Étel - ital

Paradicsomfajták – Szicília és Szardínia

Az előző részek itt találhatóak.

Meg itt. 

Szicíliában a  legismertebb paradicsomfajta a Pachino (eredetvédett – Pomodoro di Pachino IGP). Kicsi kerek fürtös paradicsomról van szó, mint pl.  a  ‘Ciliegino di Pachino’ vagy más cseresznyeparadicsom.

Mindegyik nagyon édes és a helyiek előszeretettel használják pl. a tenger gyümölcseis / halas tésztaszószokhoz (bár itt van egy országot kettévágó hitvita, hogy használható-e egyáltalán paradicsom a halas szószokhoz). Salátába, köretnek kitűnő. Egy egyszerű nyári köret, hogy fogunk egy jó adag miniparadicsmot, félbevágjuk, kiolajozott tepsibe tesszük és nagyon alacsony lángon egy órát sütjük. Elképesztő édes, finom zöldségköret lesz belőle.

Risultati immagini per pomodoro di pachino

Szardínia szigetén a Camone típus jellegzetes. Roppanós állagú, és halas, tenger gyümölcseis salátákba használják, akár hagyma mellett, hiszen erős íze van.

Reklámok
Étel - ital

Paradicsomfajták – Nápoly és Campania

Az előző bejegyzést a témáról itt találod.

Ugyan Emilia-Romagna a fő paradicsomtermelő vidék (mennyiségileg), mégis elsősorban az ország déli részéhez kapcsoljuk a paradicsomot. Ha másért nem, a margherita pizza miatt, aminek az egyik fő összetevője.

A legismertebb fajta errefelé a ‘San Marzano‘ (eredettvédett Pomodoro S.Marzano dell’Agro Sarnese-Nocerino DOP néven), a legjobb típus paradicsomszósz készítéséhez, hiszen kevésbé “vizes”, hamar krémes szósszá fő.

Risultati immagini per san marzano

Ezért is érdemes pizzán vagy egyszerű paradicsomos tésztán megkóstolni.

Ha azon a környéken jártok, kérjetek tagliolinit “pippei” raguval vagy Corbara paradicsomból készült salátát.

Risultati immagini per pomodoro di corbara

A Vezúv környékén teremnek a vezúvi paradicsomok – ‘Pomodorino Vesuviani‘, vagy pomodoro piennolo.
Ez is DOP, ízét a gazdag lávás földből nyeri. Kicsi, édes, nagyon piros és az alján van egy kis farok. Fürtökben szedik le.

Risultati immagini per pomodoro vesuviano

Étel - ital

Paradicsomfajták – Észak-Olaszország

Emilia-Romagna régió az ország legnagyobb termelője (mennyiségileg – bevallom, ezt én sem gondoltam, pedig hát Mutti ugye…), és itt található a paradicsommúzeum is (Parmaban – Museo del Pomodoro).

Toszkánában sok pisanello paradicsomot termelnek (igen, ugyanaz a neve, mint a reneszánsz festőnek), amit pl. bruschetta feltétként használnak.

Risultati immagini per pomodoro pisanello

A Grinzoso (ráncos), avagy Costoluto Fiorentino“, kevésbé lédús és salátákba tökéletes.

Risultati immagini per pomodoro grinzoso

Velencének saját paradicsomtípusa van, ami csak alagúnában terem meg: Nasone del Cavallino, de nem a lóra (cavallo) utal a név, hanem a Cavallino Tre Porti nevű térre.

Risultati immagini per pomodoro nasone del cavallino

Végül ne feledjük a Cuore di Bue (Ökörszív) típust, amelyből akár “vega steak” kis készíthető. Ez leginkább Liguriában (és Calabriaban) nő.

Ebből nagyon finom a friss paradicsomszósz, de akár a dzsem is. Salátába is remek, pl. a ligúr ‘condiglione’-ba (tonhal, hagyma, olíva, főtt tojás és paprika)

Risultati immagini per pomodoro cuore di bue

condigiun e capponada: insalate liguri

Abruzzo megyének van egy speciális ökörszív paradicsomféléje, a ‘pera d’Abruzzo’, azaz Abruzzo körtéje:

Immagine correlata

Forrás itt.

Étel - ital

Frittata di spaghetti

A gyerekek nagy kedvence a maradékok elmés felhasználásával alkotott “spagettitorta”.

Egyszerűen elkészíthető, akár előre is. Sőt, hidegen is fogyasztható.

4 főre 30 dkg (durum) spagettiti kifőzünk sós vízben, majd leszűrjük és egy pillanatra félretesszük.

5 tojást és két kanálnyi reszelt vagy apróra kockázott (füstölt) sajtot (pl. scamorza) sóval, borssal és ízlés szerint 5-6 dkg apróra vágott bacon szalonnával kikeverünk. Adjunk hozzá 1 dl tejet is.

Frittata di spaghetti

Egy nagyobb teflonserpenyőbe öntsünk egy kis olajat, majd tegyük bele a tésztát. 3-4 percig keverés nélkül melegítsük át, pirítsuk az alját. Majd a tojásos keveréket lehetőleg egyenletesen elosztva öntsük rá. Kislángon 15-20 percig süssük (attól függ mekkora lángot használ az ember, de mindenképpen érdemes nézni, hogy ne égjen oda, csak szépen piruljon.  Amikor az alja már megpirult és eléggé átsült, akkor egy tányér segítségével megfordítjuk (tányért teszünk rá, erre átfordítjuk a  “tortát”, majd még nem sült oldalával lefelé visszacsúsztatjuk a serpenyábe). Még 5 percig pirítjuk ezt az oldalt is, és készen is van.

 

Étel - ital

A pesto-s lasagne

20180225_122642

Hűvösebb időkre való recept, a tipikus emilia-romagnai tartalmas lasagnét ragozza a genovai pestoval, és mondhatom, az eredmény felséges.

Hozzávalók (kb. 4 személyre): 1 csomag lasagnetészta, két üveg zöld pesto (viszonylag olcsón és jót lehet kapni a Spar / Kaiser’s üzletekben otthon is), besamelmártás, valamint grana padana (esetleg parmezán) sajt.

Veszünk tehát egy csomag lasagnetésztát. Itt van néhány csapda, amit érdemes elkerülni. Mindenképp jó, ha drágább, de jobb minőségű tésztát választunk – meglátszik majd a végeredményen. Otthon inkább a szárított változata elérhető, de lehet, hogy néhol már friss tésztát is kínálnak, ami azért mindig jobb. A jobb minőségű száraztésztát nem kell előfőzni, de ha szárazon állítjuk össze az ételt, akkor használjunk megfelelő mennyiségű, elég folyékony besamelt. Ez azért fontos, mert a száraztészta főzés közben elég sok folyadékot felszív, márpedig a végeredménynek nem szabad egy darabba összeállt száraz tömbbé válnia.

A besamel mártás klasszikus receptje ehhez az adag tèsztàhoz: 10 dkg vajat tűzön megolvasztunk, beledobunk 6-8 dkg lisztet, egy csipet szerecsendiót, jól átkeverjük (megfőzzük a lisztet), majd jöhet hozzá 8 dl tej. Kis tűzön csomómentesre főzzük (ne ijedjünk meg, ha először még göbös, általában simára lehet kevergetni, ha van türelmünk hozzá). Ebben az esetben ne sózzuk a mártást, mivel a pesto elég sós.

A kész besamelbe belkeverjük a pestót, és csak ezután kóstoljuk meg, hogy kell-e még hozzá só.

Ezután összeállítjuk a lasagnet: a tepsibe alulra vékonyan pestos besamelmártás kerül, aztán erre rétegezzük felváltva a tésztát és a további mártást.

Szerintem itt még két dologra kell figyelni: az egyik, hogy olyan téglalap alakú  tepsit használjunk, amit kitöltenek a tésztalapok (akár úgy is, hogy a tepsi szélén alakra törjük a tésztát). Ha a tepsi oldalán marad hely, akkor a mártás kicsúszik a rétegek közül, azok pedig tömbbé sülnek. Nem lesz jó a vége. A másik fontos dolgot már említettem: elég folyékony, és elég mártást használjunk – hogy legyen honnan vizet beszívnia a tésztának sülés közben. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy legyen jó “szuttyos” a tészta sütés előtt 🙂 Ja, van egy harmadik dolog is: 3-4 réteget rakjunk legfeljebb, így a tészta súlya sem fogja a szószt a szélek felé nyomni.

A végén jöhet a grana (vagy parmezán) sajt (aki szereti, a rétegek közé is szórhat egy marékkal). Előmelegített sütőbe toljuk jó 40-50 percre (kislángon), addig, amíg teljesen el nem olvad és színt nem kap a sajt.

Étel - ital

Cecina

Avagy “csicseriborsópizza”.

Risultati immagini per cecina ricetta

Ha valaki Lucca, Pisa környékén jár, ki ne hagyja ezt a nagyon egyszerű, ám annál finomabb, leginkább az utcán árult ételt.

Eredetét tekintve valószínűleg a hajósok hozták az araboktól, nemhiába a tengerparti városokban találjuk meg leginkább: a Toszkána északi tengerpartján kívül még Ligúriában, sőt, Nizza- ban és Toulon-ban.

Az összetevőinek száma minimális: csicseriborsóliszt, víz, só, olaj. Legjobb persze fatüzelésű kemencében sütni, de mivel sokunknak nincsen ilyen otthon :), megteszi a magas hőmérsékletű sütő is.

Cecina toscana

2 db 22 cm átmérőjű formához:

  • 180 g csicseriborsóliszt
  • 600 ml víz
  • 1 kiskanál só
  • 80 ml olívaolaj
  • a végén feketebors

A lisztet és sót összekeverjük, majd apránként és folyamatos keverés mellett (hogy ne csomósodjon) hozzáadjuk a vizet.  A keveréshez érdemes kézihabverőt használni. Az olaj felét is keverjük hozzá, és ne ijedjünk meg, ha eléggé folyós állagú tésztát kapunk.

Fél órát pihentessük lefedve.

A két kerek formát kikenjük olajjal és beleüntjük a tésztát.

200-220 fokos előmelegített sütőben sütjük, 15-20 percig, míg szép arany színt nem kap.

Étel - ital

Legumotti

2017. áprilisában került ki a polcokra – egyelőre még csak az Esselungában – ez az új és érdekes termék, a legumotti.

Risultati immagini per legumotti

Csakis hüvelyesek lisztjéből készült apró “magvakról” van szó, amely állagában egy kicsit olyan, mintha rizs és tészta keresztezése lenne. De egyrészt teljesen gluténmentes, másrészt a tésztához képest sokkal kevesebb szénhidrátot, de több fehérjét és rostot tartalmaz.

Gyártója a Barilla, ők az Esselungaval és a Design Thinking nevű (a modenai és a reggio emiliai egyemek kutatóiból álló) csapattal együtt kísérletezték ki a terméket.

Egyelőre három változatban kapható (vöröslencse – zöldborsó, vöröslencse – csicseriborsó, vöröslencse – csicseriborsó – zöldborsó). A 300 g-os csomagolás elméletileg 4 főre elég, ezt meg is tudom erősíteni, mert fél csomaggal ketten nagyon jól laktunk. Nem olcsó, 2,90 euró körül van egy doboz ára. 9 perc alatt fő meg bő sós vízben, és gyakorlatilag akár a tésztát, akár a rizst helyettesíteni tudja az ételekben.

Ahogy már mondtam is, magas proteintartalmú termékről van szó, 100 g legumottival a napi proteinszükséglet 45%-át fedezhetjük. Ez az érték a normál (durum)tésztához képest 60%-kal magasabb, és 150%-al több, mint a rizsben található proteinmennyiség.

Ezen kívül sok benne a rost is: 13,9 gramm / 100 g, ami a napi szükséglet 55%-át fedezi.

Én egyelőre hideg zöldséges salátaként és meleg zöldségcurry köreteként próbáltam ki, mindkettő nagyon finom volt.

Sajnos csak Olaszországban, és itt is csak az Esselungában kapható, de akinek módja van kipróbálni, tegye, érdemes.

Étel - ital

Grano arso

Tésztaügyben mindig tanul az ember, én legutóbb a grano arso-ról.

Ahogy sok más esetben, itt is a szegények eledelét fedeztük fel és kezdtük el újra használni, mert kiderült róla, hogy értékes tápanyagokat tartalmaz.

De mi is ez a grano arso? Lefordítva már ad némi támpontot a név, mert az égetett búzaszem pont az, aminek hívják: régen Puglia-ban a betakarítás után felégetett mezőn talált égetett szemeket a legszegényebben összeszedték, és abból készítettek lisztet. Ma ezt persze már kontrollált körülmények között készítik: megpirítják a búzaszemet, és a belőle készült lisztet használják a tésztához (részben, mert csak ebből nem áll össze a tészta).

Miért jó? Egyrészt finom füstölt íze van, másrészt gyakorlatilag teljes kiőrlésű lisztről van szó, és harmadrészt a többi liszthez képest alacsonyabb a gluténtartalma. 2014-ben a Foggia-i egyetem olyan technikát dolgozott ki az égetett maggal való kísérletezés közben, amellyel gluténérzékenyeknek is fogyaszthatóvá tudják tenni az ebből készült lisztet.

Ahogy feljebb mondtam, a tészta készítésénél maximum 30%-ot érdemes belőle felhasználni, hiszen egyébként nehezen áll össze a massza. Nemcsak tésztát, hanem kenyeret, sós ropogtatnivalókat, focaccia-t is lehet belőle készíteni.

grano-arso

A tészta sötétebb színű és füstös ízű, nagyon finom sima paradicsomos mártással is. Érdemes is kevésbé erős ízű mártásokkal használni, hogy a tészta ízét minél jobban érezzük.

Ez egy nem túl jól sikerült saját kép a grano arso-ból készült szélesmetéltről, de azért látszik, mennyivel sötétebb a színe:

20171029_202516

 

Étel - ital, Mindennapok

Gombás, gorgonzolas tészta

Ismét egy gyors esti vacsora. Két főre kb. 30-40 dkg gombát megtisztítok, összeaprítok. Ez lehet a sima sampinyon gomba, barna csiperke, de ha ennél erősebb ízűt találtok, az sem baj. Én általában a portobello gombát használom (ez egy nagyobb fejű gomba, itt találtok róla infót – én nem távolítom el a lemezeit).

Ezt egy kis olajon odateszem párolódni, só nélkül. A gomba hamar sok levet ereszt, nem szükséges plusz vizet hozzáadni, csak az elején többször át kell keverni, hogy ne tapadjon le. A saját levében megfőzöm, addig, míg teljesen el nem párolog ez a lé – ez fontos, mert ha sok lé marad rajta, nagyon folyós lesz a tésztaszósz.

Amikor elpárolgott a lé, hozzáöntök kb. egy dl. (főző)tejszínt. Én a simát szeretem használni, mert abban nincsen mesterséges sűrítőanyag, de megfelel a főzőtejszín is. Sőt, egyes receptek tejszín helyett a tejet javasolják – én tejből egy fél decit tennék hozzá.

Beledobom a kockára vágott 20 dkg gorgonzola-t is (vagy más kéksajtot: roquefort, danish blu, etc). Kislángon összefőzöm az egészet. Amikor már készen van, még két kanál reszelt parmezánt forgatok bele.

A kifőtt farfalle / penne tésztát leszűröm (fejenként kb. 3 maréknyit főzök meg), beleforgatom a mártásba, és lehet is tálalni.

Ilyen a mártás (esti fényekben :))

Immagine