Mindennapok

Kötelező autóbiztosítás Olaszországban

Öt éve írtam egy bejegyzést az olasz kötelező autóbiztosításról.

Azóta történt néhány dolog.

Először is, mióta elterjedtek a neten biztosítást ajánló biztosítók, olcsóbb lett a biztosítás is. Öt éve még 1500 euró körül ajánlgattak nekem éves biztosítást, tavaly viszont már én megkötöttem a neten a genialloyd-nál (itt a honlapjuk), és évente 540 euró körül fizetek, ami azért sokkal barátibb.

Vannak netes biztosítás-összehasonlító oldalak is, pl ez itt. 

Ami viszont most egyre nehezebb lesz, az a magyar rendszámmal itt, Olaszországban autózni. Már régebb óta van egy szabály, hogy aki tartósan itt él, annak kötelező lenne az olasz rendszám megkérése, de ezzel eddig nem nagyon foglalkoztak. Így rengeteg román, bolgár rendszámú autó van, mert (ahogy akár Mo-n is) ott sokkal olcsóbban megússza az ember a biztosítást.

De december 1-től az olaszok elkezdték komolyabban ellenőrizni a külföldi rendszámú autókat. Ahol kiderül, hogy a tulaja itt él életvitelszerűen, nagyobb büntetések várhatóak.

Ez szerintem annyiban jogos, hogy ha beüt a baj, és valami keleti rendszámú autóval ütközik az ember, valószínűleg nem megy olyan simán a kárbehajtás, mint egy olasz biztosítótól. Másrészt továbbra sem lesz igazán kontrollálható, ha valaki egy otthon élő családtagjának a nevére vett autóval közlekedik itt Olaszországban. Hiszen azt mindig mondhatja, hogy kölcsönvette, hogyan tudná a rendőr bebizonyítani, hogy nem így van.  Minden kiskaput nyilván nagyon nehéz bezárni.

 

 

Reklámok
Infrastruktúra

Hány ingatlan van Olaszországban?

Olaszországban összesen 74,3 millió ingatlan van, de csak 64,5 milliónak van földhivatali értéke (olaszul rendita catastale), azaz az állam szerint ennyiről állapítható meg, hogy akár adófizetés alanyaként, akár öröklés esetében mennyit ér. De mi az a kb. 10 milliónyi ingatlan, amelynek nincsen földhivatali értéke?

De mielőtt még ebbe belemennénk, fontos információ, hogy az ingatlanokat kategóriákban tartják számon (categorie catastali), ezek nagyvonalakban az alábbiak (nem írom ki végig az összes típust, csak a főbb kategóriákat, amelyeket betűvel jelölnek. További infóért ide kattinthatsz. :

  • A1-A7-ig: lakóingatlanok (a nagyon egyszerű lakóépületektől a villákig és luxusépületekig terjed)
  • A/8: iroda
  • A/11: jellegzetes helyi épület (lehet chalet, trulli etc)
  • B kategória: kórházak, egészségügyi intézmények, árvaházak, diákszállások, kaszárnyák, börtönök, állami hivatalok épülete, iskolák, könyvtárak, múzeumok (nem lukratív célokra használt épületek)
  • C kategória: üzletek, raktárak, fürdők, lovardák (lukratív célokra használt épületek)
  • D kategória: hotelek, színházak, privát egészségügyi épületek, bankok, sportközpontok, termelőegységek, bevásárlóközpontok, agrártermelésre használt épületek.  
  • E kategória: közlekedési állomások,megállók, hidak, erődök, óratornyok, vallási intézmények, temetőben található épületek
  • F kategória: használhatatlan állapotban lévő épület(maradványok), építés alatt álló helyek, kategóriabesorolásra váró épületek. 
Immagine
Ingatlanok kategóriák szerinti megoszlása

 

A romos épületek (ruderi) nem számítanak

A 74,3 millióból 3 millió épület az F kategóriába tartozik (romos, használhatatlan), azaz nem alkalmas bevételtermelésre. További 6 millió olyan ingatlan van, amely nem termelhet bevételt, mert köztulajdonban van, vagy még éppen építik, így F besorolása van.

Az ingatlanok 55%-a lakhatási célú, azaz A kategóriás, további kb. 40%-uk kereskedelmi célú, azaz C kategóriás. E két kategória a teljes ingatlanállomány több, mint 90%-át teszi ki.

Léteznek viszont olyan ingatlanok, amelynek nem ismert a tulaja, sem a besorolása. Kb. 3,7 millió ilyen ingatlan van. Ebből a becslések szerint kb. 1,5 millió (41%) valószínűleg egy konkrét személyé lehet (lakóépületek), a többi cégeké (irodák).

Az adatok 2016-ra vonatkoznak. 

Forrás itt. 

Mindennapok

Tengerre fel, de télen is?

A tenger jó, a tenger szép, sőt, az olaszok szerint tengeri levegő nélkül egy gyereket sem lehet felnevelni (szerencsére erről nem mindenki értesült eddig, és egész jól felnőnek milliók nélküle).

Ebből kiindulva Riccioneban az egyik strand úgy döntött, hogy egész évben nyitva lesz.  Vannak nyugágyak, meleg zuhany, takarók, és pihenősarkok, minden olyan, mintha nyár lenne, csak éppen télen. Fürdeni ugyan kevesen fognak (ha egyáltalán), de lehet arcot süttetni egy szép napos  délután, átmelegedni, sós levegőt szívni, beszélgetni, inni egy teát, vagy egy pohár bort.

Mindezt a Riccione-ban található 86-87 sz. strandon (spiaggia 86-87), mely egész évben nyitva tart. A megnyitón volt, aki fürdött is, de ez szerencsére nem lesz kötelező 🙂

Forrás itt. 

Infrastruktúra

Engedély nélküli építkezések

Egy hónapja lehetett, hogy egy váratlan és hatalmas esőzés elmosott Szicíliában néhány házat a benne élőkkel együtt, és még siratták a halottakat, mikor kiderült, hogy a házat mindenféle engedély nélkül, találomra építették fel valahova, ahova épp kedvük volt. Néhány napra rá a kormány benyújtotta a szokásos salátatörvényét, amelyben bizonyos helyeken engedély nélkül épített házaknak adott volna fennmaradási engedélyt (condono).

Mindegy is most, hogy milyen színezetű a kormány, ez a fenmaradási engedély visszatérő eleme a különböző színezetű kormányok salátatörvényeinek (Na kitaláljuk-e miért? persze hogy szavazatszerzési céllal…).

Az engedély nélkül épített ház(részek) száma, aránya elképesztő Olaszországban, csak a 2005- 2015-ös évtizedben sikerült az engedély nélküli építmények arányát 11,9%-ről 19,7%-re tornászni országos átlagban. És persze itt is a dél vezet: míg északon az engedély nélküli építmények aránya 6,7% volt 2015-ben, közép-Olaszországban 18,9%, délen 47,3%. SGyakorlatilag minden második háznál van valami szabálytalanság.

Íme a regionális bontás:

Immagine

A JELENSÉGRŐL (építőipari visszaélések)

Egyrészt az olasz szabályozás nagyon összetett és bonyolult. Sok esetben olyan módosításokra is kellene építési engedély, amelyre más országokban nem, pl. egy adott lakáson belül Magyarországon bárhol lehet galériát építeni (élnek is vele a nagy belmagasságú lakások tulajai), míg Olaszországban ez engedélyhez kötött (és sokszor nem is kapják meg, ha nincs meg a megfelelő belmagasság. Így pl. a fekvőgaléria, mint olyan, nem létezik. Elméletileg. Mert a gyakorlatban persze, hogy van.)

Legendás, hogy egy bármilyen kis módosításért hónapokat kell kilincselni és kilószámra kell a kérvényeket benyújtani, míg más országokban ez sokkal egyszerűbben elintézhető. A jó öreg olasz bürokrácia, ugye.

De itt azért nem csak arról van szó, hogy befalaznak egy ajtót két szoba között lakáson belül, hanem mondjuk fogják magukat és egész épületkomplexumot húznak fel a tengerparton, ahol eleve építkezni sem lehetne.

A törvény szerint ebben az esetben a tulajdonosnak kellene lebontani az engedély nélkül épített épületet, méghozzá a megállapítás dátumától számított 3 hónapon belül. Ha ez nem történik meg, akkor köztulajdonba kerül az épület, a körülötte lévő területtel együtt. Ezután az adott város vagy falu romboltatja le az épületet, vagy ha úgy ítéli meg, hogy nem veszélyes, akkor közhasznú tevékenységre is felhasználhatja.  A statisztika szerint viszont csak az engedély nélkül épített lakások/házak 3,2-a kerül végül közhasználatba.

Ha az adott város vagy falu nem teszi meg ami kötelessége, akkor elméletileg anyagi felelősséggel tartozik érte.

Ezzel együtt az engedély nélkül épített épületek 80%-a áll, és nem is holnap fogják lerombolni.

Ugyanakkor – és erről is esett már szó a blogon – az ország  földrajzi jellegzetességeinek köszönhetően nagyon veszélyeztetett a területe, ezért a rossz helyre épített házakban lakók konkrét életveszélyben vannak (a cikk elején említett szicíliai áradásban 9 ember halt meg októberben). Sok a hirtelen duzzadó folyó (eső vagy olvadás esetén), pl. Genovában az elmúlt években is többször vitt el egész épületeket a hegyről lezúduló víz, földrengésveszélyes az egész ország, sok a hegyvidék, amely erodálódik. A tragédiák előre láthatóak tehát, és be is szoktak következni.

Forrás 1

Forrás 2

Infrastruktúra, Munka-tapasztalat

Fekete ország

Feketemunka, fekete kereset, fekete ország…. Mekkora Olaszországban az illegális gazdaság? 
A számok röviden: 2016-ban a feketegazdaság aránya Olaszországban 210 milliárd euró volt (ennyire becsülték, mert ugye a pontos számokat az ügy természetéből kifolyóan nehéz meghatározni), ez a GDP 12,4%-át jelenti.  A feketegazdaság hozzáadott értékét kb. 192 milliárd euróra teszik. A legnagyobb részét a feketemunkát végzők és a valósnál kevesebb keresetet bejelentők teszik ki.

De javul a helyzet, 2014-ben 0,2 százalékponttal, 2015-ben 0,5 százalékponttal lett kisebb a feketegazdaság aránya. Íme a számok:

Immagine.jpg

  • Economia sommersa = feketegazdaság
  • Sottodichiarazione = a valósnál kevesebb bevételt/keresetet bevallók
  • Lavoro irregolare = nem szabályos munka / alkalmazás
  • Attivitá illegali = illegális tevékenységek
  • Economia non osservata = a feketegazdaság és az illegális tevékenységek összesen
  • Valore aggiunto = hozzáadott érték. 
  • PIL= GDP

Mely szektorokra jellemző leginkább a feketén szerzett pénz:  

  • szolgáltatások – (33,3% / 2016),
  • kereskedelem, fuvarozás, szállás és éttermi szolgáltatások (23,7%)
  • építőipar (22,7%).

2016-ban 3 701 000 feketén dolgoztatott személy volt az országban a becslések szerint, ennek nagy része alkalmazotti státuszban (2 632 000), az alábbi szektorokban:

  •  gondoskodási munkák (47,2%), 
  • mezőgazdaság (18,6%)
  • építőipar (16,6%)
  • kereskedelem, fuvarozás, szállás és éttermi szolgáltatások (16,2%)

És azért álljon itt egy európai kitekintés is: hogy állunk a többi országhoz képest? (forrás itt)

Immagine1

A cikk itt található. 

Kultúra

Új kiállítás Firenzében

Nemrég nyitott, és a tervek szerint csak 2019. tavaszáig tart nyitva egy modern művészeti kiállítás Firenze belvárosában.

A tárlat Palazzo Bartolini Salimbeni- ben van, amely maga fontos építészeti emlék, Baccio d’Agnolo munkája, és a piazza Santa Trinita  és a via Tornabuoni között található.

Risultati immagini per palazzo salimbeni firenze

Roberto Casamonti (nemzetközí hírű műgyűjtő) gyűjteményéről van szó, alapvetőan a 20. századi művekkel. Két nagyobb részre oszlik a kiállítás is: az 1900-1960-ig terjedő időszakban, és az 1960 után készült művekre.  Most tavaszig a gyűjtemény első része lesz megtekinthető.

Fattori, Boldini, Balla, Viani, Sironi, Severini, Marini, Morandi, de Chirico, Savinio, Prampolini, Casorati, Magnelli, Licini, Picasso, Leger, Soutine, Klee, Chagall, Ernst, Kandinsky, Hartung, Fautrier, Matta, Lam, Dorazio, Accardi, Afro, Vedova, Capogrossi, Burri, Klein, Fontana, Castellani, Manzoni, Lo Savio művei láthatóak 5 hatalmas teremben.

A belépő 10 euró (6-18 éves gyerekeknek, szervezett csoportoknak 8euró /fő).

Infó: www.collezionecasamonti.com

Nyitvatartás: szerdától vasárnapig 11.30 – 19.00.

 

Infrastruktúra

Építményadó

12 évbe került, de a római Maria Montessori iskola végül nyert, nem is akármilyen  ellenfelei ellen: Az Európai Bizottság és különböző színezetű olasz kormányok ellenében.

De miről is van szó? 

A 2000-es évek első felében mind a Berlusconi (jobboldali), mind a Prodi (baloldali) kormányok felmentették a segély-, sport-, kulturális célú és egyházi egyesületeket az épületeik után fizetendő építményadó alól (amit a városnak fizetnének, ahol az épület található). Ez elsősorban a katolikus egyház szervezeteit érintette kedvezően (számszerűen ezekből volt a legtöbb felmentést élvező szervezet), pedig az egyház nem minden esetben a köz hasznára hasznosítja ezeket az épületeket, nagyon sokszor lukratív (pénzkereső) tevékenységet folytat benne. Az akkori törvény nem tett ilyen szempontú megkülönböztetést, tehát mindenféle kereskedelmi célra felhasznált egyházi ingatlant is kivettek az építményadó hatálya alól.

Az is jelzi, hogy ez mennyire visszás volt, hogy 2015-ben még maga Ferenc pápa is szóvátette, hogy ha egy egyházi épületben pl. szálloda működik, jogos lenne, hogy adózzanak az építmény után (ahogy mindenki más teszi).

De térjünk vissza 2006-ba, amikor ezen felháborodva a Radikális párt. és vele együtt a Montessori iskola keresetet nyújtott be az olasz állammal szemben, azt kérve, hogy ezekre a kereskedelmi céllal felhasznált épületekre is vessék ki az adót.

Erre 2012-ben született egy európai bizottsági válasz, amely elismerte, hogy jogos lenne az adó beszedése, de azt is megállapította, hogy túl nehéz lenne a pontos összeg megállapítása. Itt nyilván arra gondoltak, hogy sok esetben a köz javára szolgáló tevékenységek összekeverednek a pénzkereső tevékenységgel, amit nehéz lenne szétszálazni.  Az EU bírósága 2016-ban ezt helybenhagyta azzal, hogy nehéz is lenne beszedni az adót.

A Radikális párt most sem hagyta magát, a luxemburgi bírákig ment. Sikerült is elérnie, hogy néhány napja kimondták, hogy az olasz állam adóbehajtási nehézségei nem elegendő magyarázat arra, hogy egy jogosan megállapított adót nem szednek be.

Assisi_1

Történelmi győzelmet arattunk, véli az iskola, és azt is egyből megjegyezték, hogy ha az állam nem szedné be az adót, akkor törvénysértési eljárást kezdeményeznek ellene, lévén az olasz állampolgárokat rövidítik meg. Nem kevés pénzről van szó, évente 500-600 millió euró a tét.

A Radikális párt felbátorodott a pozitív fejleményeken és azt tervezik, hogy 1992-ig visszamenően beszedetik az adót.

Eredeti cikk itt.

Zöld szemmel

Biotermelés

Ugyan évről évre nő a biotermékekre specializálódott termőterület, az  állam szűken méri a támogatásukat. A biotermelés nemcsak az előállított termékek minősége miatt fontos, hanem a klímaváltozás okozta problémák ellensúlyozására is, köszönhetően a kíméletes, a természettel öszhangban lévő földhasználatnak.

Ugyanakkor az olasz állam a kelleténél kevesebbet költ a biotermelés támogatására a FederBio tanulmánya szerint (Cambia la terra 2018) a teljes agrártámogatások alig 3%-át, pedig a teljes termőterületek 15%-én folyik biotermelés. Tudjuk azt is, hogy a bio termelési mód a környezetvédelmi és egészségügyi költségeket csökkenti, a tájvédelmi szempontokat figyelembe veszi és csökkenti a föld és a vizek kémiai szennyezését (kerülve a mesterséges műtrágyákat, rovarölőket stb).

Ugyanakkor a bio termelőknek több az adminisztratív kötelezettségük, és főleg a bióra való átállás időszakában többe kerül a termelés is.

A 2014-2020 közötti időszakra érvényes európai uniós stratégia (PAC-politica agricola comunitaria) az olasz mezőgazdaságra 62,5 milliárd eurót szán:

  • ebből 41,5 milliárd euró jön au EU-tól,
  • 21 milliárd az olasz államtól.
trend-ettari-a-biologico-in-Italia-Francia-Spagna-e-Germania-Fonte-Bio-in-Cifre-2018.-I-numeri-del-biologico-in-Italia-di-Francesco-Giardina-1024x791
2017-ben a nagyobb EU-s országokban a biotermelésre használt földek nagysára (hektár) (Fonte ‘Bio in Cifre 2018. I numeri del biologico in Italia’ di Francesco Giardina)

Ennek a pénznek a 75%-a belső piac összehangolására szolgál (“első pillér”), 25%-a pedig a konkrét vidékfejlesztésre (“második pillér”).

Az első pillérben gyakorlatilag nagyon kevés pénz van a biotermelésre. Van a greening (zöldítés), ami azt jelenti, hogy az alaptámogatásokat 30%-al megemelten juttatják a biotermelőknek.

«Olaszországban ez a greening az agrárcégek 12%-nak jut, de ennek nagy része termelőföldek mentése, legelők mentése, vagy akár faunamentés. Így konkrétan a biotermelésre alig jut belőle. » (FederBio).

A második pillérről a Régiók rendelkeznek, így ők döntenek arról, hogy hogyan segítik a helyi termelőket.

percentuali-per-regione-della-spesa-complessiva-nei-PSR-per-il-bio-Fonte-rapporto-Cambia-la-terra-2018-768x615
Mely régió mennyit költ a biotermelésre a vidékfejlesztés címén (a második pillér százalékos arányában). 

Mindent összevéve, viszonylag kevés forrás jut a biotermelésre, míg a megszokott, kemikáliákat tartalmazó, vízszennyező termelési módokra megy el továbbra is a támogatások legnagyobb része. 

frutta verdura bio vegatali
.

A cikk eredetije itt található.

 

Zöld szemmel

Klímaváltozás és Olaszország

Tegnap az ország több részén szó szerint ítéletidő volt, a szél hatalmas fákat csavart ki, a lezúduló eső utcákat borított el, és több halálos áldozata is volt a rombolásnak. Rengeteg videó van szerte a neten, itt csak egyet osztok meg. Mindez egy szokatlanul meleg ősz után, úgy, hogy mára a hőmérsékletek még a viharok ellenére sem csökkentek jelentősen.

Risultati immagini per maltempo

Ugyan a mindennapi életben még úgy teszünk, mintha nem lenne holnap, hiszen az olaszok fogyasztási (csomagolási, szemetelési, autózási stb) szokásai nem sokat változtak, pedig évek óta lehet arról hallani, hogy a globális felmelegedés Oolaszországnak rosszabb lesz, mint sok más EU-s (és más) országnak. Nem is kell ezt sokat magyarázni, elég a térképre ránézni, a mediterráneum közepén, nagyrészt tenger határolta, igen nagy népsűrűséggel rendelkező országról van szó.

Risultati immagini per maltempo

Hogy állunk most? Mik tehát a veszélyek?  

Olaszországban az elmúlt 50 év alatt 1,4°C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az előrejelzések szerint nem állunk itt meg, az elkövetkezendő 100 évben 2°C- 4°C között lesz a további felmelegedés.

Olaszország egyre inkább hasonlít az észak-afrikai országokhoz, ahol meleg és száraz telek jellemzőek. Ez vízhiányhoz vezet, a termőföldek kiszáradásához. Ez a jelenlegi növény és állatvilágot jelentősen befolyásolja majd.

Amit már most is látunk, hogy egyre több kivételes időjárási esemény jön (hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső, erős szél, jégeső stb).

Nem vagyunk persze egyedül, hasonló előrejelzések érvényesek Spanyolországra, Görögországra és Törökországra is.

Olaszországban a tengerek szintjének emelkedése is komoly problémákat okozhat. Ennek oka egyébként nem csak a földi jégtakaró olvadásával keletkezett plusz víz, hanem a csizma geológiai mozgása is, amelyet az észak-afrikai lemez felfelé tolódása okoz. Ez egyes részeken megemeli a földfelszínt. máshol lefelé nyomja. Ha a tengerszint emelkedésével együtt jár a földfelszín süllyedése, komoly gondokat okoz.

Risultati immagini per movimento placca nord africa placca adriatica
Forrás és cikk: http://www.blueplanetheart.it/2017/08/la-faglia-gloria-mediterraneo-ed-terremoti-italiani/

Akit érdekel, ezen az oldalon találja a 2100-ra vonatkozó előrejelzéseket, melyek szerint több mostani sík területet elönt majd a tenger.

Forrás: cikk itt, illetve itt is.

34taich
Velencében egyre többször látjuk ezt a képet
Mindennapok

A bevándorló nők Olaszországban

Az Olaszországban élő külföldiek nagyobbik része nő (52%, kb. 2.672.000  fő), és a jelenlegi olasz nőnemű lakosság 8,6%-át teszik ki  – figyelmbe véve, hogy az olasz állampolgárság megszerzésével ezek a nők megszűnnek külföldiként szerepelni a statisztikákban.  58%-uk európai országból érkezett (1,5 millió), és ebben a mutatóban a férfiakhoz képest 15%-kal magasabb az arányuk. Több, mint 1/3-uk Európai Uniós országból származik. Abszolút számokban ugyan az idevándorló nők nagy része családegyesítési célból érkezik, az EU-s országokból érkező nők 65%-a egyedülálló (illetve a nigériai nők 92,1%-a és a kínaiak 76,4%-a is egyedülálló).

Foto: Unsplash/ rawpixel

A statisztikák szerint még mindig több gyereket szül egy külföldi nő, mint az őslakosok, és nagy arányban kérelmeznek állampolgárságot, amint lehetőségük nyílik rá. Épp ez utóbbi miatt nehéz statisztikailag a sorsukat követni (hiszen amint olasz állampolgárságot kapnak, már olaszként szerepelnek a statisztikákban).

Délen a helyzet nem rózsás

Aggasztó, hogy egyre több NEET (Not in Education, Employment or Training) van  a külföldi nők között, azaz aki sem nem tanul, sem nem dolgozik. A 15-29 éves korosztályban 44,3% az arányuk általában, délen ez 52,3% -ra emelkedik. Ezzel több, mint 10 százalékponttal előzik a helyi lányokat. Ebben a mutatóban egyébként nincsen különbség az olasz és külföldi fiúk között (azaz külföldiként is annyi esélye van egy fiatal fiúnak dolgozni vagy tanulni, mint egy olasznak). Ez sajnos leginkább azt jelenti, hogy nagyon patriarchális családszemléletű kultúrákból jönnek, és nagyon gyakran később sem lesznek önállóak.

Az inaktív (azaz nem dolgozó, jellemzően férj által eltartott) felnőtt nők aránya is veszélyes, és az alacsonyabb iskolai végzettéggel rendelkezők között magasabb, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Ez elsősorban a pakisztáni, egyiptomi és bangladesi nőkre jellemző – nekik több, mint 80%-uk nem dolgozik.

Szerepek és sztereotípiák 

A válság nehezebbé tette a külföldi nők munkaerőpiaci beilleszkedését, ugyanakkor azokban a családokban, ahol a nő dolgozik, egy kicsit az egyenlőbb családi munkamegosztás felé mozdultak el a hagyományos szerepek, még ott is, ahol erősen patriarchális a kulturális háttér.  Sőt, a bevándorló férfiak között egyre többen hagyományos női munkákat is elvállalnak (különösen az idősgondozó ilyen), illetve ahol a családban csak a nő munkája maradt meg, a munkanélküli férfi valamivel több otthoni feladatot vállal.

Veszélyes és monoton munkák

A bevándorló nők társadalmi és gazdasági helyzete az egészségükre és jóllétükre is hatással van. Nem mindig jó irányba, pedig alapvetően szinte minden bevándorló azzal a személyes szándékkal érkezik, hogy valamilyen szempontból jobbá tegye a saját életét (kereset, munka, családi kilátások stb).

De az Olaszországban vállalt munkával kapcsolatos problémák sajnos általában negatívan hatnak a nők életére: sok bevándorló nő társadalmi elszigetelődésről számol be, különösen ha a származási országában kellett hagynia a gyerekeit / családját (sok idős- vagy gyerekgondozó erre kényszerül).

A felmérés sajnos még egy akudt problémát megnevez, a nők elleni erőszaknak kitettséget (akár a munkaadójuktól, akár a saját olasz családtagjaiktól). Ez különösen a családi gondozási munkákban dolgozókat jellemzi, lehet fizikai (szexuális visszaélés, verés) és pszichológiai (sértegetés, zsarolás), és gazdasági (alacsony fizetések, fekete munka stb).

Adatok az erőszakról

Általában külföldi és olasz nők ugyanolyan arányban számolnak be arról, hogy erőszak érte őket az életük során, ezalól a moldávok, románok és ukrán nők kivételek (őket magasabb arányban éri erőszak).

A partnertől elszenvedett erőszak már általában a saját országban elkezdődik (68,5%), ugyanakkor a külföldiek mintegy 20%-a már itt, Olaszországban létesített párkapcsolatban is erőszakot szenved el.

Az olaszokhoz képest viszont hamarabb feljelentik az erőszakos partnert (külföldiek: 17,1%, olaszok: 11,4%) és erőszakellenes központokhoz fordulnak (centri antiviolenza,  servizi dedicati alle donne). Ez a legtöbbjük számára az egyetlen megoldás lehet, hiszen gyakran nincsen olyan társadalmi hálójuk, amely támogatja őket (nincs hova menni stb).

(Forrás: Dossier statistico immigrazione  – az idei számokkal.)

Egy kis általános statisztika

2012 óta 773 nőt öltek meg Olaszországban,  a szám növekszik, pedig az általános emberölési statisztikák évről évre csökkennek.

Az esetek 98 %-ban férfi tette.

Nagyrészt a nő (korábbi) társa (4-ből három esetben, jellemzően késsel).

Mind az elkovetők (75%), mind az áldozatok (77%) nagy része olasz, bár a nem olasz népesség arányánál jóval magasabb a külföldiek aránya mind az elkövetőknél, mind az áldozatoknál (kb. 3szoros).