Zöld szemmel

Sült kaki

Azt hiszitek, viccelek? Nem.

Risultati immagini per museod ella merda

2016. óta létezik a Kakimúzeum, azaz a Museo della Merda. Hol, ha nem Piacenza-ban, amely a pármai sonka hazája. És hogy mi köze a sonkának a kakihoz? Hát a tejet adó tehenek végtermékét (veszélyes hulladék) valahogyan el kell tüntetni,  kidobni már nincsen hova. Megoldás hát, ha másként használjuk fel / recikláljuk.

A Museo della Merda tehát nemcsak múzeum, hanem kutatóműhely, adatgyűjtő állomás, dokumentációs központ. A kaki különféle kultúrákban, tudományokban és a technológiában játszott szerepéről gyűjt adatokat. És kísérletez, hogy mire lehetne felhasználni a tehéntrágyát.

Pl. (művészi) tárgyakat gyártanak belőle. Cég tehenei által “legyártott” napi 1000 mázsa tehénlepényből metángázt nyernek ki,  valamint vázákhoz, téglákhoz használják alapanyagként.

2016-ban a milánói Design Week alkalmából piacra dobták a sült kakit (merda cotta), azaz az agyagból, szénából és tehénlepényből készült téglát. A múzeum célja, hogy meghonosítsa a “kakikultúrát”, azaz a tehénlepény felhasználásának, sőt, átalakításának kultúráját.

Amiből téglát lehet gyártani:

Risultati immagini per merdacotta mattone

esetleg vázát:

Risultati immagini per merdacotta vaso

valamint tányért és egyéb konyhai eszközöket:

Risultati immagini per merdacotta piatto

A múzeumot – bejelentkezés után – ingyen lehet látogatni. A létrehozók szándéka szerint a termékek felhasználása a körforgásos gazdaság népszerűsítésére is szolgál majd, valamint az ökológiát a művészethez kötve újra felfedezhető lesz az, amit régebben tudtak az emberek: a kakit többféle módon fel lehet használni.

 

 

Reklámok
Kultúra

Lucio Dalla

Tegnap volt 5 éve, hogy meghalt Lucio Dalla, az utóbbi évtizedek egyik legismertebb és legjobb olasz énekese.

Risultati immagini per lucio dalla

Bolognai volt minden ízében, bár hosszú karrierje alatt sokfelé elkalandozott földrajzilag és művészileg is. A város ’70-es, ’80-as évekbeli kulturális pezsgése egyrészt nagyban hatott rá, másrészt az ő munkája is sokat hozzátett ehhez a pezsgéshez.

Szülőházára már néhány éve rákerült egy “szobor”, most pedig múzeumot nyitnak benne, ahol az életét és  művészetét mutatják be.

lucio-dalla
A szobor 🙂

Közel 50 éves karrierje alatt nagyon sokféle tevékenységet, művészi irányt kipróbált, olasz és külföldi kollégákkal. Zongorán, szaxofonon és klarinéton játszott, a jazz-alapokra építkezett folyamatosan más műfajokból is (a poptól egészen az operáig).

Szerintem az egyik legszebb és legfontosabb dala a “L’anno che verrá” című, 1978-ból. Sokan egy generáció dalának tartják, de talán még annál is több. Gondolatai és témái személyesek és politikaiak egyben: a kommunikáció nehézségei, az aggodalmak, félelmek nyomasztóak, de ott a vágy, hogy mégis valahogy folytassuk az életet. 1978-ban vagyunk, Olaszország a terrorista ólomévekből (anni di piombo) kezd magához térni, az infláció 20%-os, polgárjogi küzdelmeket visznek a civilek, forrong az ország, ebben különösen is egyes északi városok, mint Bologna. (Szöveg olaszul itt). Ezt az intenzív életérzést sikerül átadnia a dalnak, és máig úgy hangzik, mintha most íródott volna.

A dalban elhangzik a nagyon fontos sor: “E si farà l’amore ognuno come gli va” – mert Dalla homoszexuális, és az külön küzdelem, hogy az ő jogaikat elismerjék. Majd’ 40 évvel később ebben van már jelentős előrehaladás, bár amikor meghalt, az akkori párja rendezetlen jogállása miatt hosszú harc kezdődött az örökségéért.

A sor második részével kapcsolatosan viszont még minden változatlan: “anche i preti potranno sposarsi ma soltanto a una certa età” – dehát tudjuk, az egyház keményebb dió, mint az állam…

 

Tévé-kultúra

Sanremo

Avagy az olasz zene fesztiválja.

immagine

Olaszország észak-nyugati sarkában található Sanremo (Nizzához és a francia határhoz közel), ahol 1951 óta minden évben  megrendezik a Festival della canzone italiana -t. 

Risultati immagini per san remo
Sanremo madártávlatból

Eredetileg olyan “ki mit tud”-féle műsor volt, mára már sokkal több annál. Az évente 5-6 napig tartó fesztiválon színészektől, humoristákig, sportolóktól újságírókig nagyon sokan fellépnek, olaszok és külföldiek egyaránt. Minden este 3-4 órás színpadi showműsort láthatnak, amelyet a tévé is közvetít. A nagyobb külföldi sztárok is szívesen jönnek fellépni, a fesztiválnak rangja van.

Ugyanakkor ez egy verseny is, ahol ismert és még ismeretlen énekesek, zenészek versengenek a győzelemért.

A versenyszámoknak olaszul kell elhangozniuk, és fontos, hogy olasz legyen a szerző is.

Risultati immagini per sanremo ariston
Az Ariston színház, ahol a fesztivált rendezik

3 kategóriában lehet indulni:

  • Big – a nagy nevek
  • Campioni vagy Artisti (esetleg ezt még felosztják néha férfi / nő, egyéni/csoportos alkategóriákra) – ismert, de még nem nagyon sikeres szerzők, előadók
  • Nuove Proposte o Giovani – új ígéretek / fiatalok

Vannak aztán különdíjak is. Sőt, a múltban előfordult, hogy a fesztivál alkalmával választották ki az Eurovíziós fesztiválra kiküldött olasz dalt is.

Érdekesség, hogy magát az Euróvíziós fesztivált éppen a Sanremo fesztivál mintájára hozták létre 1956-ban.

Aki megnyerik a kategóriájukban hirdetett versenyt, azoknak az Sanremo oroszlán (Leone Sanremo) díjat adják át.

Risultati immagini per leone sanremo

Minden évben hónapokkal előre találgatják, ki(k) lesz(nek) a műsorvezető(k). Magyar vonatkozás: 2008-ban Osvárt Andrea volt az férfi műsorvezető egyik “udvarhölgye”.

Risultati immagini per andrea osvart sanremo

Akkoriban még ez a felállás dívott, majd 2010-ben odaadták a műsorvezetést egy nőnek (Antonella Clerici), idén pedig két egyenrangú műsorvezető van, Maria De Filippi és Carlo Conti.

Ezen túl a fesztivál 2. napján Maurizio Crozza, az ismert komikus 10 perces műsorában viccesen, de elég hangsúlyosan  beszélt a nőket és férfiakat a mai napig érő egyenlőtlenségről (nem születnek kis olaszok, mert nagyon nehéz egy nőnek munkát ÉS gyereket vállalni), illetve arról, hogy az ország milyen kevéssé értékeli a fiataljait.

Kultúra

Megy az angol konzulátus

Jövő év január 1-jével bezár a firenzei angol konzulátus. Ez önmagában talán még nem lenne nekünk érdekes, annál is inkább, mert az utóbbi évek gyakorlata az, hogy a stratégiailag nem annyira fontos francia, angol konzulátusokat, kulturális központokat sorba zárják be, most sokkal fontosabb a kínai vagy egyéb keleti jelenlét – ott van a piac meg a jövő fogyasztói…

Azért akadt meg mégis a szemem rajta, mert ez a konzulátus 1456 óta folyamatosan működött Firenzében, ami jól mutatja, mennyire fontos volt a város akkoriban.

És ha már itt tartunk,még egy érdekesség: Itália egyesítének évében Firenze lakosságának egyharmada nem olasz volt! Mit nekünk ez a mai 6-7 %-os bevándorló-arány, semmi az elmúlt időszakokhoz képest. És mennyire pezsgő központ volt akkoriban a város…. nemhiába ez volt az egyesített Itália első fővárosa…

Kultúra

A denim ès Brooklyn

Nemrèg hallottam nèhàny olasztòl, hogy a Brooklyn szò az olasz broccolini-bòl jon, mivel az ottani olasz bevàndorlòk eloszeretettel fogyasztottak brokkolit, ìgy aztàn rajtamaradt a negyeden a nèv. Megpròbàltam utànanèzni, ès hàt jelentem, ez inkàbb amolyan olasz vàrosi legenda, mert tobb etimològiai szòtàr is egy holland telepulès nevèbol eredezteti a Brooklyn nevet. Kàr, mert tetszetos elmèlet lenne.

Ami viszont igaznak tunik, az a (blue) jeans eredete: a francia bleu de Gênes, azaz genovai kèk (blu di Genova) szòosszetètelbol jon. A farmer gyàrtàsàt egymàssal pàrhuzamosan kèt helyen kezdtèk el, a francia Nîmes vàrosàban – ezt a denim szòban làtjuk viszont, ès Indiàban, a dhunga-i matròzok szàmàra.

Korulbelul ezzel egyidoben a Torino melletti Chieri-ben is kèszìtettek farmereket, ami a reneszànsz idejèn el is terjedt, sot, Genova kikotojèben àrultàk is. Lèvèn strapabìrò anyag, a matròzok szìvesen viseltèk.

Kultúra

Hamis barátok – 2

Ahogy a múltkor már írtam róla, nem biztos, hogy ha ugyanúgy hangzik egy szó olaszul és magyarul, ugyanazt is jelenti. Egy statista (államférfi) vagy a statisztája nem csak campagna-ban (vidéken) folytathatja a kampányát, és a candidatura-ja (jelöltség) sem feltétlen az egyetemi kandidatúrára vonatkozik. A korzón nem jellemző a corso (kurzus, lefolyás, évfolyam), de gyakran kosztümöt viselnek a hölgyek, különösen a régi costume (szokás) szerint, és a bevett etikettet követik, bár erre semmilyen etichetta (címke, megjelölés) nem kötelezi őket. Lehet, hogy a kezüket beteszik a ruhájuk tasca-jába (zsebébe), de az is lehet, hogy táskát tartanak benne, netán egy magazint, ám mégsem a magazzinoba (raktár) tartanak. Esetleg valakinek a protezione (védelme) alatt állnak, de ez mégsem mindenáron protekció. Megejthetik a stratégiai operazione-t (művelet, ügylet), ami még a legrosszabb esetben sem operáció.

De evezzünk a művészetek vizére, skicelljünk fel egy vázlatot, még ha nem is feltétlenül schizzando (fröcskölve), vagy hozzunk össze egy studiot (tanulmányt), és mutassuk be egy tévéstúdióban. Esetleg tegyünk fel egy disco-t (lemezt), vagy menjünk el a diszkóba. Egy sztorit mindenképp megér a dolog, még ha nem is kerül be a storia-ba (történelem). 

És végül ne feledkezzünk meg a nagyobb „válásokról” sem, mint a palio (versenyben elnyerhető zászlóféleség) és a pálya; a piazza (tér) és társa, a piac; a chiocciola (csiga, a mai internetes szókészletben pedig kukac) és a korcsolya, meg talán a legismertebb banco (pad)- bank páros. Ezeknek ugyan valaha közük volt egymáshoz, de ma már ki venné ezt észre?

Kultúra

Kicsinyítünk, nagyítunk…

Az olasz nyelv egyik jellegzetessége, hogy bőkezűen bánik a kicsinyítő és nagyító képzőkkel. Egy más anyanyelvű beszélő számára ez legalábbis olyan naivnak, időnként furának és néha viccesnek tűnik. Mert rendben van, hogy a telefonino a mobiltelefon, végülis kisebb, mint a régi lakástelefonok voltak, de aztán a computerino (kisebb laptop) és (ez a kedvencem) routerino (azaz a router kicsi verziója) még ha okkal viseli is a kicsinyítő képzőt, azért már elég viccesen hangzik, (talán mert angol szavakhoz ragasztották az –ino képzőt? ld. mèg softverino).

Ha megkérdezik, hogy vagyunk, mondhatjuk, hogy benino, de hogy ezt például hogy lehet egy magyar fordításban rendesen visszaadni, az nagy rejtvény, mert nem egyszerűen „elég jól”, „megvagyok” vagy hasonló a mondanivalója, van benne valami egyéb jelentéstöltet is. Egy ruha, vagy akár egy történet is lehet bellino, és ez semmit sem von le a szépségéből.

A neveknél meg egyenesen tobzódni lehet a kicsinyítésben, mert van valami charme-ja annak, amikor a párom családja időnként Gabrielliná-nak hív, és hogy ez nem csak a nőknél használatos, arra jó példa, hogy a páromat egy kollégája előszeretettel hívja Angelino-nak (ami nála egyébként rendszeresen kiveri a biztosítékot:).

Az állatoknál aztán elemünkben lehetünk: a gattino, cagnolino, elefantino, pesciolino mind fontos különbségtétel, nemcsak az adott faj kicsinyeit jelenti, hanem adott esetben egy kedves (kisebb termetű) példányt is. És míg a gattone egy kicsit negatív hangulatú (amolyan “hatalmas macska”), a gattino-tól egyészen biztos ellágyulunk.

Ahogy az előző példából látszik, nem csak kicsinyítünk, hanem előszeretettel nagyítunk is. Ha egy affarone-ról van szó (nagy/on jó/ üzlet), az azonnal meg kell ragadni, és ha egy casone-ban laksz, akkor valószínűleg nem lesznek helyproblémáid a lakásban. A legrosszabb viszont, ha bambolone-nak bélyegeznek, mert akkor felnőttkorod ellenére még mindig gyerekként élsz a szüleid nyakán.

Ahogy látszik, a lehetőségek száma végtelen, gyakorlatilag szinte minden szóból lehet „kisebbet” és „nagyobbat” alkotni, ráadásul ezeknek a szavaknak nincs meg az a lekicsinylő, komolytalan felhangja, amit adott esetben a magyar egy –ka, -ke képzővel elér (pl. a házacska, vagy a számítógépecske nem feltétlen pozitív töltetű szóvariáns). Így aztán: más anyanyelvű beszélők! Próbálkozzatok, saját hatáskörben lehet színesíteni olasz beszédeteket, nem nagyon fogtok melléfogni 🙂