Munka-tapasztalat

A valódi Olaszországról – 5

“Nem diplomásoknak való ország”

Olaszországban 100 fiatalból 19-nek van diplomája, amivel egészen pontosan Mexikóval egy súlycsoportot képvisel. Ez az arány az OECD országokban átlagosan 34 (Franciaországban 41, Spanyolországban 39, az Egyesült Államokban 40, Japánban 54), és az olasz lemaradás nem mai: a mai 55-64 éves korosztályban csak 9%-os a diplomások aránya (szemben az OECD -s 20-szal). Talán ez az oka annak is, hogy ennyire nehéz errefelé megértetni, hogy érdemes az emberi erőforrásba befektetni, ha fejlődni akarunk. És annak is, hogy kevésbé érzik a diplomások hiányát: a munkáltatók úgy ítélik meg, hogy 100 felvenni szándékozott munkaerőből 12 diplomást várnak, míg az USA-ban 31-et.

Miért is kellene akkor csodálkoznunk (netán meglepődnünk), hogy kevés a diplomás? Ha nem veszi fel a rendszer, minek képezzük őket? – szól a kérdés.

A diplomások keresletét nagyban befolyásolja a leginkább kis- és középvállalkozásokra támaszkodó olasz gazdasági rendszer (a vállalkozások 95%-a tartozik ide), ami persze azt is jelenti, hogy nem túl tőkeerősek és nem szeretnének a lehető legolcsóbbnál többet invesztálni a munkaerőbe (mint mondjuk a multik nagy része), és nincs idejük/ pénzük kivárni az esetleges újításokat, átalakításokat, hatékonyságjavítást, amit a jól képzett dolgozók garantálhatnak.

Meg az is tény, hogy a vállalkozók, sokszor a döntéshozók nagy része is csak középfokú végzettséggel bír, ami miatt nem feltétlen látja a felsőfokú végzettség értékét.

De ez azért elég veszélyes dolog: ha most is kevesen vannak, ne is legyenek többen? Miközben az olaszok szemmel láthatóan kisebb számban vannak jelen a nemzetközi intézményekben, a multiknál, mint más nyugat-európai nagyobb országok állampolgárai. Miközben minden statisztika azt mutatja, hogy diplomával a zsebben – a kezdeti elhelyezkedési nehézségek ellenére – a teljes munkával töltött életút alatt jelentősen többet keres az ember, mint diploma nélkül, nem beszélve arról, hogy bátrabban és könnyebben vált karriert, képezi át magát, találja meg  a saját lehetőségeit.

A sorozat előző része itt.

Reklámok
Munka-tapasztalat

A valòdi Olaszorszàgròl – 1

Merthogy – ez màr kiderülhetett az eddigi bejegyzèseimből is, ès ellentètben az otthonròl elkèpzelt Olaszorszàggal – ez azèrt nem a mennyorszàg…

Vegyük mindenekelőtt a munkaerőpiacot. Amiòta 2003 -ban (legge Biagi-val) ùgymond liberalizàltàk a munkaerőpiacot, alapjàban megvàltoztak a dolgok. Tegyük azèrt hozzà, hogy hàla a vilàg egyik legerősebb szakszervezeti  tevèkenysègènek (ès most itt nehogy az otthoniakkal pàrhuzamba àllìtsuk, azok mèg karikatùrànak sem lennènek jòk), az utòbbi tìz-hùsz èvben màr szinte lehetetlen kirùgni valakit, ha egyszer hatàrozatlan idejű szerződèssel dolgozik. Akkor is ha nem nagyon igyekszik, ès nem tùl hatèkony, szerzett jogai vannak.

Csakhogy ezzel azt is elèrtèk àm, hogy a munkaadò inkàbb nem vesz fel senkit (ùgyis csak gondja lenne vele), hanem màskènt pròbàl boldogulni. A fenti törvèny òta meg aztàn minden joga is megvan ahhoz, hogy a 100 fèle (nem vicc, legalàbb ennyi munkaszerződès-tìpus van) lehetsèges szerződès közül az àtmeneti formàkat vàlassza.

Teszik is. Olyannyira, hogy Toszkànàban jelenleg a dolgozòk 13 %-a nem “rendes”, àllandò munkaszerződèssel dolgozik, ès – figyelem, sokkolò az adat – az ùj szerződèsek 86 %-a (!) màr az ùn. atipikus kategòriàba tartozik.

Hogy ez mit is jelent? Pèldàul projektre szòlò szerződèseket, pàr hetes munkàkat – akàr folyamatosan is, de mindefèle garancia nèlkul.

A munkavàllalònak több gondja is lehet belőle:

  • – nincs fizetett szabadsàga
  • – ha beteg, nem kap betegszabadsàgot
  • – a nyugdìjàra nem gyűlik a pènz (bàr fizet az àllamnak) – vagy legalàbbis ma mèg nem lehet tudni, hogy fogjàk ezt majd elszàmolni annak idejèn.

Es persze nem vehet rèszt cèges tovàbbkèpzèsben, nem kap ebèdjegyet, nincs àllandò ìròasztala, netàn maga veheti magànak a szàmìtògèpet, amin dolgozik, ès mèg sorolhatnàm.

Nyilvàn sok bajban levő cègnek ez segìt a spòrolàsban, de azèrt a legtöbbjük csak leràz magàròl olyan költsègeket, amit aztàn valahogy a munkavàllalònak kell megfizetnie. Mert mondjuk az az egyetemet vègzett 25 èves projektkoordinàló, aki 1000 euròèrt gàlyàzik (sokat) naponta ugyanabban az irodàban, ès ha szabira megy, azt a spòrolt pènzèből kell megoldania, na hàt azèrt az nem valami jò èletkilàtàs, ugye???

Nem beszèlve a szàmlakèpes takarìtònőről, aki egy adott cègnek dolgozik  minden nap minimàlbèrèrt, de mèg vèletlenul sem alkalmazzàk..

Mondhatnak bàrmit, azèrt ez nekem a nehezen megszerzett munkavàllalòi jogok elvesztèse, kőkemènyen. Éljenek a nem bèrből ès fizetèsből èlők, meg a termèszetes szelekciò,  vagy valami hasonlò filozòfiai meggondolàsbòl…. nagyon szomorù valòsàg.

Ja, ha Toszkànàban atipikus dolgozòkènt èlsz, vedd fel a kapcsolatot a www.prometeo3.it honlapon talàlhatò informàciòs sportello-k egyikèvel, hasznos lehet 🙂

Munka-tapasztalat, Munkakeresès

A munkakeresés legújabb módjai

Amint erről nemrégiben írtam, itt, Olaszországban is elég speciális a munkaerőpiac, és – mint sok más országban – itt is bekerülni a legnehezebb. Aztán ha már van egy munkahelyünk, sokszor ismeretség, kapcsolatok mentén váltunk, fenntartva ezzel egy belső mozgást. Kívülről bekerülni, azaz megszerezni mondjuk az első állandó munkahelyet, no az nem egyszerű. De az internet fejlődésével erre is vannak újfajta megoldások. Mivel Olaszországban tavaly indult be úgy igazán a facebook-mánia (ezen én nagyon csodálkoztam, lévén, hogy az iwiw-en 2002 óta fennvagyok és otthon ez már nem számít nagy újdonságnak), mostanában próbálgatják a social network lehetőségeit. Állítólag sok HR-es, vagy vezető beosztásban lévő munkatárs egyenesen a facebookra, sőt, a LinkedIn-re megy, ha felszabadul egy állás a cégénél. Ugyanakkor kettős fegyver ez: nemcsak szakmai információkat találnak rólunk, hanem egyből a magánéletünkbe is belelátnak. Na persze az is igaz, hogy mióta youtube létezik, elég egy főnöki hiszti, máris pellengérre kerülhet a méltánytalanul viselkedő főnök.

Íme végezetül egy ígéretes honlapkezdemény: az Associazione italiana della direzione del personale nemrég megnyitott honlapján, a www.aidpforum.it címen egyelőre munkával kapcsolatos információkat találunk, de állítólag hamarosan munkatárskereső portállá bővülhetnek.

Felhìvàsok, Munkakeresès

Eladói állásajánlatok Olaszországban

Elvárások:

  • Eladói végzettség, 1 év tapasztalat
  • Kommunikációs szintű német és alap olasz nyelvtudás. Orosz -nyelvismeret előny.

 A feladatok közé tartozik a vevők kiszolgálása, árukészlet felügyelete és a polcfeltöltés.

Munkaviszony időtartama: 2009. április 15. – szeptember 15. Körzet: Friuli – Venezia Giulia, Lignano Sabbiadoro Fizetés: nettó 1000 – 1500 euro/ hó

Munkaidő: heti 40 óra

Az áttelepülés költségeihez hozzájárul a munkáltató.

A munkáltató elérhetősége: MERILIN SRL Via del Maglio, 6, 33170 Pordenone, Olaszország

 Kapcsolattartó: Sig. Elsio GAVA Az állásinterjú leegyeztetéséhez telefonáljon a +39 431 70381 számra. Fax: 339 431 73392,  e-mail: merilinsrl@email.it

Budapest, 2009. március 12.