miután otthagyta Assisit, itt élt együtt leprásokkal és más betegekkel, és tért meg teljes mértékben. Ezért a város több umbriai zarándokút állomása is, ezek egyike az Assisi vagy Szent Ferenc Zarándokút.

A város nagyon hangulatos, a Palazzod ei Consoli előtti térről szép kilátás nyílik az alatt fekvő házakra. A Palazzo ducale előtti park is alkalmas egy kis pihenésre, miután idáig felmásztunk és mielőtt továbbindulunk felfelé Szent Mariano és Giacomo templomhoz.

 

 

Országjárás

Umbria – 2, Spello

“- És itt minden hely város. Spello például otthon nyomorult kis falu volna – itt mégis szabályos város, katedrálissal és kávéházzal, sokkal inkább város, mint például Szolnok vagy Hatvan. És bizonyára egy nagy festő született benne, vagy egy nagy csatát vesztettek el mellette”

(Szerb Antal, Utas és holdvilág, p. 36)

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Spello ma egy 8000 fős kisváros, egyébként az umbrok alapították, majd a Római birodalom alatt lett a neve Hispellum (innen a Spello). A római időkben Umbria egyik legfontosabb városa volt. Cézár “Colonia Julia”-nak nevezte el, Augustus “Splendidissima Colonia Julia”-nak. A római városfal egyes részei megmaradtak, valamint számos római kori épület vagy romja (villa jelentős mozaikokkal, amfiteátrum).

A barbárok támadásai után a város elvesztette jelentősségét, de még így is nagyon sok középkori emléket találunk itt. A legfontosabb műemlék a már említett városfal, kb. 2 km hosszan, több kapuja maradt meg. A városháza épületén szintén római feliratok vannak. A 14.-15. századból több templom is látogatható.

Ahogy a legtöbb környékbeli város, ez is dombra épült, ezért kicsit mászni kell, hogy fentről megcsodáljuk a kilátást és a San Severino templomot.

Előző rész itt. 

Országjárás

Umbria – 1

Közép-Olaszországban található az ország egyik legkisebb régiója (a lakosság számát tekintve a 20 közül hátulról a negyedik). Olaszország “zöld szíve”, titokzatos, ősi és valahogy….. “úgymaradt” jó és rossz értelemben is.

List of communes of Umbria - Wikipedia

Eredetileg az umbrok lakták (italikus nép, az Itáliai félsziget őslakosainak egyike) az i.e. 10.-5. évszázadokban, majd az i.e. 3. században kerültek római fennhatóság alá.

Összesen csak 92 települése van, ezek között jól ismert zarándokhelyek is, mint Assisi.

Itt a blogon eddig az alábbiakról írtam:

A régió földrajzilag nagyon változatos, magas hegyek (2400 m-ig) váltják egymást a széles völgyekkel, és itt található az ország 4. legnagyobb tava is, a Trasimeno.

Jelentős történelme folyamán megfordultak itt az már említett umbrok, valamint etruszkok, rómaiak, a Bizánci birodalom, longobárdok, és a pápai állam képviselői is.

Ezért aztán akárhová nézünk, legalább egy középkori városba vagy római emlékbe botlunk, amelyeket egyébként meglehetősen jó állapotban sikerült megtartani az évszázadok (-ezredek) folyamán.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Umbriáról valószínűleg minden magyarnak legelőször az Utas és holdvilág jut eszébe*, Mihály misztikus élményei, a halottak kapuja, meg a felnőttéválás nagy kérdései. És ez a hangulat nem csak az 1930-as években utazgató Szerb Antalt fogta meg, ma is tisztán érzékelhető.

“- Umbria egészen más, mint Toszkána – gondolta -, parasztabb, ősebb, szentebb, és mintha egy árnyalattal zordonabb is volna. (…)

– Az olasz táj nem olyan csak-barátságos, csak-édes, mint ahogy elképzeltem. Itt Umbriában
nem. Van itt valami kietlen, valami sötét és érdes, mint a babérfa – és éppen ez az érdes Olaszország a vonzó. Talán a nagy, kopár hegyek teszik. Sose hittem volna, hogy Olaszországban
ennyi kopár és magas hegy van. A Subasión még foltokban áll a hó.” (p. 36)

Spiritualitás

A misztikus Umbria Szent Benedekkel születik meg, aki magát a szerzetesrend fogalmát is megalkotta rendjével, a bencésekkel. Szent Benedek Norciaban született (480-547), és nyomában itt Umbriában születtek meg az ország azóta is legfontosabb rendházai: Perugia-ban a San Pietro-t és Montelabate-t, San Benedetto a Subasio hegy oldalában, Petroia Cittá di Castelloban. Lépten-nyomon szerzetesrendekbe botlunk errefelé, és máig működő évezredes templomokba, zarándokhelyekbe. A korai keresztények által épített San Faustino katakombák is látogathatóak.

Gasztronómia

Umbriában neház rosszat enni, már ha nem vagyunk vegetariánusok. A konyha alapjai a húsok – szalámik, a helyi olívaolaj és a bor. Az olajat leginkább a Trasimeno tó környéként termelik, borból van fehér és vörös is. Nem feltétlen nagy mennyiségű a termelés, érdemes a helyieket kérdezni arról, mit igyunk. Sokféle sonka és szalámi is van, ez utóbbiból a legismertebb talán a norciai. És persze a helyben termelt hüvelyesekről és gabonáról se feledkezzünk meg. Most júliusban pedig amerre a szem ellát, virágzó napraforgómezők vannak.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Jegyzet:

Mi a Torre della Botonta-ban szálltunk meg, csak ajánlani tudom, remek szobák és finom reggeli, nagyon kedves vendégfogadás. Közel Spoleto-hoz, Spellohor, Trevihez, és még ezer látnivalóhoz.

Egy castello-ban van, ahol más lakások is vannak, így reggelenként hosszan csacsogtunk a helyiekkel, mintha otthon lennénk. http://www.torredellabotonta.com

*Nemrégiben újrafordították olaszra is, ha ajándékot akartok venni olasz barátaitoknak.

Infrastruktúra

Az olaszok és a fogamzásgátlás

Nemrégiben Umbriában betiltották az abortusztabletta használatát egynapos kórházi kezelés keretében, ami miatt sokan tiltakoztak. Ennek kapcsán ismét előtérbe kerültek a női reproduktív jogok. Ugyanis papíron végülis minden rendben, csak a napi gyakorlatban jönnek elő a problémák.

il Salto - versione "transitoria" - Nel museo a cielo aperto di MP5.  L'intervista.

Először “politikai” szinten. A fenti tiltás egyrészt azt mutatja, hogy az olasz nők testi önrendelkezésének joga mindig veszélyben van vagy lehet, hiába telt egy 40 év a vonatkozó törvény meghozatala óta. A másik pedig az, hogy a regionális alapon szerveződő egészségügyben az ezzel kapcsolatos döntések sajnos mindig az aktuális politikai kurzustól függenek (a jobboldal ugye nem annyira szereti a döntést a nők kezében hagyni), és hát ez sem túl szívderítő.

Ha “lejjebb” jövünk, a fogamzásgátlás mindennapi gyakorlatába, főleg a hozzáférés kérdéséhez, ott vannak a problémák. 2016-tól megszűntették a fogamzásgátlók ingyenességét országszinten, azóta egyes régiók dönthetnek az esetleges ingyenességről. És akkor vissza is kanyarodtunk ahhoz, hogy politikai kurzustól függ, támogatják-e.

Olaszországban (is) a fogamzásgátlás még mindig szinte kizárólag a nők felelőssége és költsége. Nyilván egy jól kereső nőnek ez nem egy nagy tétel, de figyelembe véve, hogy a nők kb. 50%-a nem végez fizetett munkát, illetve ha dolgozik is, kevesebbet keres, nekik az a havi 20 euró sem mindegy. Az pedig, hogy dönthet-e arról, vállal-e gyereket, az iskolázottságára, munkájára is hatással lesz. Ezért egyes nőgyógyász-szövetségek és feminista csoportok az Egészségügyi Minisztériumra próbálnak nyomást gyakorolni. Törvények ugyanis vannak, csak a gyakorlat hibádzik.

Míg van azért jó példa más országokból:  Svédországban a 21-26 éves nőknek ingyenes a fogamzásgátló tabletta, majd évi 10 euróba kerül, Portugáliában viszont mindig ingyenes is marad, Szlovéniában ez ráadásul alkotmányos jog. Olaszországban jelenleg néhány régió figyel erre, Puglia, Emilia Romagna, Piemonte, Toszkána, Lombardia e Marche. 2008-ban Puglia  volt az első, ahol ingyenesen osztottak fogamzásgátlót a 24 éven aluliaknak, Emilia Romagna-ban és Piemonte-ban 26 éves korig ingyenes, illetva ha munkanélküli a nő. Toszkána és Marche 26, Lombardia 24 éves korig biztosít ingyenességet. Ez mind szép, de ezen kívül az ország másik 14 régiójában nincsen semmi támogatás.

Emellett nagyon minimális a szexuális felvilágosítás az iskolákban, és folyamatos a forráselvonás az állami nőgyógyászati rendelőktől. A fiatal lányok 84%-a csak az internetről tájékozódik a szexualitásról, és 76%-uk sosem megy nőgyógyászhoz.

A rendelők száma az 1993-as 2725-ről 1944-re csökkent 2019-re. A családorvosok ilyen irányú tájékozottsága nem valami jó, 20 évvel ezelőtti gyógyszereket írnak fel, ha egyáltalán.

2016-ban Olaszországban átlagosan a nők 13,8%-a használta a fogamzásgátló tablettát, a terhességek 6,5%-a végződött abortusszal. Itt is hatalmas a különbség észak és dél között: északon a nők 18%-a, Közép-Olaszországban 13%-a, délen csak 7,6%-a használ tablettát (Szardínia úttörő a maga 28%-val). Ennek eredményeképpen pedig 4-ből egy aktus védekezés nélkül jön létre, és 4 terhességből egy nem tervezett, illetve egyes felmérések szerint a terhességek 50%-ban felmerül az abortusz gondolata a nőkben.

Forrás ittés itt.

Országjárás

Különleges helyek szerte Olaszországban

Ugyan idén nyilán kevesebb turista fog hozzánk elmerészkedni, azért érdemes pár különleges helyet megmutatni. Ha nem most, egyszer érdemes lesz megnézni.

Aromantica Tree House in San Salvatore Monferrato Italy.

Ház a fakoronák szintjén, Alessandria megyében, északon.  Honlap itt.

6 méter magasra kifeszített sátrak, Szicíliában. Honlap itt.

Aki szereti  bort é a borászatokat, annak két szálláslehetőég is adott: Lombardiában található a fenti képen látható hely, Venetoban pedig egy olyan, ahol a hatalmas hordók mini házkként szolgálnak (és egyébként proseccot termelnek).

Ha valaki a világi hívságok után egy kis nyugalomra vágyik, akkor Terni közelében egy volt remetelakban is megszállhat.

Trulliért természetesen Pugliaba kell menni.

Ha már eljöttünk idáig, akkor Materaban is megszállhatunk.

További sok ötlet pedig itt. 

Kultúra

Pestis és luxus

1347-ben a fekete pestis megérkezett Európába, a történelem folyamán először. Egy bakteriális betegségről van szó, amely Ázsiából származik (“hála” a kereskedőknek, utazóknak), és amely 50%-os halálozási arányával elég hatékonynak bizonyult (már a maga szempontjából).

Az áldozatok számát 75 és 200 millió közé teszik, akárhogyis, ez volt a történelem eddigi legtöbb áldozatot szedő pandémiája.

Ahogy a koronavírusnál, a pestisnél is Olaszország volt az első európai ország, ahol a betegség megjelent és ahol aztán a legtöbb áldozatot szedte. Ennek oka a kiterjedt tengeri kereskedelem (Genova kikötőjébe befutó hajók) és a nagy népsűrűség volt. De aztán az elkövetkezendő években Franciaország, Spanyolország, Portugália és Anglia sem menekült. Az elszenvedett emberveszteséget csak az ezt követő 80-150 év alatt tudta a kontinens úgy-ahogy bepótolni, de a pestis egészen 1667-ig még többször megjelent a Európában.

A 14. századi firenzei pestisjárványból megszületett Boccaccio Dekameronja, de nem csak az irodalomra volt hatással a járvány. Egyik nem tervezett hatása a luxus, mint fogalom megjelenése lett. 

Come la Peste Nera portò alla nascita del lusso in Italia Dopo la pandemia, emerse una nuova società e un nuovo concetto di lusso  

A pestis az akkori Itália lakosságának harmadát megölte, amivel egy kicsit segített a félsziget túlnépesedésén, és egyfajta társadalmi mobilitást is lehetővé tett. A túlélők egy általánosan új gazdasági helyzetben találták magukat, ahol hirtelen igény lett a munkásokra, és a munkát jobban meg is fizették, mint előtte.

Sok túlélő kezében a szokásosnál nagyobb vagyon összpontosult, hiszen az elhunytak öröksége koncentrálódott.  Ebből pedig vásárolni kezdtek.

Ezzel egyidőben divat lett “luxusbefektetéseket” eszközölni, főleg a ruházat terén. Így sok történész kutató azt állítja, hogy az “úriszabó” figurája is a 15  században született meg.

Ez az igény továbbgyűrűzött és új, kapcsolódó termékekre is kiterjedt. És persze új divatok születtek.  Míg az ezt megelőző évszázadokban csak az volt a fontos, hogy a testet betakarják, a hideg ellen védjék, innentől magára a testre és annak díszítésére gondoltak másként. A női ruhák hosszabbak s díszesebbek lettek, egyre jobban testhez állóak deréktájt, és egyre bonyolultabb szabásokat találtak ki, ahogy a gomb használata is elterjedt. Ehhez kellett a szabó szakértelme. A rendelkezésre álló elkölthető pénz és a költeni akarás már a ruházkodás egy új társadalmi felfogását tükrözte.

Olaszország azért is termékeny talaj volt a luxus megjelenésénél, mert a politikailag, közigazgatásilag szétszabdalt területen rengeteg hivatalos méltóság, elöljáró volt, amely mindegyik más csatornákon tudott meggazdagodni (gazdasági vagy politikai). És gazdagságát reprezentálandó, vásárolt is. Firenze ekkoriban köztársaság volt, Milánó hercegség, Nápoly monarchia, Velence pedig oligarchia. Ezek az entitások a területükön belül is reprezentáltak, és persze az egymással való kapcsolatokban is.

Így alakult ki a különböző területeken az egyre specializáltabb termelés: Firenze volt a bőrmegmunkálás központja, Velence a keleti textilek központja.  A kézzel készített textiltermékek Itália legfontosabb árucikkeivé váltak, és szerte Európába szállították innen a selyem, gyapjú és pamut termékeket, valamint a színezőanyagokat is.

Ez a ruházkodási luxusfogyasztás az egyháznak is feltűnt, és mivel aggódott amiatt, hogy az egyszerű földművesek és dolgozók egyszercsak gazdag polgárokká “öltözik magukat”, több törvényben próbálta előírni, mekkora lehet a legnagyobb összeg, amit egy személy a ruházkodásra, bútorokra, ételre, és egyéb luxustermékre költhet. Már a 13. században volt kb. 20 egyházi törvény, amely a nők költését próbálta megregulázni. A 14-15. században ezek a törvények megháromszorozódtak.  Ennek ellenére semmi sem tudta megállítani a fogyasztás ilyen szintű kiterjedését.

A luxus születése egy újfajta társadalom születését jelzi,  amely új kereskedelmi csatornákat, új szereplőket kreált, és hamarosan a mindennapok részévé lett az egész társadalomban.

Cikk itt. 

Munkakeresès

Európai migráció

Egy cikkben nemrég azt elemezték, hogy az EU-s tagországok hogyan vonzzák a képzett munkaerőt. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy Olaszország nem különösebben jó a képzett munkaerő idevonzásában.

“Olaszország a jelek szerint nem a képzett uniós állampolgárokat vonzza: az ott élő, de más tagállamban született 30-34 évesek mindössze 12,6 százaléka diplomás, utána Görögország jön 22,9 százalékkal. A két mediterrán országban a képzett EU-n kívüli bevándorlók aránya is alacsony: a 30-34 évesek körében Olaszországban 14,5, Görögországban pedig 15,2 százalék az arányuk.”

Ezzel együtt az is igaz, hogy a honi lakosság körében sem nagy az egyetemet végzettek aránya: “Magyarország is azok közé a tagállamok közé tartozik, ahol alacsonyabb az itt született diplomás 30-34 évesek aránya: Románia és Bulgária mellett még Olaszországban és Máltán látni ennyire kevés diplomás embert a helyben született korosztályban.”

És a diploma messze nem rendelkezik olyan hozzáadott értékkel az olasz munkerőpiacon, mint mondjuk a magyaron. Nem biztosít hozzáférést a magasabb szintű munkahelyekhez és bérhez, kisebb cégeknél kimondottan gyanakodva tekintenek a túlképzett munkaerőre.

Amire az országban masszívan szükség van, az a gondozási munkák (időgondozás, babysitter, családokhoz járó takarítónő), amit viszont sokszor nem fizetnek meg és feketén végeztetik. A férfiak sokan az építőiparban dolgoznak, fizikai munkásként. Mindkét nem alapvetően könnyen (a normál munkaerőpiachoz képest könyebben) talált munkát a vendéglátásban, turizmusban, ami most 2020-ban a covid miatt szintén nagyot változott, hiszen rengeteg olasz maradt munka nélkül, és egyelőre csak részlegesen indultak újra ezek a szolgáltatások (a bejövő turizmus nagyarányú csökkenése miatt).

Mindennapok

Mindennapok karantén után

Napok óta hüledezünk azon, hogy a magyar sajtó olyan bizonyossággal kezeli az esetleges szeptemberi második hullámot, mintha azt valaki fontos ember írásba adta volna, pecséttel, aláírással.

Miközben.

Miközben az olaszok egyelőre arról beszélnek, hogy nem kizárható egy második hullám, majd úgy novemberben, amikor lehűl az idő, már ha egyáltalán.

Meg arról is, hogy az újonnan diagnosztizált esetek nagy része csak azért derül ki, mert más okból elvégzik a tesztet, egyébként tünetmentesek a betegek. A vírus láthatóan vesztett erejéből, messze nem produkál olyan erős tüneteket, mint az elején.

Ugyan ez csak egy kiragadott pillanatkép, de a tegnapi hivatalos számok:

  • 21 haláleset,
  • 182 új beteg
  • 469 gyógyult

A pandémia a kezdetektől 34.788 áldozatot szedett. Ne feledjük, hogy egy 60 milliós országról beszélünk:

  • jelenleg vírussal fertőzöttek (nem feltétlen vannak tüneteik): 15.255
  • Gyógyultak: 190.717
  • Intenzíven ápoltak (egész Olaszországban!): 87
  • Elvégzett tesztek száma eddig összesen: 5.445.476
  • Összes diagnosztizált eset: 240.760
A régiókban a jelen helyzet (eddigi összes esetszám, a tegnapi napi növekedés, és a jelen pillanatban pozitívként számon tartott betegek): 
  • Lombardia: 94.010 casi, +109 (9.938 attualmente positivi)
  • Piemonte: 31.365 casi, +16 (1.353)
  • Emilia-Romagna: 28.508 casi, +16 (1.002)
  • Veneto: 19.289 casi, +3 (418)
  • Toscana: 10.254 casi, +4 (323)
  • Liguria: 9.982 casi, +5 (280)
  • Lazio: 8.119 casi, +9 (832)
  • Marche: 6.786 casi, +5 (248)
  • P.A. Trento: 4.864 casi, +1 (47)
  • Campania: 4.699 casi, +9 (189)
  • Puglia: 4.530 casi, +0 (112)
  • Friuli Venezia Giulia: 3.312 casi, +4 (56)
  • Abruzzo: 3.289 casi, +2 (170)
  • Sicilia: 3.081 casi, +1 (126)
  • P.A. Bolzano: 2.642 casi, +3 (84)
  • Umbria: 1.441 casi, +0 (10)
  • Sardegna: 1.366 casi, +0 (11)
  • Valle d’Aosta: 1.195 casi, +0 (3)
  • Calabria: 1.181 casi, +0 (26)
  • Molise: 445 casi, +0 (25)
  • Basilicata: 402 casi, +0 (2)

Toszkánában e pillanatban (3 700 000 lakos kb.) 5 intenzíven ápolt beteg van.

A számokon túl azt látjuk, hogy bárhova megyünk, az emberek állandóan kézfertőtlenítenek, a zárt terekben maszkot hordanak, nem keresik a csoportosulások lehetőségét (márpedig ez nyáron, Olaszországban hogy ne mondjam, elképzelhetetlen). Kevés a turista, istenien lehet várostnézni, étterembe beülni, sétálni, tengerparton lábat lógatni. Ha más nem, a tömegturizmusba belefulladt helyieknek ez egy kis felüdülés.  
 
Index podcast a karanténról itt. 

 

 

Firenze

Merénylet az Accademia dei Georgofili-nél

1993. május 26-ról 27-re virradó éjjel Firenzében, az Uffizi épületének hátoldalánál, az Accademia dei Georgofili-nél robbantott a Cosa Nostra. Egy parkoló kocsiban 277 kg robbanóanyagot hagytak, majd hajnal egy órakor felrobbantották. A merényletben leomlott a Torre dei Pulci (az Accademia dei Georgofili épülete), 5 ember halt meg – köztük egy négytagú család-, és 48-an megsebesültek. Megsérült továbbá az Uffizi épülete és a Corridoio Vasariano is.

Ott bent középen látható az olívafa, amelyet a merénylet helyszínén ültettek  – a Béke olívafája / Ulivo della Pace

A merénylet az 1992-93-as években a Cosa Nostra által elkövetett bombamerénylet-sorozatba illeszkedett, melyek során 21 ember halt meg (köztük Falcone és Borsellino bírók is). A Cosa Nostra a merényletekkel a rendőrséget, a magisztratúrát (bíróságokat), politikusokat és fontos műemlékeket támadott meg, azzal a céllal, hogy meggyengítsék az olasz államot és befolyásolják a kormányt, valamint a civil társadalmat, ezzel az államot tárgyalásra kényszerítsék a a Cosa Nostraval.

Immagine
A merényletek kronológiai sorrendben

 

A Trattativa Stato-Mafia

Ezzel a kifejezéssel (az állam és a maffia közötti tárgyalás) azt a feltételezett tárgyalássorozatot illetik Olaszországban, amely az olasz állam felsőbb funkcionáriusai és a Cosa Nostra között zajlott az 1992-93-as merényleteket követő időszakban, és amely a maffia ellenes állami nyomás (nyomozások, a maffia ellenes küzdelem) enyhítéséért cserébe véget vetett volna azoknak a merényleteknek, amellyekkel “zsarolni” próbálta az olasz társadalmat és államot a maffia. Az ezzel kapcsolatos sokféle elméletet és feltételezést hosszan – a mai napig – vizsgálják és derítik fel. Az elmúlt 3 évtizedben több részletre fény derült, apróbb részletekben perek mondtak ki bizonyítható bűntényeket (többek között Berlusconi egy közeli munkatársáról is).

Infó itt.