Kultúra

Új kiállítás Firenzében

Nemrég nyitott, és a tervek szerint csak 2019. tavaszáig tart nyitva egy modern művészeti kiállítás Firenze belvárosában.

A tárlat Palazzo Bartolini Salimbeni- ben van, amely maga fontos építészeti emlék, Baccio d’Agnolo munkája, és a piazza Santa Trinita  és a via Tornabuoni között található.

Risultati immagini per palazzo salimbeni firenze

Roberto Casamonti (nemzetközí hírű műgyűjtő) gyűjteményéről van szó, alapvetőan a 20. századi művekkel. Két nagyobb részre oszlik a kiállítás is: az 1900-1960-ig terjedő időszakban, és az 1960 után készült művekre.  Most tavaszig a gyűjtemény első része lesz megtekinthető.

Fattori, Boldini, Balla, Viani, Sironi, Severini, Marini, Morandi, de Chirico, Savinio, Prampolini, Casorati, Magnelli, Licini, Picasso, Leger, Soutine, Klee, Chagall, Ernst, Kandinsky, Hartung, Fautrier, Matta, Lam, Dorazio, Accardi, Afro, Vedova, Capogrossi, Burri, Klein, Fontana, Castellani, Manzoni, Lo Savio művei láthatóak 5 hatalmas teremben.

A belépő 10 euró (6-18 éves gyerekeknek, szervezett csoportoknak 8euró /fő).

Infó: www.collezionecasamonti.com

Nyitvatartás: szerdától vasárnapig 11.30 – 19.00.

 

Firenze, Országjárás

Biztos, hogy mindent tudsz Firenzéről?

FirenzeTuristaként sokan végigszaladnak Firenze nevezetességein, biztos nem sikerül minden apró érdekes részletet megtudniuk. Íme néhány kevésbé ismert dolog.

 

A város talán a legismertebb épülete a Dóm, ami ugyan a 13. században épült, de akkoriban nem építettek állandó homlokzatot a templomoknak. Hanem amikor valamilyen fontos esemény, ünnep jött, akkor felkértek egy mestert (akit ma művésznek neveznénk), hogy csináljon homlokzatot. Ilyenkor felállványozták a templomot és egy kifeszített vászonra felfestették az aktuális dekorációt. A városban egy kivétellel minden templom így működött, a kivétel San Miniato al Monte temploma volt, amelynek két színből álló (pratoi zöld márvány és carrari fehér márvány) homlokzatát már a középkorban „állandóra” megépítették. Ennek mintájára készítette később, a reneszánsz idején, Vasari a Santa Maria Novella homlokzatát. A többi templom ma is ismert homlokzatát csak az 1800-as években kapta.

 

A bevándorlás ma aktuális téma. De már a középkori Firenzének is volt ebben tapasztalata. A nagy pestisjárvány, 1348 után (igen, ez az a pestisjárvány, ami elől Boccaccio kimenekült a városból és megírta a Dekameront) annyira megfogyatkozott a népesség, hogy messziről – a mai Afganisztán, Kazahsztán – területéről hívtak embereket. Méghozzá minden valószínűség szerint adott szakterületekre. Amit az is bizonyít, hogy a pistoiai Del Ceppo kórház középkorban készült frízein sötétbőrű orvosok láthatók. Ez a genetikai állomány megmaradt, a mai napig tipikusan toszkánnak számít a (még az olasz) átlagnál is sötétebb bőr, és a „keleti” vonások (bár véleményem szerint ez utóbbit nagyon nehéz megítélni). Olyannyira, hogy amikor 1990-ben Olaszország rendezte a foci világbajnokságot, minden, a meccseknek helyt adó város készített egy bemutatkozó filmet. A firenzei elkészítésére Zefirellit kérték fel, aki a filmben megidézte a calcio storico-t (amit a mai foci elődjének tekintenek, és a toszkán városokban már a középkorban játszották), és a kezdő lövést a Pitti palota bejáratából egy marokkói srác rúgta, mint a tipikus toszkán típus megjelenítője (egy kis magánügy: őt egészen véletlenül ismerte akkoriban a párom).

 

Firenze volt az 1600-as években a világon az első állam, ahol eltörölték a halálbüntetést.

 

A Ponte Vecchiot valójában egy középkori ingatlanspekulációnak köszönhetjük. Mivel olyan kevés volt  a hely a városfalakon belül, hogy már nem tudtak hová építkezni, kitalálták, hogy a híd is talpalatnyi föld, tehát építeni lehet rá – akár kétszintes épületeket is (persze a mai fogalmainkkal ezek  a szintek csak félszintek lennének). A hídon épült házakba aztán a hentesek céhe települt, ott dolgoztak. Amikro a Mediciek kitalálták, hogy Vasarival kialakíttatják a Pitti palotáig vezető corridoio vasariana-t (nem véletlen ugye a név), nehéz volt tolerálni a hídon terjengő bűzt, így aztán a család aranyműveseket telepíttetett a házacskákba.

 

A francia királyi család lilioma a firenzeiből jön, ugyanis amikor Medici Katalin a francia udvarba került, vitte magával ezt is, mint annyi minden gasztronómiai szokást is. Ezeket ma franciaként ismerjük. Egyik ilyen a fagylalt, ami az 1400-as években Firenzébe találtak ki. Ennek elődje a rómaiak által fogyasztott sorbetto volt (zeller-, vagy néha citromízű), amit digestivo-ként fogyasztottak

 

És még egy érdekesség, azoknak, akik nem zárkóznak el teljesen az ufók és egyéb földönkívüliek gondolatától: sokan sokat foglalkoztak vele, hogy egyes (de nem kevés) reneszánsz festményeken a kék égen ufók láthatóak, amire nehezen található ennél földhözragadtabb magyarázat.