Infrastruktúra

A fizetős zacskókról

Történt, hogy az EU egy 2015-ös direktívával előírta a tagországoknak, vezessék be, hogy a vevőnek fizetnie kell a boltokban használt műanyag zacskók és szatyrok használatáért . Ebből lett az olasz törvény, amely 2018. január 1-től előírja, hogy a zöldség és gyümölcs vásárlásához használt zacskókért fizetnünk kell (darabonként 1-3 centet).

Azt nyilván csak a legtájékozatlanabb és/vagy legnaívabb vevők gondolták, hogy ezeket a zacskókat eddig a boltok fizették – természetesen az termékek ára tartalmazta ezt is tételt is, csak nem volt külön feltüntetve. Mégis mindenki idegbajosan nyilatkozott ezekről a fizetős zacskókról az újév első napjaiban.

Sokan egyetértenek azzal, hogy a valahogyan korlátozni kellene az egyszer használatos nejlonszatyrok használatát, hiszen gyakorlatilag elborít minket a műanyag szemét (úgy globálisan), amelynek szó szerint mi magunk isszuk és esszük meg a levét, hiszen bizonyos műanyag molekulák már kimutathatók a tengeri halakban, vagy a földön termelt élelmiszerekben. Az, hogy a vevő külön fizessen a műanyagért azért fontos, hogy tudatában legyen annak, hogy a műanyagnak ára van (mert ugye eddig is fizette, csak esetleg fel sem tűnt neki, nem gondolkodott róla). Ugyanakkor az olasz megoldást több helyen lehet kritizálni.

Egyrészt pont a lebomló zacskókat fizettetik meg külön, míg a le nem bomló hálókat (krumpli, hagyma csomagolása), vagy a jó masszív műanyag dobozok, amelyben az előre kimért termékeket árulják, pluszban még rendesen betekerve átlátszó fóliával, a készételek műanyag csomagolása, és a zöldség/gyümölcs válogatásához kötelezően használt kesztyűk továbbra is ingyenesnek tűnnek (nyilván nem azok, csak nincsen külön feltüntetett áruk).

Risultati immagini per confezione verdure sfuse esselunga Risultati immagini per guanti plastica trasparente

Másrészt ez akkor lenne igazán hatékony, ha lenne választási lehetőségem, hozok-e magammal otthonról zacskót/tárolót, vagy sem. De azt rögtön leszögezték a nyilatkozók, hogy higiéniai okokból többedjére használt zacskót nem lehet bevinni a  boltokba. Csak a külön megvásárolt, még nem használt zacskót lehet – ha egyáltalán – erre a célra használni. Ez meg fából vaskarika, hiszen mindegy, hogy hol veszem meg, ha a végén úgyis megveszem és használom azt az adott zacskót.

E pillanatban tehát nem arról van szó, hogy neveljük meg a népet, hogy ne használjon feleslegesen műanyagot, hanem büntessük meg, mert használ egy kötelezően használandó csomagolást.

De lépjünk eggyel hátrébb. 

Ami engem nagyon meglep, hogy nem is termelünk olyan rengeteg szemetet Olaszországban – az EU középmezőnyében vagyunk. Pedig amikor hazaviszem a bevásárlást, gyakorlatilag a fele azonnal megy a szemétbe, csomagolóanyagok formájában. De az is igaz, hogy Olaszországon belül is nagyon a különbségek, délen sokkal kevesebb szemetet gyártanak, ez segít a statisztikai jó eredmény elérésében.

És ezek mondjuk a hivatalos statisztikák, nem tudom, milyen mennyiségű lehet az a szemét, amit illegálisan helyeznek el szerte Olaszországban, minél délebbre megyünk, annál több helyen.

Ez az EU országok szemétgyártási statisztikája: 

File:Waste generation, 2014 (kg per inhabitant) YB17.png

Több infó erről itt. 

Ez pedig az olasz régóké: 

Risultati immagini per volume rifiuti per regioni

Ez pedig a szelektív gyűjtés aránya régiónként:

Risultati immagini per volume rifiuti per regioni

Ezzel együtt Olaszország igyekszik újrahasznosítani a szemetét, az EU országok között második a reciklálásban. Ennek okai mondjuk érdekesek: egyrészt az északi országok a szemét felét elégetik, méghozzá úgy, hogy energiát nyernek belőle, másrészt a  keleti EU-s országok alig dolgozzák fel a szemetüket, velük szemben könnyű “nyerni”.

De visszatérve a műanyag zacskókhoz, azt hiszem, hogy amíg nem lesz valamilyen radikális megoldás a műanyagok helyett, a helyzet érdemben nem fog változni, akkor sem, ha fizetnünk kell értük pluszban.

Reklámok
Infrastruktúra

Olasz demográfia

Nemrég egy jövőlatolgató konferenciát tartottak  Firenzében, na nem ezoterikus jósok, egyházi emberek és önjelölt jövőbelátók, hanem demográfiai szakemberek, ezért érdemes gondolkodni azon, amiről beszéltek.

Az erről beszámoló hosszú olasz cikk főbb megállapításait foglalom itt össze.

Milyen lesz tehát a jövő itt Olaszországban a demográfusok szerint? 

A kiindulópont az, amiről valamit már mindenki hallott: a klímaváltozás, az atmoszféra összetevőinek változása és az előrejelzés, miszerint a ma létező élőlények 30%-a hamarosan ki fog halni – Olaszországban mindhárom jelenség erősen érezhető, és már most változásra késztet (pl. a mezőgazdasági termelésben).

Ebben a kontextusban Olaszország is “össze fog menni”, azaz előreláthatólag hamarosan az ország lakossága néhány millióval kisebb lesz. Ez a természetre nézvést nem rossz hír, ám gazdasági, társadalmi, geopolitikai folyamatokban is következményekkel jár majd.

A népességcsökkenés önmagában még nem pozitív vagy negatív, az sem mindegy, hogy tesszük: az átlagéletkor egyre nő, és egy nőre számítva csak 1,3 gyerek születik? Baj-e önmagában, hogy öregszik a társadalom? Vagy az a baj, hogy a társadalmi  szerveződés valami más helyzetnek megfelelő?

Fel kellene tenni a megfelelő kérdéseket, azért, hogy a hosszú élet nem költség, hanem erőforrás legyen.  Hogy pl. jó az nekünk, ha a a nyugdíjbavonulással egy ember a napi 8 órás elfoglaltságából 0 óra marad, hogy még mindig ugyanannyi  a nyugdíjkorhatár, mint amikor még sokkal előbb haltak az emberek, sőt – mindenkinek egyformán annyi, független attól, mennyire nehéz munkát végzett, illetve ha nőként /diplomásként a várható élettartama 5 évvel több, mint férfiként /szakmunkásként.  Miért kell ugyanannyit és ugyanúgy dogloznia egy 30 évesnek, mint egy 60 évesnek? Mi lenne ha a munkaszervezést az életkor  – végzettség – egyéb jellemzők fényében differenciálnánk?

Érdekes, hogy Olaszországban idővel talán magától megoldódik a déli kérdés (questione meridionale), hiszen 2065-re a 54 millió lakost prognosztizálnak (ez a mainál 6 millióval kevesebb), és ennek csak egy negyede fog délen élni (szemben a mai lakosság harmadával). Ennek persze az is oka, amit ma látunk: a déli fiatalok elvándorolnak, nem szülnek gyereket, és a bevándorlás sem vonzza délre az embereket.

Risultati immagini per demografia italia 2016

A 2016-ban Olaszországban született 474 000 csecsemőből 92 000-nek nem olasz az  édesanyja, és még több olyan van, ahol egyik vagy másik szülő (nem csak az anya) külföldi.

Erről a politikusok szeretnek panaszkodni, de a statisztikák szerint ma az olasz gyerekeknek nagyobb az esélye a szegénységre, mint a nyugdíjasoknak. Az abszolút szegények fele gyerek és fiatal.  Ahogy mindenhol máshoz is elmondják a kutatók, ezen nem segít ez egyszeri segély, amit a születéskor kaphatnak, és amit minden évben előhúz az aktuális kormány, amikor a költségvetést tárgyalja. A kiszámítható gyerekneveléshez az kell, hogy kiszámíthatóan legyen munka, illetve segítság, ha valaki elveszíti azt. Ezzel is kezdeni kellene valamit hosszútávon. 

Egy 6 milliónyi lakossal kisebb Olaszország geopolitikailag sem biztos, hogy ugyanannyit nyom majd a latban, mint a mostani.

Mindezen  azért kellene gondolkozni, mert ha felkészülünk bizonyos változásokra, valószínűleg közösségi szinten jobban jövünk ki belőle, mintha nem tennénk. Ez az idealista elgondolás, a többit meg majd meglátjuk.

Infrastruktúra

Isetta

Risultati immagini per isetta

Isetta egy háromkerekű miniautó volt, amelyet az olasz Iso gyártott 1953 és 1956 között.

Az Iso céget 1939-ben alapította Renzo Rivolta Bolzaneto-ban, Észak-Olaszországban.  Eredetileg hűtőket gyártott, majd amikor  a ’40-es években átköltözött Bresso-ba, már elektomos kisgépeket is. A háború után Renzo Rivolta észrevette, hogy igény lenne egy egyszerű, és főleg nem túl drága közlekedési eszközre, valahol a motor és a Fiat Topolino között. A háború után folyik az ország újjáépítése, erősen fejlődik az ipar, az új közlekedési eszköz, az autó egyre többeket elcsábít. Ezért az Iso a motor és az autó közötti piaci résre koncentrálva kidolgozta az Isettat, egy afféle “kibővített motort”.

Sajnos mivel az ára alig volt alacsonyabb, mint a Topolino-nak, a hazai eladásokkal nem sikerült áttörést elérni.

Bár az olaszok nem ugrottak rá az új termékre, az 1954-es Genfi autószalonon bemutatták az Isettát, a BMW 502 V8-as modelljével egyetemben.

BMW 502 V8 Super (2006.9.16).jpg

A két modellnek két közös pontja volt, a kategóriájukhoz képest magas ár, és a kevés eladott autó. Ugyanakkor a BMW már  egy ideje szerette volna  egy kisautóval kiegészíteni a termékpalettáját, ha lehet nem saját fejlesztéssel, hanem licenszvásárlással, hogy az árat alacsonyan tudják tartani. Ott Genfben a BMW egyik partnere észrevette az Isettát, és beajánlotta a vezetőségnek. Így az azt követő Torinói autószalonon meg is kezdték a tárgyalásokat Renzo Rivoltaval.

A BMW hivatalosan 1954-ben jelentette be, hogy saját néven fogja gyártani a kisautót. 1955-ben mutatták be, elhagyva az Isetta nevet. BMW 250 néven gyártották 1962-ig.

Risultati immagini per isetta

Az Isetta az első olyan kisfogyasztású autó volt (3 l/100 km), amely sorozatgyártásban készült. Összesen 161 728 darabot adtak el belőle.

Infrastruktúra, Mindennapok

Rendőrmacska

Tegnap reggel bementem a volterrai rendőrségre parkolási engedélyt kérni, és ki fogadott? Hát Filippa, a macskarendőrnő.

Ott ücsörgött az üvegfal mögött a pulton, és a kicsit kacska jobb lábát barátságosan kidugta a “beszélőnyíláson” 
Utánanéztem, kiderült, hogy már 12 éve Volterraban szolgál.
http://www.pisatoday.it/…/manifestazione-maggio-felino-prem…

A cikkben említenek más közszolgálatot ellátó macskát is, mint pl. a könyvtáros Cirilla cicát (https://www.facebook.com/Cirilla-La-GATTA-Bibliotecaria-15…/)

Manifestazione Maggio Felino. Premio alla gatta vigile di Volterra-4

Infrastruktúra

Tanárhelyzet – 1

Olaszországban is nemsokára kezdődik az iskola (szeptember 15-én), ennek kapcsán íme egy rövid összefoglaló a tanárokról.

Risultati immagini per insegnare

Az olasz rendszerben (mint a franciában is) nem egy adott iskola igazgatója hirdeti meg a munkahelyet, választja ki a tanárt, hanem központilag szabályozott ún. concorso-val lehet a “rendes” tanári helyekre bejutni. Ennek a rendszernek volt (van?) értelme akkor, amikor ezt kitalálták: hogy egy adott helyen (kis falu, ahol mindenki ismer mindenkit) ne ismerőst, rokont, barátot vegyen fel egy igazgató a biztosan és nem is rosszul fizető munkahelyre, az állam kézbevette a felvételi rendszert, és kitalálta a központi versenyvizsgát, a concorso-t. Persze felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hogyan vehetné fel az igazgató a rokonát végzettség nélkül, de akkor tegyünk rögtön egy kitérőt magára a tanári szakmára is.

Ellentétben Magyarországgal (meg általában a volt kommunista országokkal), a tanári szakma itt nem egy külön elismert, egyetemen oktatott szakma. Az emberek különféle szakokat végeznek az egyetemen, pedagógiai / pszichológiai / módszertani tanulmányok nélkül, majd (bármely) egyetemi diploma birtokában bejelentkezhetnek akár concorso-ra (ez a nehezebb út), akár alkalmi tanárhelyettesítésre (erről később).

A concorso két szintes:

  • az első szinten az iskolai oktatásban lehet oktatói helyet szerezni  (il conseguimento del titolo di accesso all’insegnamento)  – ehhez elég egy bármilyen ötéves diploma,
  • majd ha már bentvan az ember a rendszerben, akkor habilitálhatja magát (il conseguimento dell’abilitazione all’insegnamento). Ezt már többéve oktató tanárok szokták elvégezni, és kellenek hozzá a szakmai tantárgyak (külön képzés, nem kevés pénzért). Ez tehát már csak a rendszerben bennelevőknek áll nyitva.

Ezeket a concorso-kat az állam hirdeti meg, eléggé random módon, azaz amikor éppen hiány van a “rendes” tanárokból, és van pénz felvenni őket, akkor jön egy concorso.

Jelentkezni egy adott régióban lehet, online.

Ezekre a versenyvizsgákra többezren jelentkeznek, így több menetben zajlik mind az írásbeli, mind a szóbeli része. A jelentkezőknek sok képzési intézmény és szakszervezet felkészítő kurzusokat kínál, de persze a neten is lehet anyagokat találni hozzá.

A versenyvizsga írásbeli része több részből áll – az adott tantárgyhoz kapcsolódó kérdésekkel (ahol szükséges, esetleges laborvizsgával is). 150 perc alatt 8 kérdésre kell válaszolni, ebből hat kifejtendő, kettőre pedig a jelölt által választott idegen nyelven kell válaszolni. Idegen nyelv tanítására kiírt versenyvizsgán minden az adott nyelven zajlik.

Ha ezen túljut a jelentkező, akkor mehet szóbelizni. A szóbeli 45 percének nagy része egy szimulált tanóra, majd az utolsó 10 percben szabadon elbeszélgetnek vele.

Mivel akár többezren is jelentkezhetnek a meghirdetett  néhány tíz vagy száz helyre, ezért a vizsgán nagyon nehéz túljutni, néhány ember sokadjára tudja csak megcsinálni, de a legtöbben soha.

Ha egyszer bejut az ember a rendszerbe, akkor az a nyugdíjig biztosít neki egy (az olasz átlagfizetésekhez mérten) jó fizetést, rengeteg munkavállalói jogot és biztos munkahelyet. Ezért nagyon sokan próbálkoznak mindenféle elhivatottság, affinitás nélkül is.

Ez eddig egyébként szép és jó (elméletben legalábbis), csak éppen az olasz iskolákban tanító tanárok egy része egyáltalán nem jutott túl ezen a vizsgán, mert vannak kerülőutak is, amelyet szívesen használnak is az olaszok. Ezek a helyettesítési listák. Erről nemsokára többet is mesélek….

Infrastruktúra

A rend őrei Olaszországban- 2

Folytassuk a sort a többi rendvédelmi szervezettel.

Fegyházrendőrség – Polizia penitenziaria

Risultati immagini per polizia penitenziaria

1817-től létezik, ma az Igazságügyminisztérium alá tartozik (Ministero della Giustizia), feladata ugyanaz, mint a rendőröké, csak a bűntetésüket fegyházban töltő emberekkel szemben járnak el. 2014-ben 38.884 alkalmazottjuk volt, (ebből 35.100 férfi és 3.784 nő). Évente 2 milliárd euróba kerülnek az államnak. A szükségeshez képest kb. 7000 fegyőr hiányzik a rendszerből, ez állandó elégedetlenséget okoz a testületben.

 

Vám és pénzügyőrök – Guardia di Finanza

Risultati immagini per guardia di finanza

1881-től létezik, ma a Gazdasági és pénzügyminisztérium alá tartozik (Ministero dell’Economia e delle Finanze). Feladata alapvetően a pénzügyi visszaélések megelőzése, felderítése és felgöngyölítése: alapvetően az adóelkerülés, a feketegazdaság, a szerencsejátékok, hamisított termékek elleni harc. Ellenőrzi továbbá a közhivatalok költéseit és a fogyasztói árakat.

60 000 embert foglalkoztat, és jelentős járműparkkal rendelkezik: összesen kb. 10 000 autóval, motorral és tankkal (katonai gépjárművel). Évente 3,8 milliárdos költségvetése van, ennek  85%-a a személyzeti költségekre megy el.

 

Erdőőrök – Corpo Forestale

Risultati immagini per corpo forestale dello stato

A Corpo Forestale 1822-től létezik, a legkisebb rendvédelmi szervezet. A Mezőgazdasági minisztériumhoz tartozik (Ministero delle Politiche agricole). Eredetileg az volt a feladata, hogy az ország erdős részeit karbantartsa, de ez mára a természetvédelemmel, a növény-, állat- és természeti környezet védelmével bővült, és a mezőgazdasági termelést is ők ellenőrzik. Felügyelik továbbá a 20 állami nemzeti parkot, és a 130 védett területet.

7.615 személyt foglalkoztatnak, ebből a legtöbbet Lazioban (701). Éves szinten 496 millió euró a költségvetésük, ennek 90%-a megy  a személyzeti költségekre.

Infrastruktúra

A rend őrei Olaszországban – 1

Risultati immagini per forze dell'ordine

Olaszországban nemcsak egyféle rendőrség van, hanem mindjárt öt.  Mindegyiknek saját egyenruhája van, és persze különböző a feladatkörük.

A rend őrei (forze dell’ordine), ahogy összefoglaló néven hívják őket, összesen 310 000 alkalmazottat számlálnak – ezzel Olaszország a lakosságszámhoz viszonyítottan szinte a legtöbb rendőrrel rendelkezik Európában-, és évente 20 milliárd euróba kerülnek nekünk.

Poliziotti ordinari (normál),  penitenziari (fegyházi rendőr), carabinieri (csendőr), finanzieri (pénzügyőr) és forestali (erdőőr) – mindegyik testületet a 19. században alapították.

Carabinieri – csendőrök

Risultati immagini per carabinieri

A carabienieri testületet 1814-ben I. Viktor Emánuel király alapította. Mostanság a Védelmi minisztérium alá tartoznak (Ministero della Difesa).  2000-ig a katonaság része volt, csak ekkor lett önálló testület.

Feladataik. Alapvetően két feladatot látnak el: fegyveres testület (ezért tartozik a Védelmi minisztérium alá) és közbiztonság. Ez utóbbi szerepében az államrendőrség (Polizia di Stato) alá tartozik, akik alapvetően felelőssek a közbiztonságért. A rendőrséghez képest a carabinieri-k a kisebb településen vannak jelen, azzal a feladattal, hogy az állam jelenlétét biztosítsák. De gyakran látjuk őket vűrosokban is, amint közúti igazoltatást végeznek.

105 000 alkalmazottjuk van, az éves költségvetésük 5,6 milliárd euró  – ebből 3,8 milliárd a személyzet költsége.

Polizia di Stato – államrendőrség

Risultati immagini per polizia di stato

A Polizia di Stato (különböztessük meg a fegyházrendőrségtől – polizia penitenziaria) a Belügyminisztérium Közrendvédelmi osztálya lá tartozik (Dipartimento di pubblica sicurezza del Ministero dell’Interno). A nemzeti közbiztonságért felel, azaz felügyeli a közrendet. Ez a bűnmegelőzéstől a közóti ellenőrzésig terjedhet. 1848-tól létezik, és 1981-től nem katonai, hanem civil szervezet. Több, mint 100 000 embert alkalmaznak.

 

Infrastruktúra

60 éves a Fiat 500

Risultati immagini per fiat 500 60 anni

A Fiat 500-as első generációját 1957. július 4-én kezdték el forgalmazni Olaszországban, és az azóta eltelt 60 évben eladott több mint 6 millió kisautó az olaszok mobilitásának jelképe lett.

Az első Fiat  500 ára 465 000 líra volt, és a már forgalomban levő Fiat 600-ashoz képest drágának tűnt – ez utóbbi 590 000 lírás árával nagyobb volt ugyan, de sokkal egyszerűbb kivetelezésű, kényelmetlen hátsó ülésekkel és maximum 85 km/h sebességgel.

De a Fiat vezetői ebből is tanultak, a Fiat 500-ast rögtön két verzióban dobták piacra: az olcsóbbat (gazdaságosabbat) és a normál felszereltségűt. Az elsőnek 25 000 lírával alacsonyabb volt az ára. És innen nem volt megállás: mivel sikere volt a különböző kiadású modellnek, az ezt követő években sokféle verzióban dobták piacra az Fiat 500-as újabb és újabb kiadásait.

Az 1957. és 1977. között eladott négymillió kiasautóból a mai napig 400 000 rója az utakat, még ha nem is mind Olaszországban (kb. 20 000 van valahol Japánban, Új Zélandon, Ausztráliában, Kubában és Thaiföldön).

2007-től az új termékcsoporttal új életet leheltek a modellbe, sikerrel: már most kétmillió eladott autónál járnak, mert a Fiat 500 legújabb modelljei is nagyon trendik. Pedig az elektromos modell még csak most kezdett elterjedni.

Risultati immagini per fiat 500 gamma 2016

Infrastruktúra

Telefonkabin 2.0

Az ország első TIM CITY LINk-jét Firenzében szerelték fel, a piazza Beccaria-n.

Amolyan modernizált telefonfülkéről van szó, amelyből telefonhívást lehet indítani, akár úgy is, hogy a saját mobiltelefonról egy alkalmazás segítségével rákapcsolódunk. Ennél egyszerűbb dolgokra is képes a fülke: pl. telefont tölteni usb vezetékkel vagy vezetéknélküli üzemmódban.

Az érintőképernyő segítségével pedig a város közérdekű honlapjaira lehet rákapcsolódni (pl. turista infó, tömegközlekedés), ez elsősorban a turistáknak lehet hasznos.

Chiamate, ma anche wifi e ricariche: a Firenze la prima cabina telefonica del futuro

A cikk erről itt. 

Infrastruktúra

Outlet Mugello

Akik nem csak egy-két napot szánnak Toszkánára és Firenzére, azok szívesen shoppingolnak is ittlétük alatt. A városi boltokon túl több outlet is van a környéken, ahová különösen leárazások idején érdemes elmenni (idén nyáron július 1-jén kezdődött).

A firenzétől kb. 30 km-re található Barberino di Mugelloban van egy ilyen outlet center, ahol nagyobb márkákat találunk, és különösen a leárazások idején (saldi) hatalmas tömeget.

Az outlet egy nemzetközi cégé, és nagyon szépen rendben van tartva. A boltokon túl több bár/étterem, és pihenőrész is található benne.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Ha pedig már eljutottunk idáig, érdemes körülnézni Mugelloban is.