Kultúra

Nèhàny tèny az olasz nyelvrõl

Magyarorszàgon sokan tanulnak olaszul (annak ellenère, hogy nem kimondottan “vilàgnyelv”- a 19. leggyakrabban beszèlt nyelv, làsd itt), hogy aztàn az elsõ olasz vakàciò alkalmàval mèlyen megdöbbenjenek azon, mennyire màskènt beszèlnek a helyiek, mint amit mi a tanfolyamon, iskolàban tanultunk.

A nyelvjàràsok nagy szàma ès hatalmas különbsègei megdöbbentik az embereket.

Ime nèhàny èrdekes adat az olasz nyelvrõl – csak, hogy tudjuk, mire szàmìthatunk 🙂

1. A nyelvèszek szerint minden különösebb nehézség nélkül el tudjuk olvasni a Duecentóban vagy a Trecentóban írt szövegeket, sõt egyesek szerint a szókészlet 56%-a már jelen volt a Duecento nyelvében is (azaz a 13. szàzadban!).

2. Tullio De Mauro a ’Storia linguistica dell’Italia unita’ című művében bemutatta, hogy hányan ismerték az olasz nyelvet az egyesítés pillanatában. A szám megdöbbentőnek tűnik: 2,5% !!

Ugyanakkor, 1860- ban az olaszok 1%-a vallotta azt, hogy anyanyelve: francia, német, szlovén, görög, katalán stb. Egy másik nyelvész, Castellani, aki az antik toszkán kiváló ismerője és az egyik „legvadabb” purista, az olasz nyelvet anyanyelvként beszélők számát 10%-ra teszi. Talán a kettő között bújik meg az igazság.

3. Egy 1989-es tanulmàny szerint az olasz csalàdok 40%-a dialektust hasznàl otthon (47% 1982-ben ès 51% 1974-ben); vagy legalàbb egy családtaggal dialektust hasznàlòk szàma (a többivel az olasz nyelv): 26%.

4. A barátokkal és kollégákkal a dialektus kizárólagos használata: 23%; nagyrészt a dialektus használata: 10%, vegyesen olasz ès dialektus hasznàlata az emberek 19%-àt jellemzi.

Ezek utàn ne lepõdjünk meg azon, ha kièrkeztünkkor egy àrva hangot sem èrtünk a helyiek beszèdjèbõl.

Reklámok