Étel - ital

Paradicsomfajták – Szicília és Szardínia

Az előző részek itt találhatóak.

Meg itt. 

Szicíliában a  legismertebb paradicsomfajta a Pachino (eredetvédett – Pomodoro di Pachino IGP). Kicsi kerek fürtös paradicsomról van szó, mint pl.  a  ‘Ciliegino di Pachino’ vagy más cseresznyeparadicsom.

Mindegyik nagyon édes és a helyiek előszeretettel használják pl. a tenger gyümölcseis / halas tésztaszószokhoz (bár itt van egy országot kettévágó hitvita, hogy használható-e egyáltalán paradicsom a halas szószokhoz). Salátába, köretnek kitűnő. Egy egyszerű nyári köret, hogy fogunk egy jó adag miniparadicsmot, félbevágjuk, kiolajozott tepsibe tesszük és nagyon alacsony lángon egy órát sütjük. Elképesztő édes, finom zöldségköret lesz belőle.

Risultati immagini per pomodoro di pachino

Szardínia szigetén a Camone típus jellegzetes. Roppanós állagú, és halas, tenger gyümölcseis salátákba használják, akár hagyma mellett, hiszen erős íze van.

Reklámok
Firenze

Legenda Firenze megmentéséről

Risultati immagini per ponte vecchio

Van egy legenda, amely szerint 1944. augusztusában Hitler le akarta bombázni Firenzét, de a művészeteket és kultúrát nagyon kedvelő német konzul Gerhard Wolf  ezt megakadályozta. Wolfot 1933-ban kényszerítették volna a náci pártba való belépésre, de 1939-ig ellenállt, amikor a súlyos fenyegetések hatására végül engedett. És a legenda szerint ő volt az, akinek sikerült lebeszélnie a németeket, sőt, kimondottan magát Hitlert, a híd bombázásáról.

Ám ezt a történetet egy nemrégiben fellelt levél cáfolja.

“Burgassinak hívták, de mindenki csak Burgassoként ismerte. Csúnya volt, sántított (egy gyerekkori betegség miatt), de az agya vágott, mint a borotva. Az ő feladata volt, hogy a hídon található üzletek üvegtábláit kinyissa és becsukja reggel és este…. Burgassit (állapota, külseje miatt) a németek sem vették komolyan, szabadon járhatott az elfoglalt városban. És tudta, hol vannak a bombák gyújtózsinórjai. ”

Lucia Barocchi meséli el ezt a történetet, az egyik fontos aranyműves család leszármazottja, a “Di pietra e d’oro” (Maria Cristina de Montmayor editore) című könyvben, ahol másokkal együtt a híd évszázadokon átívelő megpróbáltatásait mesélik el. A híd megmentésének története sokáig titokban maradt, alig néhányan tudtak csak róla, többek között a szemtanú, egy bizonyos Luciano, Lucia ismerőse.

Luciano élete vége felé közeledve fellebbentette a fátylat róla. 

 

Eredeti cikk itt.

Étel - ital

Paradicsomfajták – Nápoly és Campania

Az előző bejegyzést a témáról itt találod.

Ugyan Emilia-Romagna a fő paradicsomtermelő vidék (mennyiségileg), mégis elsősorban az ország déli részéhez kapcsoljuk a paradicsomot. Ha másért nem, a margherita pizza miatt, aminek az egyik fő összetevője.

A legismertebb fajta errefelé a ‘San Marzano‘ (eredettvédett Pomodoro S.Marzano dell’Agro Sarnese-Nocerino DOP néven), a legjobb típus paradicsomszósz készítéséhez, hiszen kevésbé “vizes”, hamar krémes szósszá fő.

Risultati immagini per san marzano

Ezért is érdemes pizzán vagy egyszerű paradicsomos tésztán megkóstolni.

Ha azon a környéken jártok, kérjetek tagliolinit “pippei” raguval vagy Corbara paradicsomból készült salátát.

Risultati immagini per pomodoro di corbara

A Vezúv környékén teremnek a vezúvi paradicsomok – ‘Pomodorino Vesuviani‘, vagy pomodoro piennolo.
Ez is DOP, ízét a gazdag lávás földből nyeri. Kicsi, édes, nagyon piros és az alján van egy kis farok. Fürtökben szedik le.

Risultati immagini per pomodoro vesuviano

Étel - ital

Paradicsomfajták – Észak-Olaszország

Emilia-Romagna régió az ország legnagyobb termelője (mennyiségileg – bevallom, ezt én sem gondoltam, pedig hát Mutti ugye…), és itt található a paradicsommúzeum is (Parmaban – Museo del Pomodoro).

Toszkánában sok pisanello paradicsomot termelnek (igen, ugyanaz a neve, mint a reneszánsz festőnek), amit pl. bruschetta feltétként használnak.

Risultati immagini per pomodoro pisanello

A Grinzoso (ráncos), avagy Costoluto Fiorentino“, kevésbé lédús és salátákba tökéletes.

Risultati immagini per pomodoro grinzoso

Velencének saját paradicsomtípusa van, ami csak alagúnában terem meg: Nasone del Cavallino, de nem a lóra (cavallo) utal a név, hanem a Cavallino Tre Porti nevű térre.

Risultati immagini per pomodoro nasone del cavallino

Végül ne feledjük a Cuore di Bue (Ökörszív) típust, amelyből akár “vega steak” kis készíthető. Ez leginkább Liguriában (és Calabriaban) nő.

Ebből nagyon finom a friss paradicsomszósz, de akár a dzsem is. Salátába is remek, pl. a ligúr ‘condiglione’-ba (tonhal, hagyma, olíva, főtt tojás és paprika)

Risultati immagini per pomodoro cuore di bue

condigiun e capponada: insalate liguri

Abruzzo megyének van egy speciális ökörszív paradicsomféléje, a ‘pera d’Abruzzo’, azaz Abruzzo körtéje:

Immagine correlata

Forrás itt.

Infrastruktúra

A válások piaca Olaszországban

Sok külföldi még mindig azt gondolja, hogy Olaszországban erősek a katolikus hagyományok, fontos a család, ezért kevesebb a válás is. De ahogy más sztereotípiák esetében,  itt is haladt előre a világ, és más országokhoz hasonlóan Olaszországban is megnőtt a válások száma.

1991. óta egészen pontosan megnégyszereződött: ma 100 házasságkötésre 49 válás jut.

Ez az adat társadalmi és kulturális változásokat jelez, és már elérte a piac ingerküszöbét. 

Risultati immagini per divorzio

Olaszországban 4 percenként elválik egy pár, gyakorlatilag a házasságkötések fele válással végződik. Ez még 2007-hez képest is nagy növekedés, akkor 100-ból 20 pár döntött a válás mellett.

A párok átlagosan 17 év házasság után döntenek a válás mellett, de 23,5 %-uk 25 év házasság után válik. “Csak” a házasságok 12%-a végződik 5 éven belül válással.

A legtöbb válást az 55-64 éves korosztályban mérik.  A 60 év felettiek válást grey divorce-nak is hívják, és nagyban köszönhetően azoknak a társadalmi változásoknak, amelyek az elmúlt évtizedben következtek be:

  • nőtt az élettartam, ezért 50-60 évesen még mindig 20-30 életévre számolhat az ember, amit már nem feltétlen akar beletörődéssel egy nem kívánt házastárs mellett leélni
  • egyre kevésbé néznek furcsán az elváltakra, nem igazán van társadalmi nyomás az együttmaradás mellett: önmagában a házasság hossza nem feltétlen jelent sikeres életet – és  ahogy nő a válások száma, ez annál inkább így lesz
  • a nők anyagi függetlensége, mivel egyre többen dolgoznak
  • és a felek nem feltétlen akarnak megfelelni külső elvárásoknak, egyre inkább a belső boldogságkeresés után mennek

A változásokat jól jelzi, hogy ősszel Firenzében konferenciát is rendeznek a válásokról, illetve létezik már ún. agenzia del divorzio (válási ügynökség), amely szolgáltatásai között az alábbiakat ajánlja:

  • jogi, pszichológiai, gyakorlati tanácsadás,
  • költözéssel kapcsolatos teendők
  • háziállatok gondozása
  • új munkahely keresése (ha máshová költözik az ember)

Milánóban pedig válási képzést is lehet végezni (Corso per divorzio) amerikai mintára.

És a Wedding planner mellett látezik már Divorce planner is.

Válni sosem könnyű, még akkor sem, ha már társadalmilag, egyénileg elfogadottabb, mint pár éve, vagy évtizede, de nyilván megkönnyíti a döntést, ha megfelelő anyagi háttere van mindkét félnek. Az olaszok ezt egyre jobban tudják, ami abból is kiderül, hogy a házasságkötések 70%-ban már nem kérik a vagyonközösséget.

Ugyanakkor ha a feleség külföldi (különösen, ha egy szegényebb országból jött ide), itt nem rendelkezik vagyonnal, esetleg lemondott a saját munkájáról a gyerekek nevelése miatt (vagy sosem sikerült neki munkát találnia), különösen ki van szolgáltatva, illetve a lehetőségek hiánya miatt gyakran belekényszerül egy rossz házasság fenntartásába.

Az olasz állam különösen védi az olasz gyerekeket, sokszor még a saját külföldi édesanyjuktól is: ha nincs megegyezés a válás tekintetében, nem költözhet haza az országába az anya gyerekeivel, illetve ha meg is próbálja, az állam utánanyúl a gyerekeknek.

Infrastruktúra, Kultúra

Maffia – az eredet

Illetve olaszul inkább mafia-ról fogok néhány bejegyzést írni a napokban.

Kezdjük az eredettel. A szó etimológiája bizonytalan, néhányan az arab maḥias (millanteria – htvenkedés, dicsekvés) szót, mások a toszkán maffia (miseria -nyomor) szót sejtik mögötte, egy folklórtudós (Pitré) viszont egy szicíliai argó szóból eredezteti, amely szépség/bátorságot jelent.

A maffia első fontosabb említése 1837-ben egy szicíliai dokumentumban található (Regno delle due Sicilie Pietro Calà Ulloa), aki az alábbiakat írta a jelenségről:

«Ci sono in molti paesi delle fratellanze, specie di sette che diconsi partiti, senza riunione, senza altro legame che quello della dipendenza da un capo, che qui è un possidente, là un arciprete. Una cassa comune sovviene ai bisogni, ora di fare esonerare un funzionario, ora di conquistarlo, ora di proteggerlo, ora d’incolpare un innocente… Molti alti magistrati coprono queste fratellanze di una protezione impenetrabile”.[6]»

“Sok faluban van afféle testvériség, amolyan szekta létezik, amelyet csak a vezetőtől való függés tart össze, aki lehet földtulajdonos vagy akár egy főpap is. Közös kasszájukból fedezik a költségeket, ami lehet egy ügyintéző felmentése, vagy lefizetése, védelemnyújtás, ártatlanok megvádolása… Sok magasrangú bíró védelmezi ezeket az áthatolhatatlan testvériségeket. ” 

Általában azt mondhatjuk, hogy az 1800-as évek közepén született a maffia. Hogy mi volt az eredete, arra több elmélet is van:

Az első elmélet

A szicíliai társadalomnak három főbb rétege volt: a nagybirtokosok, a napszámosok, és a kettő között valahol a massaro-k – a nagybirtokosok felfegyverzett őrzői, akik a napszámosokat terrorizálták, alkalmilag a brigantikkal (csavargók) összefogva, és akik egyfajta önbíráskodási rendszert működtettek.

A tolvajok, brigantik, lázadók ambivalens viszonyban voltak a massari-kkal, hol összefogtak, hol egymás ellen mentek.

A napszámosok szolgálták a massari-kat is, és alkalmilag lehetséges szövetségest láttak bennük a nagybirtokosok ellen – ez utóbbiak viszont használták a massari-kat, bár féltek tőlük, megvetették őket, de a napszámosok lehetséges lázadása ellen mégis jónak találták a szolgáltatásaikat.

Egy másik elmélet szerint a maffia a “szicíliai  forradalom” egyik oldalágából született. 

Francesco Bentivegna földbirtokos pártjából, amely 1848-ban Palermoban egy maroknyi felkelővel a hatalmon levő (francia) Bourbon család ellen lázadt.

 

A maffia lassanként ellenőrzése alá vonta a vidéket, a közlekedést, a bányászatot, a városi bűnözést, a bíróságokat, a rendőrséget, az egyéb hatalmi ágakat. A maffiózók egyben vállalkozók, adóbehajtók is lettek – mivel a megtermelt javakból levették a részüket. 

Hogy ez hogy történt, arra az 1864-ben, a moderált baloldal szenátora, Nicolò Turrisi által publikált mű már megkísérelt magyarázatot adni. (Cenni sullo stato della sicurezza pubblica in Sicilia).

Felkelés a Bourbonok ellen

Turrisi elmeséli, hogy 1848-ban és 1860-ban is a tolvajok öreg szektája, a vidéki őrök, a massari-kként élő/dolgozó fiatalok, és a palermói csempészek  felfegyverkeztek. Majd megtörténik a Risorgimento egyik kiemelt eseménye: Garibaldi és 1000 önkéntese megérkezik Szicíliába, hogy a Bourbon hatalom elleni felkelést megtámogassa, és ez olyan jól sikerül, hogy hirtelen igazgató hatalom nélkül marad a sziget.  Így a rendet sem tudják helyreállítani, és ebben a közigazgatási űrben megerősödnek a felfegyverzett, félig bandita csoportok.

Partenza da Quarto.jpg Spedizione dei mille

Két évvel később maga Turrisi hívja mafia-nak ezt a szektát, mikor a felkelésről szervezett parlamenti bizottság előtti meghallgatáson tanuskodik.

Azt mondja, hogy “ezek a felfegyverzett férfiak magukat a birtokosok őrzőinek adják ki, őrzik a nagytulajdont, amely viszont őket védelmezi, de ők ettől függetlenül bűnözők maradnak. A mafiat azok az urak védik, akik használták őket 1848-ban. És ezzel a kör bezárul.”

Információk innen.

Innen is.

Kultúra

Rita Levi-Montalcini

Az olasz tudományos élet fontos szereplője, 1986-ban az orvosi Nobel-díj elnyerője, Rita Levi-Montalcini (Torino, 1909. ápr. 22. – Róma, 2012. dec. 30.) neurológus, akadémikus, szenátor fordulatos életéről írok néhány sort.

Szefárd zsidó családban született, matematikus-mérnök apától és festő anyától. Bátyja szobrász-építész, ikertestvére festő lett, támogató és intellektuális családban nőttek fel. 

1930-ban beiratkozott a Torinói Egyetem orvoskarára, ahol a két későbbi Nobel-díjas Salvador Luria és Renato Dulbecco egyetemi társa volt.

1938-ban Belgiumba emigrált a zsidótörvények elöl, ahol a Brösszeli egyetemen folytatta tevékenységét. Majd amikor a németek elfoglalták Belgiumot, Dél-Olaszország felé indultak, majd végül Firenzében bújkálva vészelték át a holocaust időszakát.

A háború után visszatért Torinóba, és berendezte az első kezdetleges laboratóriumát. A kezdetektől az idegrendszer érdekelte, a neuronokat tanulmányozta.

1947-től 1977-ig az USA-ban élt, kutatásai alapvető fontosságúak voltak a rák, az Alzheimer és a Parkinson kórok tanulmányozásában. Egyetemi oktatói és kutatói  tevékenysége mellett Olaszországban is aktív maradt: egy az olasz Nemzeti Kutatási Központ (Consiglio Nazionale delle Ricerche) által alapított kutatócsopor (Centro di Ricerche di Neurobiologia) vezetője is volt Rómában 1961. és 1969. között.

1969-től 1979-ig A Sejtbiológia Laboratórium vezetője volt, és még utána is 10 éven át együttműködött vele (mikor a kora miatt már nem maradhatott tovább a vezetője).

Az olasz Szklerózis Multiplex Egyesület elnöke is volt, mert ezt a témát is folyamatosan kutatta Amerikában és Olaszországban.

1989-95 között a CNR neurobiólógiai intézetében szuperszakértőként dolgozott.

90 éves korára gyakorlatilag megvakult, de haláláig aktív maradt. 

Civil és politikai szerepvállalása

A ’70-es évek elején a Movimento di Liberazione Femminile (női felszabadítási mozgalom) tevékenységében is részt vett, kiállva az abortuszt szabályozó törvény követelése mellett. Mindig szabadgondolkozónak vallotta magát, amit saját elmondása szerint családjából hozott magával. 

Olasz és nemzetközi politikai szerepvállalása is jelentős volt a baloldalon, Prodi 2. kormányát is támogatta.

Ateistának vallotta magát, de mindig támogatta a római zsidó közösséget.

Infrastruktúra

Lakásvásárlás Olaszországban – 5

Elérkeztünk a sorozat utolsó részéhez, az előző rész itt található. 

Még néhány “apróságról” lesz szó, melyek azért fontosak.

Az ingatlanszerzés után fizetendő adó mértéke. 

Az olasz állam kedvezményt ad az első ingatlan megszerzése után. Ez az ún. “acquisto prima casa”. Első lakásnak számít, ha még nem rendelkezik a vevő másik ingatlannal, és

  • ha a megvétel után odaköltözik – azaz oda átviszi a residenza-ját
  • vagy ha ugyanabban a városban/faluban van a lakás, ahol a vevő már életvitelszerűen él, azaz ahol a residenza-ja van (akár egy másik ingatlanban, amit bérel, vagy ami nem az övé),  vagy ahol dolgozik (figyelem, itt csak a rendes munkaszerződések számítanak). Ebben a két esetben nem kell residenza-t kérni a megszerzett ingatlanban, akkor is érvényesítheti a prima casa után járó adókedvezményt.
  • a rend kedvéért megjegyzem, hogy a prima casa utáni adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha már van másik ingatlanja a vevőnek (csak az Olaszország területén lévő ingatlanok számítanak, ha pl. Mo-n van ingatlan, az itt nem számít). De csak akkor ha a már igénybevett prima casa adókedvezményt érvényteleníti, azaz az előzőleg megszerzett lakásra kifizeti az adókedvezmény nélküli adó összegét (levonva abból persze a már befizett kedvezményes adó összegét). Ez kicsit bonyolult, de ha a második megvett lakás értéke nagyobb, akkor érdemes ezt meglépni, mert nagyobb értékű lakás esetén a kedvezmény mértéke is nagyobb.

A prima casa után fizetendő adó a lakás földhivatali értékének 2%-a (rendita catastale-ból számolják). A földhivatali érték mindig jelentősen alacsonyabb, mint a piaci érték, ezért kisebb lakásoknál elenyésző lehetne az adó mértéke (pár száz euró), de sajnos (a Renzi kormány egyik intézkedése miatt) a minimum befizetendő adó 1000 euró.

Ha a vevő nem tudja igénybe venni a prima casa adókedvezményt, akkor viszont boros az adó: a vételi ár 9%-át kell az államnak befizetni.

 

A kölcsönhöz kapcsolt biztosítások. 

A bankok ragaszkodnak néhány biztosítás megkötéséhez, ha az vevő kölcsönt vesz fel. Kétféle biztosítás jön szóba:

  • a tűzre és egyéb károkra kötött – ez valóban kötelező
  • az életbiztosítás – ha a vevő megbetegszik, meghal, akkor a biztosítás fizeti a hátralevő kölcsönt. Úgy tűnhet, hogy ez is kötelező, de valójában  nem. Akár rögtön nemet mondhat a vevő a banknak, de még az adásvételi szeződés aláírása után is visszavonhatja a vevő ezt a biztosítást, általában a biztosítás megkötése utáni 2 hónapon belül.

 

Proposta és Rogito között

Szintén a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az adásvételi folyamat sok esetben háromlépcsős. A proposta (ajánlattétel) és rogito (adásvételi szerződés) között lehetséges még egy compromesso is. Ha nagyobb értékű a lakás, vagy több lépcsőben fizetik ki a vevők, esetleg úgy egyeznek meg, hogy az eladó csak hónapok múlva költözik ki, akkor van, hogy ezzel a köztes compromesso-val kérnek és kapnak egy második előleget is az eladók.