Zöld szemmel

Biotermelés

Ugyan évről évre nő a biotermékekre specializálódott termőterület, az  állam szűken méri a támogatásukat. A biotermelés nemcsak az előállított termékek minősége miatt fontos, hanem a klímaváltozás okozta problémák ellensúlyozására is, köszönhetően a kíméletes, a természettel öszhangban lévő földhasználatnak.

Ugyanakkor az olasz állam a kelleténél kevesebbet költ a biotermelés támogatására a FederBio tanulmánya szerint (Cambia la terra 2018) a teljes agrártámogatások alig 3%-át, pedig a teljes termőterületek 15%-én folyik biotermelés. Tudjuk azt is, hogy a bio termelési mód a környezetvédelmi és egészségügyi költségeket csökkenti, a tájvédelmi szempontokat figyelembe veszi és csökkenti a föld és a vizek kémiai szennyezését (kerülve a mesterséges műtrágyákat, rovarölőket stb).

Ugyanakkor a bio termelőknek több az adminisztratív kötelezettségük, és főleg a bióra való átállás időszakában többe kerül a termelés is.

A 2014-2020 közötti időszakra érvényes európai uniós stratégia (PAC-politica agricola comunitaria) az olasz mezőgazdaságra 62,5 milliárd eurót szán:

  • ebből 41,5 milliárd euró jön au EU-tól,
  • 21 milliárd az olasz államtól.
trend-ettari-a-biologico-in-Italia-Francia-Spagna-e-Germania-Fonte-Bio-in-Cifre-2018.-I-numeri-del-biologico-in-Italia-di-Francesco-Giardina-1024x791
2017-ben a nagyobb EU-s országokban a biotermelésre használt földek nagysára (hektár) (Fonte ‘Bio in Cifre 2018. I numeri del biologico in Italia’ di Francesco Giardina)

Ennek a pénznek a 75%-a belső piac összehangolására szolgál (“első pillér”), 25%-a pedig a konkrét vidékfejlesztésre (“második pillér”).

Az első pillérben gyakorlatilag nagyon kevés pénz van a biotermelésre. Van a greening (zöldítés), ami azt jelenti, hogy az alaptámogatásokat 30%-al megemelten juttatják a biotermelőknek.

«Olaszországban ez a greening az agrárcégek 12%-nak jut, de ennek nagy része termelőföldek mentése, legelők mentése, vagy akár faunamentés. Így konkrétan a biotermelésre alig jut belőle. » (FederBio).

A második pillérről a Régiók rendelkeznek, így ők döntenek arról, hogy hogyan segítik a helyi termelőket.

percentuali-per-regione-della-spesa-complessiva-nei-PSR-per-il-bio-Fonte-rapporto-Cambia-la-terra-2018-768x615
Mely régió mennyit költ a biotermelésre a vidékfejlesztés címén (a második pillér százalékos arányában). 

Mindent összevéve, viszonylag kevés forrás jut a biotermelésre, míg a megszokott, kemikáliákat tartalmazó, vízszennyező termelési módokra megy el továbbra is a támogatások legnagyobb része. 

frutta verdura bio vegatali
.

A cikk eredetije itt található.

 

Étel - ital

Kis színes: kivi és rizs

Így együtt is jól hangzik (de erről később), és egy közös mindenképpen van bennük: Olaszország rengeteget termel belőlük.

coltivazione2011-ben a világon a legtöbb kivit termelő ország volt (utána Új-Zéland és Chile jön). És ha már itt tartunk: mit érdemes tudni a gyümölcsről? Szeptember-októberben szüretelik, és utána egész télen árulják. Nagyon vízigényes növény és kétlaki, azaz egy növény csak termővel vagy csak porzóval rendelkezik. Így ahhoz, hogy kivit termeljünk legalább két növény kell, egy termős és egy porzós. Sok vitamint tartalmaz, de kevés kalóriát.

Ha Olaszországban jártok, kóstoljátok meg, mert sokkal édesebb és kevésbé fanyar az íze, mint az otthon árult kiviknek (amelyek gyakran olaszok, csak a szállítás miatt kevésbé éretten szüretelik őket, és útközben érnek meg valamennyire).

risoAmi a rizst illeti, Olaszország csak Európában lehet a legfontosabb termelő, világszinten a 27. legnagyobb rizstermelő cím illeti meg. (Persze Kínával és a többi távol-keleti országgal nehéz is versenyezni).

A rizst északon termelik, Piemonte és Lombardia tartományokban, a Vercelli – Novara – Pavia háromszögben. Nem véletlen, hogy a rizottó milánóból indult világhódító útjára…

További érdekesség, hogy a hatalmas elárasztott rizsföldek elképesztő mennyiségű szúnyogot is táplálnak, és ez meglehetősen megnehezíti a környéken élők  életét.

Visszatérve a gasztronómiához: van kivis rizottó is (ha van epres, ez pont miért ne lenne).

Az alap rizottóreceptből indulunk (természetesen egyéb zöldség nélkül), amelyhez áttört kivit adunk, amikor már majdnem puha a rizs. Jöhet hozzá valamilyen sósabb (puha) sajt (pl. Montasio), vagy rákocskák (ez utóbbi csak a végén). De önmagában is megállja a helyét.

Risotto-kiwi-friulano-Montasio